Eger - hetilap, 1870
1870-03-03 / 9. szám
67 Fölolvastatott a pénzügyminiszternek f. évi 2033. sz. a. intézménye, mely mellett az adókivetés tárgyában a pénzügyi közegekhez kiadott körrendelet másolatát tudomás és alkalmazkodás végett megküldi, melyben egyszersmind a ház- és jövedelmi adó kivetésénél működő bizottság megválasztására hivatik föl a bizottmány, s egyszersmind azon óhaj adatik elő, hogy a múlt évi bizottsági tagok, kik az ügyek kezelésében már jártasak, ez évre is újra megválasztatnának. Fölolvastatott ez alkalommal a budai pénztigyigazgatóság megkeresése, mely, hivatkozva a íonebbi miniszteri körrendeletre, a kérdéses bizottság megválasztásának eszközlését kéri. — Végeztetett : A körrendelet köröztetés végett a megyei fő- és a szolgabirák- nak kiadatik. Egyszersmind a jövedelmi adókivető, s fölszólaló bizottság tagjaiul, úgy a házadófölszólalási bizottság elnökeiül, a f. évre az 1868. évben megválasztott tagok, a mennyiben indokolt leköszönésüket be nem adták, újra megválasztalak, névszerint a jövedelmi adókivetö bizottságok rendes és póttagjaiul: 1.) Az egri adó- keríiletben rendes tagokul: Fekete Károly, Volt'Károly, póttagokul: Remenyik Ferencz, Móczer Iguácz ; 2) a gyöngyösi adókerületben, r. t. Mahovszky Antal, Bállá Gábor, p. t. Minczér János, Bogdány János ; 3.) a hevesi adókerületben: r. t Radios István, Vizi Ferencz, p. t. Dobóczky Dezső, Szabó Imre; 4.) a pétervásári adőkeriiletben: r. t. Oitolicsányi Ödön, Liptay Sámuel, p. t. Dienes László, Pauncz Bernát; 5) A szolnoki adőkeriiletben : r. t. Fiilöp Péter, Nagy József, p. t. Pethes János, Szlisz Dávid; 6.) a tisza-füredi adókerületben : r. t. Lipcsey Gábor, Okolic-ányi György, p. t. Kovács Kálmán, Oláh Mihály; 7.) a mező-túri adókerületben : r. t. Mészáros Endre, Nagy József p. t. Lepcsényi István, Rédl Jenő megválasztatnak. — A ház- adófölszólamlási bizottságok elnökei s helyetteseiül: Egerben : dr. Albert Ferencz, Décsi Mór, — Gyöngyösön Csala Sándor, Hirschl Lipót; Hevesen Ligethy Alajos, Nagy Ferencz; Pétervásáron: Okoli- csányi Ödön, Pauncz Bernát; Mező-Túron Lepcsényi István, Bolváry Antal; Szolnokon: Elek György, Fiilöp Péter ; Tisza-Füreden : Komjáthy Imre, Lipcsey András megválasztatnak. — Az 1868. XXWI t. ez. 37. §. értelmében a jövedelmi adöfölszólaló bizottsághoz közsé- genkint 2—2 tag lévén választandó, az 1869-ik évben követett eljárás nyomán Tisza-Fiiredet illetőleg Lipcsey József al-, Pásztói illetőleg Kaszap Bertalan fő-, Gyöngyöst illetőleg Isaák István al-, Péter- vásárt illetőleg Kovách József al-, Szolnokot illetőleg Szalay Pál al-, Török- Szent-Miklóst és Fegyverneket illetőleg Hellebronth János fő , Heves városát illetőleg Majzik Viktor fő-, Mező-Túrt és Déva-Ványát illetőleg Losonczy Antal al-, Czibakházát illetőleg Szombathelyi Endre al-, Eger városát illetőleg Kürthy Ferencz fő-, Maklórt és Ver- pelétet illetőleg Nagyfejed Mátyás al-,Kápolnát, Domoszlót és Kará- csondot illetőleg Szentkirályi Ödön al-, Mező-Tárkány t illetőleg Cser- nyus Kálmán alszolgabiró, Hatvan városát illetőleg Bárány Károly esküdt utasittatnak, hogy az 1869. évben működött küldötteket hívják föl, miszerint ebbeli megbízatásukat ez év folytán is viseljék, a netán ezt vinni nem hajlandók helyébe erre vállalkozót választassanak, s