Eger - hetilap, 1871

1871-04-06 / 14. szám

106

tott tagok és elnökök neveinek beiktatása után lemásoltatván, a fö- és alszolgabíráknak azzal adatnak ki, bogy e névjegyzékeket a községekkel és bejegyzett bizottsági tagokkal s elnökökkel tudomás végett közöljék, egyszersmind pedig az illető szolgabirák az illető községeket hivják föl, hogy a jövedelem-adókivetö bizottsághoz a két-két községi tagot haladéktalanul válaszszák meg. (Vége köv.)

Országgyűlés.

— A képviselöház márcz. 28-iki ülésében Lázár Adám határozati javaslatot nyújtott be, melyben utasittatni kívánja a közlekedési minisztert a küköllömegyei balázsfalva-balavásári útnak a jövő évi közlekedési költségvetésbe való fölvételére. Halász Boldizsár pedig az iránt nyújtott be határozati javaslatot, bogy a községi törvényjavaslat letárgyalása után mindenekelőtt a még 1868-ban benyújtott vadászati törvényjavaslat tárgyaltassék. Mindkét javaslat kinyoma- tása elrendeltetett. —A főrendiház átküldötte jegyzőkönyveit, melyek szerint a több állammal kötött szerződéseket a közöuséges bűntettesek kiadása iránt, továbbá a pesti kir. tábla biráinak szaporítása s a fiumei provisorium póthiteléről s végre az 1871-iki államköltségvetésről szóló törvényjavaslatokat a főrendiház elfogadta.

Következett a községi törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. A ház az 50. §-tól a 76 ig haladt. Elénkebb vitára, csupán a 70. §. adott alkalmat, mely szerint a rendezett tanácsú városokban az elöljáróság a képviselőtestület által választatik. E §. sorsának eldöntése névszerinti szavazás által, a legközelebbi ülésre halasztatott.

— A márcz. 29-iki ülésben Pavlovics István, majd Babes Vin- cze interpellatiót intéztek a miniszterelnökhöz a monarchiának jövőben követendő keleti politikája iránt. Az interpellatiók kiadattak a miniszterelnöknek. A községi törvény 70-ik §-a fölött névszerinti szavazás történvén, következő eredmény tűnt ki : 406 igazolt képviselő közül a §. elfogadása mellett szavazott 164, ellene 103, távol volt 135 képviselő.

Ezután folytatta a ház a községi törvény részletes tárgyalását, s elég gyorsan eljutott a 121. §-ig. A javaslat eredeti szerkezete legtöbbnyire elfogadtatott, a módosítások közül csak az irályi jellegűek vagy ajavaslat eredeti czélzntát csak határozottabban kifejezők leltek elfogadásra. Nagyobb vita csupán a 104. §. körül fejlődött ki, mely §. a községi törzsvagyon elidegenítéséről szól. A többség e §-t is a közp. bizottság szerkezete szerint fogadta el.

— A márcz. 30-iki ülésben Simonyi Ernő interpellátiót intézett a kereskedelmi miniszterhez. Márcz. 27-én a pesti esküdtszék előtt sajtóper folyt le a „P. Journaléban megjelent több czikk szerzője ellen, mely czikkekben Gervay Mihály miniszteri tanácsos, Rácz József osztálytanácsos és Luger Károly miniszteri titkár, mint postaigazgatási tisztviselők, hivatali körükben elkövetett visszaélésekről vádoltattak. Az esküdtszék a mondott czikkek íróját vétkesnek ta lálta ugyan a nevezettek, mint magánszemélyek ellen elkövetett rágalmak miatt, de fölmentette az ellenök, mint köztisztviselők eilen intézett rágalmak vádja alól. Interpelláló kérdé a minisztert: vájjon intézkedett-e az emlitett tisztviselők állásuktól fölfüggesztése s a vizsgálatnak ellenök megindítása iránt, a közvélemény megnyugtatása végett? Ez interpelláló kiadatott az illető miniszternek.

Napirenden volt a községi törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. A még hátralevő §-ok csakhamar letárgyaltattak. Erre Tisza K. határozati javaslata került szőnyegre, melyben kimondatni kívánja, hogy a községi törvény csak akkor lép életbe, midőn az urbériséggel rokontermószetü birtokviszonyok megszüntetése végett szükséges törvények is megalkotva lesznek. A ház Tisza K. javaslatát nem fogadta el. Végül tárgyaltatott a kérvényi bizottság jelentése több tárgyra beadott kérvényekre nézve. A ház a bizottság véleményét elfogadta, kivéve a brassói görög és román egyházközségek összeütközési ügyét, mely fölött hosszasb, s csak a következő ülésben befejezett vita támadt, s több rendbeli módositványok nyuj- tattak be ; végre a ház Pauler Tivadar közoktatásügyi miniszternek Pulszky Ferencz által magáévá tett módositványát fogadta el, mely szerint az ügy egyszerűen áttétetik a közoktatási minisztériumhoz.

— A márcz. 31-iki ülésben Németh Albert megujitá a kir. kisebb haszonvételek megszüntetése iránt a múlt ülésszakban beadott határozati javaslatát. Ivánka Imre pótlörvényjavaslatot nyújtott be az örökváltságok országos megváltásáról szóló 1868. 33. törvény- czikkhez.

