Eger - hetilap, 1870

1870-06-16 / 24. szám

186

gekben és nagy községekben a község minden tagját egyenlően érdeklő közigazgatási költségek az egyenes föld-, ház-, jövedelem-, személyes kereseti államadók arányában; — azon költségek, melyek csak a földbirtok érdekében tétetnek, csak a földadó arányában ; — azon költségek végre, amelyek a két osztályba nem sorozhatók, csak a ház-, jövedelem- és személyes kereseti adó arányában vettetnek ki stb.

A törvényjavaslat itt előtüntetett részes tartalmával szemben állítsunk egy mintapéldányt gyakorlatilag. Egy bizonyos községhez tartozzék egy elkülönített határral biró puszta, vagyis major, mint például megyénkben Erdőtelek és Tenk, Hanyi, Detk és Nagy-ut - Kenderes és Kőkút, Füzesabony és Szikszó, Egerszalók és Tekse stb. stb. E puszták földesurai kizárólag saját költségükön állitnak iskolát, tartják főn a tanítót, az ottani lakók közbátorságát, a közlekedés eszközeit, maguk őriztetik annak határát, végre ők szerzik meg a tűzoltó-eszközöket, szóval, mindent; a helység elöljárói működését pedig csak annyiban veszik igénybe, a mennyiben azok az évi adó kivetését s beszedését teljesitik, és marháslevelet kiszolgálta'nak. Ha már most ily külön puszta vagy major földesura, vagy anuak egyes lakói azon arányban kö'eleztetnek a pótadó fizetésére, mint azon helység lakói, melyhez tartoznak, úgy kétszeresen terheltetnek meg, „a községi adópótlékrendszerében s szabályzatában irányadóul szolgáló alapelvek“ ellenére, mert szerintem ezek egyedül a biró s jegyző, valamint az egyházi személyzet évi fizetési járadékát illetőleg tartoznának járulni a közköltség fedezéséhez. Igaz ugyan, a 100-ik §. utópontjában ez áll: „Egyes földbirtokosok időről időre szerződést köthetnek a községgel, a közköltségekhez járulás arányára nézve;“— de ha ez sok esetben a félreértés miatt nem történhetik — et tertium non datur — mi történik ekkor: alárendeltessék az önkénynek ? Azért óhajtandó , mikép e fontos kérdésre nézve a kellő szabvány a községi törvény egy külön §-ában állapíttatnék meg országgyülésileg.

Lörinczfy János.

Városi ügyek.

Eger városának f. évi jun. 12-én tartott képviselői ülésében következő ügyek tárgyaltattak:

A f. évi május 29-én tartott ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után, fölolvastatott a helybeli katonai parancsnokság f. évi 80. számú megkeresése, mely szerint az őszi gyakorlatra behívandó katonaság elhelyezése iránt kér intézkedést tétetni.

A fölolvasott megkeresés szükséges intézkedés végett a közigazgatásitanácsnak kiadatni,egyszersmind akatonai parancsnokság megkerestetni határoztatott, hogy tekintettel arra, miszerint Eger város folytonosan túl van terhelve katonasággal, az őszi gyakorlatra behivandók egyrészét a közel fekvő helységekben elszállásolni szíveskedjék.

Fölolvastatott Kapácsy Ferenczné született Csiky Amália kérvénye, mely szerint az 1849 ik évben általa fizeteit 20 ftnyi sarczpenzt adójába betudatni kéri.

Miután kérdés alatti 20 írta sarczpén/ről vezetett eredeti kimutatásban föltüntetve nincs, következőleg a város ré-zére megtérített összegben sem foglaltatott: ennélfogva folyamodó kérvényének helytadni nem lehet.

Fölolvastatott Marsó Sámuel egri lakos kérelme, mely szerint a börtön-utczában 278. számú háza há ánál lévő térből szélességben 12, hosszban pedig 4 folyó ölet kér részére átengedtetni.

Miután e térre magának a városnak szüksége van, kérelme nem teljesíthető. — Ugyanez alkalommal szóba hozatott a r. kath, lelkészlak melletti építkezés szabálytalansága, minek megvizsgálásával a k. i. tanács megbízatott.

Fölolvastatott a fogyasztási adót kezelő hivatalnak f. évi máj. hó 28-ról kelt jelentése, mely szerint véleményezi, miszerint mindazok, kik bármiféle húsméréssel foglalkoznak, iparjegy megszerzésére köieleztessenek.

