Eger - hetilap, 1870

1870-05-26 / 21. szám

162 épitési választmány az összehalmozandó építési szerekre nézve a tér­helyet azon korlátolással szabni meg, hogy szükebb utczákban a szé­lességnek legfölebb csak egy negyedrészét szabad e végre el­foglalni. A varosok számára az építkezésre nézve különösen rendeltes­sék, hogy ott a házak zsúppal sohasem födhetők, és a nagyobb épü­letek cseréppel; padlásszobák csak engedély mellett építhetők; kő­falas házakban tiltassék, falépcsőt a padlásra készíttetni; a kürtök magasak és tágasak legyenek , rajtuk keresztül nem szabad semmi famüvet áthúzni ; sütökemenczék, boltozat is cserép alá veendők; az uj istállók, mennyire lehetséges, boltozattal építtessenek. Az építkezések nemcsak a tűzvész tekintetéből, hanem köz­egészségi szempontból is fontos tekintetet érdemelnek. Mert az épü­letek minőségének, elhelyezésének, összeállítása és rendezésének, és az épületekben a tisztátlan folyadékok s anyagok fölfo­gására rendelt helyiségek miképi fölállításának, lényeges befo­lyása van a lakosok egészségére is. Azért az építkezésre vonatkozó rendőri szabályok között az egészségi érdekeket illető szabályoknak is elő kell jöniök és intézkedniük, hogy az építkezés a közegészségre nézve ártalmas ne legyen. Községeinknek tehát önmaguknak feküdnék legelső és legna­gyobb érdekükben az, hog;y e fontos szabályok, melyek a közéletben gyakorlati jelentőséggel bírnak, körükben minél előbb meghonosod­ván, azoknak minél lelkiismeretesb és pontosabb végrehajtására bnzdittassanak. L'órinczfy János. Országgyűlési tudósítás. A képviselöbáz május 17-iki ülésében Gorove miniszter több beadványt nyújtott be, névszerint egy törvényjavaslatot a Pesten építendő posta- és távirdaházra vonatkozólag; egy postaszerzödést, mely az egyházi állam és magyar-osztrák birodalom közt köttetett ; azon kereskedelmi szerződéseket, melyeket a magyar-osztrák állam Siám, Japán és China ázsiai államokkal kötött, végre egy kisebb törvényjavaslatot, mely azt tartalmazza, hogy Dalmatiában a tűzifa vámmentesnek nyilvánittassék. Gr. Andrássy miniszterelnök felel­vén Vukovich Sebő képviselőnek egy, a lánczbid megváltása ügyé­ben régebben tett interpellatiójára, egyúttal letette a ház asztalára a lánczhidtársulattal kötött szerződést, azon kijelentéssel, hogy rövid idő alatt az ezen ügyre vonatkozó törvényjavaslatot is előterjeszteni, mely a megváltás pénzügyi oldalát is föl fogja világosítani. A napi­4 T 4 R Viszhangok. Párjához, kedveséhez Szólván, hogy: „itt maradj“ ! A kisded pitypalatty — Őszintén, mélyen érez. De azt nem sejti, érzi, Hogy ily közel lehet — Irigy , ki a szivet Megsebzi, összevérzi. Ha boldogít szerelmed, Mely tiszta, hü, igaz ; Irigyedet meg az, Ha mást gyötörhet, ölhet: Vigyázz! reád csap! látom . . . Nem jól beszélsz : „maradj“ ! Hallgass el és — szaladj ! Őszinte kis barátom. Ki vészt nem sejtve dali ott: Himes rét takard el Puha kebeleddel Szegény kis pitypalattyot! Dalár. rend első tárgya volt a határőrvidék után vállalandó közös költsé­gek hozzájárulási arányáról szóló törvényjavaslat, mely előbb áta- lánosságban, majd részleteiben is megszavaztatott. Ezenkívül még két törvényjavaslat volt napirenden, melyek egyike a valkány per- jámosi, a másik a nyíregyház-ungvári másodrendű vasút kiépítésére vonatkozik. Az előbbi vita nélkül, az utóbbi pedig némi vita után, megszavaztatott. A május 18-iki ülésben, a valkány-perjámosi vasútra vonatko­zó törvényjavaslat végleges megszavazása után, napirenden volta, nyíregyház-ungvári vasútról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása mely némi módosításokkal elfogadtatott. Végre