Eger - hetilap, 1871

1871-03-23 / 12. szám

90

pes, Szék, Füzes, Fedémes, Szent-Domonkos, Lelesz, Szent-Erzsébet, Erdö-Kövesd, Váraszó, Istenmezeje, Ivád, Bállá, Derecske, Recsk, Párád, Bodony, Nádujfalu, Mindszent, Szuha, Dorogháza, Nagy-Bá- tony, Maczonka — 27,844 főnyi népességgel, s 97,620 katr. hold területtel.

c) A hevesi járásbírósághoz : Heves, Erdőtelek, Kaál, Kompok, Bőd, Zsadány, Szaránk, Erk, Tárná-Örs, Méra, Boczonád, Átány, Kömlö, Vezekény, Tárná Szent-Miklós, Pély — 30,707 főnyi népességgel s 97,294 kát. hold területtel.

d) A tisza-füredi járásbírósághoz : T.-Füred, T.-Nána, Sarud, T.-Halász, Poroszló, T.-Örvény, T.-Szőllös, T.-Igar, T.-Őrs, Sz.-Iván — 25,533 főnyi népességgel s 89,417 kát. hold területtel.

e) A gyöngyösi járásbírósághoz : Gyöngyös, Domoszló, Márkáz, Veres Marth, Saár, Visonta, Halmaj, Ugra, Detk, Ludas, Karácsond, N,-Fügéd, Visznek, Adács, V.-Györk, Atkár, Gy.-Halász, Gy.-Püspö- ki, Sólymos, Gy.-Oroszi, Gy.-Tarján, Gy.-Pata, Szűcsi, N.-Réde, P.-Tar— 47,013 főnyi népességgel s 119,681 kát. hold területtel.

f) A hatvani járásbírósághoz : Hatvan, Hasznos, Tar, Pásztó, Sz.-Jakab, Sz.-Püspöki, Apcz, Fancsal, Ecséd, Horth, Csány, Monostor, Kerekudvar — 23,945 főnyi népességgel és 70,434 kát. hold tcrü'ettel.

g) A szolnoki járásbírósághoz : Szolnok, Alattyán, Bessenszög, N.-Körü, T.-Püspöki, Szajol, T.-Sz. Miklós — 39,253 főnyi népességgel s 157,260 kát. hold területtel.

h) A roffi járásbírósághoz : Roff, Bura, T.-Szalók, Abád, Tomaj, Derzs, Sz.-Imre, Kis Körű, Süly, Kötelek, Tisza-Beő, Fegyvernek, Kenderes 31,802 főnyi népességgel s 149,883 kát. hold területtel.

i) A mezőtúri járásbírósághoz: Mező-Túr, Déva-Ványa — 30,612 főnyi népességgel s 133,180 kát. hold területtel.

k) A czibakházi járásbírósághoz : Czibakháza, J.-Várkony, Ve- zseny, Tisza-Földvár, N.-Rév, Inoka, T.-Kürth, T.-Ungh, T.-Sas, Csépa, Szelevény — 23,3 9 főnyi népességgel s 95,034 kát. hold területtel.

Megjegyzendő, hogy a név szerint föl nem említett puszták né pessége és területe mindenütt az illető községnek, — melyhez közigazgatási vagy adózási tekintetben tartoznak — népessége és területébe van beszámítva. A járásbíróságoknak telekkönyvekkel való elláttatása kérdésében a megye közönsége inkább a törvényszékek szaporítása mellett nyilatkozik. Az egri, szolnoki és gyöngyösi törvényszékek részére szükségelt alkalmas helyiségek kijelölése czéljá- ból egy küldöttség neveztetvén ki, ez érdemben teendő jelentésének a legközelebbi havi bizottmányi ülés elé terjesztésére utasittatott, s a határozattá vált küldöttségi javaslat elfogadása iránt a nmlgu m. kir. igazságügyminiszterium fölkéretett.

A legközelebbi évnegyedes bizottmányi gyűlés f. év junius 19. és következő napjaira tűzetett ki.

(Folyt, köv.)

Országgyűlés.

A képviselöház márcz. 14-iki, igen rövid ülésében Lázár Ádám határozati javaslatot nyújtott be, melyben utasittatni kívánja a közmunka- és közlekedési minisztériumot, hogy a lehető akadályok elhárításával, az erdélyi kereskedelmi érdekekre nézve oly fontos magyar keleti vasút kiépítését mielőbb eszközölje. Madarász József interpellálta a közlekedési minisztert a debreczen-szatmári vasút megnyitása iránt. A határozati javaslat kinyomatni, az interpelláló a miniszternek kiadatni határoztatott. Végül a pénzügyi bizottság részéről jelentés tétetett az állami javak eladása, a pesti tűzoltó-egylet kérvénye és az uj országház építése tárgyáben.

— A márcz. 15-iki ülésben Schwarcz Gyula interpellatiót intézett a vallás- és közoktatási miniszterhez a kir. tetszvényjog ügyében ; kérdé a minisztert : van-e tudomása arról, hogy a csaihatatlan- ságról szóló pápai közleményeket több püspök megyéjében kihirdette, s mily állást foglal el a kormány a kir. tetszvényjog irányában, mely a pápai közleményeket a fejedelem jóváhagyásától teszi függővé? Ez interpelláló kiadatott az illető miniszternek.

Napirenden volt a pénzügyi bizottság jelentése a pénzügyminisztérium által eladatni szándékolt, nem jövedelmező államjavak iránt. Rövid tárgyalás után a ház a pénzügyi bizottság javaslatát minden pontjában elfogadta. Végül tárgyalta a ház a pénzügyi bizottságnak a pesti tűzoltó-egylet segélyzési kérvényére vonatkozó jelentését. A bizottság ez évre 6000 ftot javasol megszavaztatni. A ház a javaslatot elfogadta.