Miután a fölolvasott javaslatból kiérteni nem lehetett, vájjon a vélemény elfogadása esetén a városra mi előny háramlik, vagy a mostani gyakorlatnál mi hátrány muta kozik ? ennélfogva, mielőtt ez ügyben érdemleges határozat hozatnék , körülményes fölvilá- gositás végett jeleutést tevőnek visszaadatni batároztatik.

Fölolvastatott Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék bizottmányának f. évi 409. számú végzése, mely szerint az 1870 ik évre Eger városára kivetett s a katonaság részére szükséglendő 52 előfogat- ból a város által eddigelé leszolgált 39 elöfogatnak valósággal lett kiállítását igazolni rendeli, s egyszersmind meghagyja, hogy jövőre nézve minden egyes előfogatok szükségéről Békeffy Alajos t. szbiró és várnagy jó eleve értesittessék. Végeztetett:

Az eddig kiállított 39 elöfogatnak valósággal történt kiszolgáltatásáról a megye bizottmánya azon kijelentéssel, hogy a még hátralevő előfogatok általunk a szükséghez képest kiállíttatnak, megnyugtatólag értesittetni határoztatván, egyszersmind fölkérendő, hogy jövőre nézve intézkedni szíveskedjék, hogy a kívánt előfogatok valamennyije a megye által állíttassák ki, oly kijelentés mellett, hogy Eger városa az őt illető 52 elöfogati dijt — melyet amúgy is a katonaság által fizetni szokott elöfogati dijon kivtil fölülfizetni köteles, a megyei elöfogati biztos kezéhez tartozzék lefizetni. —• Végül: ,

Az egri főkáptalan azon értesítése, hogy a város főútezája szögletén levő, úgynevezett Fáy-féle házat, mihelyt a körülmények megengedik, fölépittetni szándékozik, — tudomásul vétetett.

■4 T Á R V Z A. f

A halászleány.

(Folytatás.)

V.

Az őrnagy meglátogatta leányát. Nem talált a szobában senkit. A kis szobába nyitott, hol Mari közönségesen tartózkodott. Egy a bölcsőre tett kinyitott könyv mutatta, hogy nem rég ment ki. Az őrnagy homlokon csókolta az alvó kisdedet, s leült, hogy leányát bevárja.

— Egyszerre beszélgetést ball a szomszédszobában.— „Ön madame, azt mondja, hogy atyja jól tesz, ha tőlem a háromezer forintot megtagadja?“

— Igen — feleié egy hang, melyben az őrnagy leányára ismert.

— Igen, és én magam fogom neki megmondani. Azt nem engedem meg, hogy őt az örvény szélére juttassa, mint engem juttatott.

— Ezen nem csodálkozom, ön mindig oly gyöngéd s engedékeny gyermek volt.

— On elkövetett hibámat nem vetheti szigorúbban szememre, mint én ezt naponkint teszem. Jelenlegi sorsom fölött sem panaszkodom, mert magam vagyok oka, s mást nem érdemlettem.

— Nem tartottam meg ígéretemet? Nincs ön a fényűzés minden nemével körülvéve? Nem teljesítem e minden kívánságát? Különben, ha nem tanusit engedelmességet, egyébre is kész vagyok.

— Hát mit kíván tőlem ?

— Először is siri hallgatást pazarlásaimat illetőleg, mint nevezni méltóztatik, — továbbá, hogy javamra zsákmányolja ki azon vak gyöngédséget, melylyel atyja ön iránt viseltetik.

— S ha azt nem tenném?

— Akkor más segélyforráshoz nyúlok. Pompás fogatát, drága bútorait, gyönyörű toilette-szereit, gyémántjait értékesítem.

— És leányunk, Alfréd?

— Nagyatyja majd gondoskodik róla.“

Az őrnagy nem hallgathatta tovább, robajjal kezd föl s alá járni, s kiált: Mari!“ Afréd előjött.

— Hol van leányom ?

— Épen most ment ki, de ha bevárni méltóztatik, azonnal itt lesz.“

— Holnap akarom látni — mond. Csak azért jöttem, hogy tudtára adjam, hogy az óhajtott háromezer frtra számíthat.“

— Határtalan báladatosságomra számolhat“, mondá, kezét feléje nyújtva, de ez nem Játszók észrevenni, és eltávozott.

Az őrnagy másnap korán fölkereste Marit. Azt hitte, hogy egész fájdalmát föltárja; de nemcsak ezt nem tette, sőt férjét makacsul védte és állította, hogy ö boldog.

Az őrnagy szomoruabban távozott, mint tegnap. Ö azt hitte