Lónyay pénzügymi- nÍ8zter|válaszolt Berecz Ferencz interpellatiójára, a Gyöngyös városá­ban foganatosított adóvégrehajtás tárgyában. A pénzügyminiszter kije­lenté, hogy Berecz azon állítása, mintha az adóvégrehajtásra egy pénzügyminiszteri fogalmazó küldetett volna ki,nem való. A miniszté­rium fönállása óta, annak kebeléből soha senki ki nem küldetett,ha­nem igenis kiküldetett Gyöngyös városába a pénzügy igazgatóság egy hivatalnoka,mire ennek törvény szerint joga volt, s a kiküldés Gyön­gyös városára elkerülhetlenné vált, miután régi panasza volt a pénz­ügyigazgatóságnak, hogy Hevesmegyében, s különösen Gyöngyös és Eger városokban,az egyenes adók nem folynak be kellő mértékben. A pénzügyigazgatóság fölterjesztést tett a pénzügyminisztériumhoz, hogy Hevesmegyében az adóbehajtás azért nem vezet a kiváut si­kerhez, mert a törvényhatósági tisztviselők és községi elöljárók e részbeni törvényes kötelességüket nemcsak hogy nem teljesitik, ha­nem a pénzügyi közegeknek az adóbehajtásra irányzott eljárását minden módon nehezíteni igyekeznek. Ennélfogva szükséges volte czélra egy pénzügyigazgatósági tisztviselőt kiküldeni, rniuek volt is sikere, mert 30 nap előtt több mint lő ezer forint hajtatott be. Kü­lönben Gyöngyösnek adóhátraléka márcz. végével még mindig 51,726 ftra rúgott. A ház tudomásul vette a pénzügyminiszter vá­laszát, ki ezenkívül még más három interpellatióra is válaszolt, s a ház mindezen válaszait tudomásul vette. A május 20-iki ülésben Várady Gábor interpellálta a közokta­tási minisztert: Szándékozik-e egy Pesten építendő műegyetemre nézve javaslatot terjeszteni a képviselőház elé és mikor ? Ideigle­nesen hol kívánja a műegyetemet elhelyezni, s ez iránt minő intéz­kedést szándékozik tenni ? Az interpellatio kiadatott az illető mi­niszternek. Ezután Patay István határozati javaslatot terjesztett elő az iránt, hogy oly tisztviselő, ki netán Buda-Pesten államhiva­talban van alkalmazva, lakbért ne kapjon. E javaslat kinyomatni rendeltetett. Végül a ház tárgyalás alá vette a tiszai uradalmat ké­A halászleány. (Folytatás.) II. Ltierwald madame tehát két gyermek anyja lett, s egyenlő sze­retettel ápolta őket, s édelgett velők. Félt csak legkisebben is rövid­séget tenni nekik, nehogy ezt épen saját leányának tegye. Sőt félt még hasonlítást is tenni a gyermekek vonásai közt, nehogy egyik iránt elhidegüljön, s e hidegség épen saját magzatát érje. Egészen beleélte magát, s mindenki azt bitte, hogy ikrek. Nevök is egy volt, de megkülönböztetésül egyik Mari, a másik Mariskának ne­veztetett. A kapitány örömmel látta, mint nőnek a gyermekek. Egyenlő szeretettel bánt, enyelgett velők. De néha még sem látszék elfeled­ni, hogy az egyik idegen, és ha térdeire fölmásztak,(cl nem mulasz- tá, hogy ne fürkészsze, miben ütnek el egymástól. 0 sohasem jött azon gondolatra, hogy a halász-leánynyal máskép bánjék, de mégis szerette volna tudni, a kettő közöl melyiknek atyja tulajdonképen ? A kapitányt egy másik csapás is érte. Egy gonosz láz elra­gadta köréből a kedves nőt és szerető anyát, és Lűerwald ur elha­gyatva állott a két gyermek mellett, kik neki csak nagyobb nyugta­lanságot okoztak. Egy férfinak nagy föladat,egy leányt is fölnevelni, s neki, kinek két lánya volt, alig volt, kire támaszkodnia csak né­mileg is ; Margit, az elhunyt Liza ápolója és testvére volt a háznál a gyermekek mellett. Neje nagy vagyont hagyott hátra , mely akaratja szerint a két leány közt vala fölosztandó. A leánykák nem tudták, hogy egyikök halászleány. De hogy Li­za őket ápolta, s nem tudom, melyiköket, a haláltól megmentette, azt C Z A. §>-

Next

/
Oldalképek
Tartalom