Napirendre került Simonyi Ernő határozati javaslata egy orsz. bizottságnak az összes közlekedési hálózat megállapítása végett leendő kiküldése iránt. A ház nem fogadta el. Ellenben Irányi Dániel határozati javaslatát, mely szerint utasítandó a kormány, hogy a magasb államhivataloknak pályázat utján való betöltése iránt törvényjavaslatot terjeszszen elő, — megvitatás végett napirendre tűzni elhatározta. Hasonlókép elfogadta Plalász Boldizsár indítványát a vadászati törvényjavaslat napirendre tűzése iránt az ünnepek utánra.

Mindé tárgyak elintézése után szőnyegre került az úrbéri viszonyokból fömnaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslat, melyet a ház minden vita nélkül elfogadott a részletes tárgyalás alapjaui, s azt azonnal megkezdvén, a 15. §-ig haladt.-— Az april 1-én tartott ülésben elnök bemutatta Pestmegye kérvényét, melyben a megye közönsége — elörebocsátva azt, hogy a nazavenusok sectája napról napra szaporodik — kéri a vallásszabadság s a polgári házasság behozatala iránti törvényjavaslatok mielőbbi tárgyalását. Ez alkalomból fölszólalt Irányi Dániel, kérve a házat, hogy a boldogult cultusminiszter által még harmadfél év előtt beadott törvényjavaslatot a vallásszabadság iránt, mielőbb az osztályokhoz utasítsa. Elnök erre kimondja, hogy a törvényjavaslat az osztályokhoz utasittatik. — Szlávy keresk. miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a tengeri keresk. hajók köbiözéséröi. — Körmendy Sándor interpellatiót intézett a honvédelmi miniszterhez az iránt, hogy szándékozik-e kieszközölni, miszerint a Dalmatiában levő magyan

A talált gyermek.

A vonat készen állt az indulásra. Zűrzavaros embertömeg hullámzott a pályaudvarban. A kalauz az utijegyet követelte az utasoktól. Most az első osztályú coupék egyikéhez ment, melyben több előkelő férfi és nö foglalt helyet, összesen négy személy: egy idősb s egy fiatalabb ur, és két hölgy.

Udvariasan adá vissza a kalauz az utjegyet az utasoknak, s épen az ajtót akarta betenni, midőn egy magasabb rangú hivatalnok valami kérdést intézett hozzá, melyre ö felelendő, feléje fordult.

Ezen pillanatot fölhasználta egy öreg asszony, és bámulatos ügyességgel taszított be egy szegényes öltözetű, mintegy öt éves lánykát a coupéba, s gyorsan tűnt el az embertömegben. A kalauz nem vette észre, és mielőtt az utasok bámulatukból föleszméltek volna, az ajtót becsuká, és sietve ment tovább.

— Ez pompás volt, kiáltá a fiatalabb férfi, ki magas, karcsú termete és kellemes arczvonásaival tűnt ki; ily ügyességet csak egy bűvésznél vagy boszorkánynál képzeltem volna magamnak.

— Ez hallatlan vakmerőség, jegyzé meg az idősb ur, a félelemtől reszkető gyermeketaranyfoglalványuszemüvegén átvizsgálva.

— Ez iszonyú, mondá folytatólag egyik hölgy, ki a két úrhoz tartozott, hideg és megvető hangon ; hívjon atyám egy felügyelőt, ki e teremtményt innét kiparancsolja.

— Ej ! ki lehetne oly szívtelen, Angelika kisasszony? kiáha rán- czolt homlokkal a fiatalember; ha szegény és nyomorult, mégis oly teremtmény, mint mindnyájan vagyunk, és ez kétszeresen megér demli részvétünket, mert el van hagyatva.

— Mint látszik, ön nagyon jó szívvel van a köznéphez, báró ur, mondá az előbbi hölgy, egy magas, nyúlánk alak, ritka szép arczczal, elegáns utiöltönyben. Fogadja magához e koidusgyermeket, nekem nincs ellenemre, csak távolítsa el, kérem, e rám nézve oly kiáilhatlan tekintetet.^

— Önnek csodálatos szenvedélye van, kedves báróm, mondá mosolyogva az idősb ur; de nekünk a dolgot mégis meg kellene, vizsgáltatnunk ....

— Ah mily lelkiismeretes ön, kereskedelmi tanácsos ur! kiálta a báró. Az emberszeretetnek e neme természetesen igen rósz üzleti czikk.— Kisasszony, mondá kérő hangon a fiatal hölgynek, a kedvemért tűrje meg itt e szegény gyermeket !

— Soha, báró ur! mondá hideg, megvető hangon. Ugyanazon, sőt mint nö, több joggal hittem kívánhatni a csekély szolgálatot, hogy a kalauzt ide hívja. De igy már most magam teszem meg.

E szavaknál a nyitott ablakhoz támaszkodott, s egy hivatalnok után kiáltott.

— Egy gyermeket tettek be hozzánk, mondá, kérem öt innét kitétetni.