az eredményről még márczius 1-re a községi küldöttek nevei s lakhelye közlésével tegyenek hivatalos jelentést. A belügyminisztérium f. évi 2360. sz. a. kelt leiratában tudatja e megye közönségével, hogy néhai Radl József debreczeni polgár 1850. évben kelt végrendelete szerint, a magyarországi megyék elemi csapás- vagy más szerencsétlenség-sujtotta in-égesei részére vagyonából alapítványt tévén, ezen alapítvány kamataiból — mint a főgondnoksággal országgyülésileg megbízott — a megyebeli Lelesz, Kompolt és Domoszló község tüzkárosult lakosai részére 1000 irtot küld kiosztás végett, mely összeg a megyei pénztári letétbe helyeztetett. — Ezen küldemény köszönettel fogadtatván, a jelölt 3 község tliz által károsult Ínségesei között a csapás nagyságához arányosítva, még pedig Lelesz község Ínségesei között 500 frt, Kompolt község ínségesei közt 350 frt, Domoszló község Ínségesei közt 150 frt kiosztatni rendeltetik. A kiosztás eszközlésével az illető szolgabirák : Kovách József, Szentkirályi Ödön és Csernyus Kálmán megbizatnak, hogy a kerületükben levő nevezett községben a tüzkárosult ínségeseket összeírván, a névsor fölmutatása mellett, az illető összeget Isaák László I-sö alispán utalványára a megyei pénztárból fölvegyék, s az egyesek közt fölosztva, saját nyugtájukra kézbesítsék, s a nyugták bemutatásával eljárásukról jelentést tegyenek ; — melynek be- végeztével az eredményről a belügyminisztériumhoz jelentés fog tétetni. A megyei számvevőség hivatalosan jelenti, hogy a megyebeli községek bírói számadásai nemcsak hogy nem adatnak be rendesen az év lefolyásával, hanem vannak községek, hol 10—15 éves bírói számadások vannak kinn ; jelenti egyszersmind, hogy a folyamatban levő vizsgálatoknál — midőn az észrevételezés felelet végett kiadatik, azt többszöri fölszólitásra sem teljesitik, kéri, hogy e tekintetben intézkedés tétetnék. — Ezen előterjesztés folytán meghagyatott a fő- és alszolgabiráknak, hogy a kerületeikben levő községek biráit mindig az év elteltével 3ü nap alatt bírói számadásaik elkészítésére a legsúlyosabb felelősség terhe alatt szigorúan utasítsák, mely számadást a községi tanács által, vagy a mint szokásban van, a község által lett átvizsgálása után a megyei számvevőség elé ter- jeszszék. A régebben kinn levő számadásokra nézve fölhivatik a megyei számvevői hivatal, tegyen jelentést, mely községekből vaunak hátra beadatlan bírói számadások? A kiadott észrevételezésre a feleletet makacsúl halogatókról szintén részletes jelentést mutasson be, hogy a fölmerült esetekhez képest lehessen intézkedést tenni. A budai pénzügyigazgatóság értesíti a megye közönségét, hogy Kaál község adó- és in-égkölcsönügyi zilált állapotának rendbehozása végett az egri adóhivatal kebeléből ottani tiszt Hodermarszky Antal küldetett ki a kincstári érdekek képviselőjéül, a ki minden órán kész a megyehatóság részéről kiküldött tisztviselőnek ez irányban teendő fölhívása folytán ezen bonyolódott föladat megoldására segédkezet nyújtani. — Az összes iratok Csernyus Kálmán szbiró- nak azzal adatnak ki, hogy a megyei bizottmány f. évi jan. 20-án 76. sz. a. hozott határozatához képest, Kaál község adó- és inségköl- csöniigyi zilált állapotának rendbehozása végett a helyszinén megejtendő vizsgálati működésre