Eger - hetilap, 1870
1870-03-03 / 9. szám
66 talékot üzletükből nem kaphatnak, kész az állam az osztalékszázalék némi kiegészítésére bizonyos összeget folyóvá tenni, de ez 1 millió átalányösszeget semmi ese re meg nem haladhat. Hogy még e tehertől is minél biztosabban meg legyen kiméivé, egyidejűleg az üzletnemeket, melyekkel az intézet nyerészkedőié» foglalkozhatik, oly módon kiterjeszté, hogy most osztalékát a tőzsdén szerezheti meg a részvénytársulat. Hatszáz millió túlzott pénzjegyforgalom, melyből 120 millió ma értéktelen, minthogy minden írt a forgalomba hozott államjegyek túlzott tömege — a szükséget meghaladó pénzkínálat— miatt 20 krt vesztett névszerinti értékéből.... ez pénz- forgalmi állapotunk egész leplezetlenségében. Már maga a beválthat! an papírpénz léte is kétségbeejtő körülmény. Azon gondolat, hogy megtakarítás, tőkegyűjtés közben légvárakat építünk, kártyaházakat, melyek az első orosz ágyú vagy porosz gyorspuska lövésére jó részben rombadölnek, tmiután ily eshetőség uj 600 millió papirjegy-kibocsátást tehet szükségessé, mi a forgalomban levő pénz tömege megkétszereződése folytán értékének elére való leszállítását, és kézpénzben levő tőkepénzeink 50%-nyi értékcsökkenését vonná maga után) nem sorvasztja-e a tökegytijtési kedvet, nem fosztja-e meg ez által közgazdaságunkat attól, mi nélkül soha föl nem virágozhatik, t. i. a tökétől ? De ez még hagyján, vigasztaljuk meg e részben magunkat, mondjuk, bogy a pénzrendszer és politikai események közti ez összefüggésre alig néhány száz termelő gondol; hogy a boldog tudatlanság hályogot von a jövőbe tekiütő szemre, és a tőkegyűjtés nagyban és egészben akadá- lyozatlan, a tőkeérték- vesztés eshetősége által előidézett tőkegyüj- tési pangás — mondjuk, — hogy nem létezik ; nyugtassuk meg továbbá magunkat azzal, bogy a papírpénz forgalomba hozatala mellett az összeség nyer évenkint sok millió érezpénzkeszitési költséget, a papír jegygazda ság ez egyedüli lényeges előnyét, szóval, barát kozzunk meg a beválthatlao papírpénzzel: de ba ennyire meggyőz- nők is magunkat, lecsillapitnók aggalmainkat, nem ébrednének-e azok föl újra, ha a pénz jelen 20% nyi értékvesztettségére tekintünk ? Húsz százaléknyi elértékteleniiles, mértéket túlhaladó kibocsátás következtében, nem valóságos csalás e, elkövetve a jogállam részéről a jegyek iránt kényszeritett bizalommal viseltetön ? És még mi merünk büszkén, öntudatos felsőbbséggel mosolygni azon koron, melynek fejedelmei a pénz szaporítása végett beiért ékét folyton csökkenték kincstári nyereség czitne alatt; mi, kik hasonlót követünk el, de nem érczen, melynek minden hamisítás mellett meg fog maradni bizonyos mérvű valóságos belértéke, hanem hitvány papíron, pusztán tömegszaporitás által ? Hisz minden pénzjegyünk egy ötödrészét — hogy képleg szóljunk, — bátran le lehetne metszeni, mint annak megdermedt tagját, mint oly pénzhullát, mely csak akadályozza, bénitja forgalmi életünket. E megdermedt tagját pénzjegyeinknek kell mindenekelőtt életre ébreszteni közös államszövetségi erővel. E pénzügyi műveletet kell előbb végrehajtani, és csak akkor szólhatunk siker reményével a magyar bankrendszer és pénz- forgalom önállósításáról. Mig közös erővel a 120 millió értéktelen papir be nem vonatik, és meg nem semmittetik, addig az osztrák bankot sem lehet érczpénzzeli jegybeváltásra kényszerítői, mivel az ő jegyei államjegyeink 20%-nyi értékcsökkenésében szintén részt vesznek, mely okból, ha már most volna kénytetve érczpénz-bevál- tásra, úgy néhány nap alatt megbuknék, mert a 20% érezbeni ineg- nyerhetése végett minden bankjegy-birtokos jegye beváltását nemes érezben követelné, minek a bank eleget nem tehetne, mintán 300 milliónyi jegyeit csak 152 millió érez fedezi, a többi összeg biztosítékául a legbiztosb értékpapírok és váltók szolgálnak. — De ha egyszer a 120 millió államjegy fokozatos, évenkénti csekély, az adófizetők által elviselhető hányadban bevonatott és megsemmisít- tetett, és ezzel a nemes érez- és papírpénz közti árkülönbség (agio) megszűnt, akkor itt lesz ideje, bogy a bécsi bank az érezfizetést, a beváltást ismét folyamatba hozza, ezt akkor veszély nélkül teheti, mivel senki sem fogja öt beváltás miatt megrohanni, nem lévén többé értékkülönbözet a bankjegy névértéke és a nemes érez közt, mely különbözet megnyerése késztené a jelzett esetben a bankjegy- birtokosokat az érczalap megtámadására. Ez áldozattal pénzpolitikai föladatunk felét megoldanék; mert ez esetben forgalmi eszközeink fele valósággal érezre volna alapítva. Kétségtelen, hogy ez uj állapot a monarchia minden népeit egyaránt boldogítaná: forgalmi eszközeinknek meg volna teljes belértéke, és fele