— A márcz. 17-iki ülésben Széli Kálmán előadó bemutatta a

pénzügyi bizottság jelentését az 1871-iki államköltségvetésröl szóló törvényjavaslat tárgyában. Szőgyényi László előadó a központi bizottság részéről jelentést tett a Svéd- és Norvégországgal, az olasz királysággal és Francziaországgal a közönséges bűntettesek kiadása iránt kötött egyezményről ; továbbá a fiumei kormányzóság költségeire szükséges póthitelről és a pesti kir. tábla előadóinak szaporításáról szóló törvényjavaslatról. Pulszky Ágost előadó bemutatta a központi bizottság jelentését a felnőttek oktatásáról szóló törvényjavaslat iránt. Végre Térey Pál a gazdasági bizottság részéről eiöterjeszté a képviselőháznak márcziusi, 81,050 ft 8 krra rugó költségvetését, melyet a ház elfogadott. Több tárgy nem lévén, az ülés eloszlott.

— A márcz. 18-iki ülésben, egy pár interpellatió után, Eder István határozati javaslatot nyújtott be, melyben az igazságügyminisztert utasittatni kívánja arra, hogy a kisebb királyi jogok megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatot akkép nyújtsa be, hogy az még a jelen ülésszakban tárgyalható legyen. — Gr. Andrássy Gyula beterjeszté a következő szentesitett törvényeket: a birák és bírósági hivatalnokok felelősségéről ; a birák nyugdíjazásáról ; a honvédkerületek uj beosztásáról; a honvédeknek tiszti és altiszti kiképeztetésé- re való behívása tárgyában ; a honvédlovassági századok tárgyában ; a honvédorvosok s végre a honvédtörzsek uj szervezése tárgyában. Mindezen törvények kihirdettettek.

Napirenden volt a közp. bizottság jelentése az 1871. évi államköltségvetési törvényjavaslat tárgyában. Széli Kálmán, mint előadó, ajánja a törvényjavaslat elfogadását a közp. bizottság javaslata szerint. A vitát Horn Ede nyitotta meg, azon aggályának adván kifejezést, hogy az összeállitás nem adja hű képét a bevételeknek, a kiadásnak s a valóban létező deficitnek. Széli Kálmán ügyesen czáfolta meg ezen ellenvetéseket ; őt követte Kerkapoly pénzügyminiszter, kinek beszéde behatólag foglalkozott az állam pénzügyi állapotával. A közösügyi költségvetés fejezeténél nagy vita támadt a kormány külügyi politikája fölött. Irányi Dániel határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint a ház fejezze ki elégületlenségét a hábora alatt követett politikája fölött, mert ez nem járt közbe diplomatiai utón Francziaország javára. Simonyi Ernő elfogadja e határozati javaslatot, bár ő fegyveres interventiót óhajtott volna. Jókai Mór és Tisza Kálmán jelesen védték a kormány semlegességi politikáját. — A tárgyalás folytatása a következő ülésre halasztatott.

— A mácz. 19-iki ülésben folytatták a vitát az 1871. költség- vetési törvényjavaslat fölött. Beszéltek: Babes Vincze, gr. Csáky Tivadar, Kállay Ödön, Ürményi Miksa, Schwarcz Gyula, Berzenczey László és gr. Ándrássy Gyula. Ez utóbbinak az osztrák-magyar politikáról tartott beszéde a haza határain túl is kétségtelenül nagy figyelmet fog gerjeszteni. E beszéd méltó az ábalános figyelemre részint szilárd, határozott hangja, részint pedig azon nagyfontosságu és érdekes leleplezések folytán, melyeket Oroszországnak a háború alatt követett eljárása s Áusztria-Magyarországnak ezzel szemben tanúsított magatartása körül tartalmaz. A miniszterelnök megczáfolá amaz általános fölfogást, mintha Oroszország az osztrák-magyar monarchia magatartására a porosz-franczia háborúval szemben bizonyos pressiót gyakorolt volna. A monarchia jövendőben követendő politikáját illetőleg azonban igen tartózkodva nyilatkozott.

— A márcz. 20-iki ülésben még mindig a költségvetési törvényjavaslat volt napirenden. A vitában résztvettek: Éber Nándor, Helfy Ignácz, Horn Ede, Henszlmann Imre, Patay István, Zlinszkv György, s végül Irányi Dániel, mint indítványozó. Ezzel a vita be lévén fejezve, névszerinti szavazás történt, következő eredménynyel : irányi határozati javaslata mellett szavazott 33 , ellene 225, távol volt 175 képviselő. A törvényjavaslat többi részét a ház rövid vita után változtatás nélkül elfogadta. Az ülés végén az igaz- ságügyminiszter válaszolt Szaplonczay interpellatiójáraabudai katonai törvényszék törvénytelen bíráskodása ügyében. A miniszter elismeri a törvénytelen bíráskodást, de hozzáteszi, hogy midőn a budai katonai törvényszék öt fölkérte két ily Ítélet foganatosittatására, ő a végrehajtás elrendelését megtagadta.

Az 1871-iki államköltségvetés.

A képviselöház legutóbbi üléseiben foglalkozott az 1871-iki államköltségvetési törvény megvitatásával, s azt el is fogadta.

A tvjavaslat 1-sö §-sa igy szól: Az 1871. évre a magyar korona országainak rendes kiadásai: 149,923,961 ftban; rendkívüli kiadásai 55,099,706 ftban ; hitel és pénztármüveleti kiadásai 55 millió 780 ezer 505 ftban állapíttatnak meg.

A 2. §. részletesen elősorolja, mikép osztatnak meg ez össze--