határnapot tűzvén ki, s azt a kiküldött Hodermarszky Antal egri adóhivatali tiszttel jóelőre közölvén, azzal együtt a közösen megkezdendő vizsgálatot mindaddig folytassa, mig a föladat megoldva, s a község pénzügyi zilált állapota rendbe hozva nem lesz. Tisza-Kürth község folyamodik, hogy az 1869. évi fagykárokról beadott kimutatásai csatolt kérvényükkel az adóelengedés tárgyában a pénzügyminisztériumhoz terjesztetnének föl. — Ezen folyamodvány és a hivatolt kimutatások a magyar királyi pénzügyi minisztériumhoz pártolőlag fölterjesztetnek. Országgyűlési tudósítás. A képviselöház t'ebr. 22-iki ülésében Buttyán László interpellálta a cultusminisztert: Van-e szándéka a hazában lakó görög ka- tholikusoknak is úgy, mint a többi hitfelekezetieknek, alkalmat nyújtani, hogy ügyeik elintézése végett egy provinciális cougressus- ba összegyűlhessenek? Utána Madarász József a belügyminisztert interpellálta : Van-e tudomása a felől, hogy febr. 21-én a képviselő- ház nyilvános ülésének megkezdése előtt és annak tartama alatt a képvise.őház közelében fegyveres erő állíttatott föl? s kinek rendeletéből történt az? Irányi Dániel is interpellálta a belügyminisztert : Van-e tudomása arról, hogy Raspe Henrik munkás e napokban Pesten elfogatott és miért ? Igaz-e, hogy a nevezett munkás a külföldön izgatás miatt történt, elmarasztalása folytán kiadatni czéloztatik ? Ha igaz, melyik törvényre alapittatik ezen eljárás ? Mindezen interpeliatiók közöltettek az illető miniszterekkel. — Napirenden volt a cultusminiszterium 1870. évi költségvetése fölötti általános vita. Legelőször szólt Gonda László, sürgetve a köznevelés előmozdítását. Utána Samassa József beszélt. Mindenekelőtt Ghyczy K. azon észrevételeire tett megjegyzéseket, melyeket az a köznevelésre és alapokra nézve tett. Nem osztja aggodalmát, mintha a nevelés kath. kezekben hátravettetnék. Nem tartja szabadelvűnek, hogy a nevelésügy kizárólag az állam kezében legyen; ő a szabad versenynek az állam és felekezetek részéről, előnyt ad. Megjegyzéseket tett még Mocsáry, Zsedényi és Kállay beszédeire. Utána Körmendy S., majd Rónay Jáczint. beszélt. Ez utóbbi nem tartja tanácsosnak a szabadságot túlságosan nagy dosisban beadni. Szól az egyházi javak saecularisatiója ellen, s nem tartja helyesnek a kath. autonómia sikerének a priori elítélését. Salamon Lajos roszalja a cultusminiszternek a kath. autonómia egybehivására nézve követett eljárását, s megjegyzéseket tett egyesek beszédeire. A vitában részt vettek még: Benedek Gyula, Ludvigh János, gr. Zichy Nándor, Móricz Pál és Szuppan Zsidmond. Végül kihirdettetett a pesti érték- és árutőzsde s egyéb tőzsdei bíróságokra vonatkozó szentesített törvény. A febr. 23-iki ülésben hét napi vitatkozás után végre befejeztetett a cultusminiszterium költségvetése fölötti általános tárgyalás, melyhez miután ezúttal még Horváth Sándor, Simonyi Ernő, Tisza Kálmán és Popovics Zsigmond szólották, a cultusminiszter még egyszer szót emelt, hogy ismételten megczáfolja Ghyczy Kálmánnak ellene emelt vádjait. Kitűnő beszéde, mely nagy hatást idézett elő, két részre oszlik. Az elsőben védelmezi a kormány eljárását az autonómia kérdésében ; a másodikban védi magát azon vád ellen, mintha az alapok s alapítványok kezelése körül omnipotentia után *