érezben beváltható lenne. Ez azonban nekünk magyaroknak nem vágyaink netovábbja, mi pénzforgalmunk, hitelviszonyaink függetlenségét, önállóságát óhajtjuk; mi nem akarunk a bécsi pénzpiacz ellentétes érdekeitől és kegyelmétől függni, szóval, mi a magyar korona birodalmában szabad és önálló bankrendszert óhajtunk. A jelzett állapotban ez még nem volna megengedhető az ál- lam-pénzrend újólagos veszélyeztetése nélkül, mert, ha uj bankok fölállítása és azoknak jegykibocsátás engedélyeztetnék, úgy a forgalomba jövő bankjegy-tömeg részint nagyobb belértékénél, részint a létezett pénzkínálatot szaporító erejénél fogva, nagy áldozatokkal egyensúlyba hozott pénzbecsünket újólag megzavarná, szóval, irányukban államjegyeink értékteleniilést mutatnának föl, ennek pedig többé megtörténni nem lenne szabad Szerény véleményünk szerint, e bajon azáltal lehet segítni, ha az Ausztriával a valuta helyreállítás érdekében kötendő szerződésben kikötnők, miszerint, ha a bécsi bank érezfizetésképessége helyreállítása időpontjától kezdve az államszövetség bármely felében teljes biztosítékot nyújtó bank alakíthatására engedélyezési kírvény nyujtatnék be, az közösen helybenhagyandó volna, de az államjegyek még forgalomban levő összegéből (7o: 30-lioz arány szerint megosztva) újólag annyit kellene bevonni, mennyi kibocsátására az uj bankengedélyezett társulat fölhatalmaztatuék. Meg vagyunk arról győződve, hogy folyton emelkedő közgazdászaikban bankalapítási kedv szintén mutatkoznék, és igy ez ajánlott rendszer mellett pénzforgalmi, hiteti függetlenségünk megállapittat- nék. Az ajánlott módnak pénzbecsünk helyreállítása tekintetében pedig még több előnye volna, melyek közül megemlítjük, hogy az érczforgaloin helyreállítását ez utón egészen a magánosok eszközölnék, mi egy papírpénzt helyettesítő tallérról sem gondoskodnánk ; továbbá ez volna az egyedüli, uj és súlyosb terheltetést mellőző módja a 300 milliónyi fiiggöadósság kifizetésének, mert ércz- valutát helyreállitni egy érez pénz kölcsön által, melynek kamatjai 10—30 milliónyi összegben Isten tudja, meddig terhelnék az adózók vállait egy uj állandó teherrel, a nem kamatozó papit jegyadósság helyett, nem látjuk viszonyaink közt sem czélszertinek, sem kivihetőnek. Szólni akartunk ugyan még néhány sorban jövő bankrendszerünkről is, de erre még lesz időnk, ha való, mit az elbocsátottakban mondottunk. Befejezésül csak Isten áldását kérjük bankbizottságunk működésére, mely, tekintve tagjai pénzügyi és közgazdászat! elismert tekiutélyü képzettségét, remélhetőleg meg fogja mutatni azon útat, melyen jelenlegi pénzügyi zavarunkról legbiztosabban kimenekülhetünk. Sctáry Ferencz. Városi ügyek. A folyó évi februárhó 27-én Eger városa részéről tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak : A febr. 13-iki ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után fölolvastatott a katonai elszállásolás iránti véleményadással megbízott küldöttség jelentése, melynek alapján végeztetett: Tekintettel azon körülményre , hogy Eger városa a jelenleg elhelyezve lévő katonaságon kívül még 670 ember elszállásolhatását csak úgy eszközölhetné, ha az úgynevezett „Generalis“ kaszárnyát a szükséghez képest fölépittetné, mely czél csak városunk ujabbi oly eladósitásával lenue elérhető, melynek, a legkedvezőbb körülmények között is, egy század kivántatnék letisztázására azon jövedelmekből, melyeket az épitendő katonai laktanya évenkint jövedelmezne: ennélfogva a czélba vett beszállásolást, illetőleg építkezést eszközölni nem lehet; ha azonban az államkincstár, a közlegénység részére szükséglendö kaszárnyát fölépittetni, s Eger városát az 5-ik osztályú lakbérfizetés helyett, a 3-ik osztályba sorozni hajlandó, ez esetre az ezrednél alkalmazott tiszt urak részére szükséglendö szállásról — magánosoknál — gondoskodva lesz. Fölolvastatott a közponli főszolgabírónak f. évi 279. számú megkeresése, melyben fölhivja a testületet, hogy a jövedelmi adókivető bizottsághoz tagokat válaszszon, s arról öt értesítse. Mely fölhívás folytán rendes tagokul Schaffner János, Volf János, póttagokul pedig Tarnay János és Ürményi Antal választattak meg. Végül Indítvány folytán elhatároztatott, hogy, tekintve a város ut- czáinak rósz karban léteiét, egy küldöttség választassák, mely véleményt adjon arra nézve, hogy a javítások és tisztogatások mily renddel s kinek föliigyelete alatt eszközöltessenek, és egyúttal a megye bizottmánya kéressék föl, hogy ezen czélra, Eger városa köz- munkaerejét a szükséghez képest engedje át. Megyei élet. Heves és K.- Szolnok t. e. megyék bizottmányának febr. 21. és következő napjain tart havi ülésben a következő érdekesb tárgyak kerültek szőnyegre:
