Eger - hetilap, 1870
1870-03-03 / 9. szám
VIII. évi folyam. 9. szám. Márczius 3-án 1870. Előfizetési díj: Egész évre . félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . 5 t't - kr. 2 ft 50 kr. I ft :{<• kr.- 15 kr. — 12 kr. Hirdetéseifért minden hasábzott petit äorkely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. i;iöií zetéseket vKogad • a szerkesztőség (Széehenyi-utcza 26. sz.) — Jent sch G. könyvkereskedés x minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Visszatekintés közviszonyaink I869-ik évi fejlődésére. VI. A pénzbecs- (valuta) és jegybank-kérdés. Hogy a hit, a remény, a bizalom az emberi sorsnak mily hatalmas intézői még az anyagi világ körében is, és mivé leszünk, ha e tényezők csak gazdasági életkörünkbö! is eltűnnek, erre nézve szomorú tanulságul szolgál a lefolyt év. Azon általános meggyőződés, bogy az uj közjogi átalakulás közgazdasági életünk fokozatos fejlődésének oly rég óhajtva várt szilárd alapjául szolgáland; karöltve a szerencsés kivitel eredményezte tökebőséggel, vállalatalapítások iránt kedvező hangulatot keltett föl; az üzérkedv e helyzetet túlzott mérvben aknázá ki, a hitelintézetek, bankok ismert hitelű, de most az ár által szintén tovaragadott egyének kívánalmainak engedve, a hitelezést kiterjeszték, mig végre a szédelgésre ala- pitottság egyik-másik vállalatnál kitűnt, az uj papírok rendkívüli jövedelmező volta iránti erős hit foszladozni kezdett, magán- és társulati tőkepénzesek a mámorból kiábrándultak, és midőn az üzletek föntarthatása érdekében hitelezésre szólíttattak föl, azt megtagadták, mire beállt a hitelválság, melyet ezrek nyomora, bukása, sóhajai és könyei Írtak be közgazdászai történelmünk lapjaira. Az ember a szerencsétlenség alapokát mindig szembeötlő volta miatt a legutolsó okozatban keresi, igy történt ez alkalommal is. A töketorlódás által fölvillanyozott vállalkozási kedvet a válság alapokául föltüntetni kinek sem jutott eszébe, hanem mindenki a vállalkozási kedv következményét, a hitelezési hajlamot okozá, ho'ott ez magában sehol a világon sem képes válságot kezdeményezni. Mihelyt az álok ebben föl volt fedezve, megkezdődött a hirlapirodalmi harcz a bécsi nemzeti bank ellenében, bírálat alá vétetett pénzgazdasági helyzetünk, és ez oiy izgalomba hozta a kedélyeket, melynek a törvényhozás sem állhatván ellen, kénytelen volt tárgyalás alá venni a fölmerült sajnos válságot, minek eredménye következő határozat lön: „Az országgyűlés egy országos szak- bizottságot küld ki a végett, hogy kihallgatván a pénzügy, ipar és kereskedelem kitünöbb férfiúit, tekintettel a jelen pénzértékre, a tényleges viszonyokra s a mostani pénzválságra, s annak okaira, adjon indokolt véleményt az iránt: minő törvényhozási intézkedések létesítendők a jegybank-ügyben, hogy a rendszeres pénzforgalom biztosítása mellett a hazai hitel önálló, szilárd alapokon feküdjék.“ E szakbizottság megválasztatván, működését megkezdé, és múlt hó 2-án kibirdeté a magyar pénzforgalom reformatióját majdan előidéző 9 kérdőpontot, melyek ma a gyakorlati politikusok figyelmét ép úgy, mint a nemzetgazdákét a legélénkebben foglal- kodtatják. így válik az életben minden rósz a jó kútfejévé. Midőn most az általános érdekeltségi áramlat által tovaragadtatva, mi is bátorságot veszünk magunknak e nagynehézségü kérdések fölött nyilatkozásra, korántsem azon tudat vezérel, mintha azok megfejtésére magunkat legkevésbbé is képesnek tartanók, — miután igen jól tudjuk, hogy ily ezer meg ezer tényezők összehatásából kifejlődő kérdéseket, nemzedékek tapasztalatai alapján, számos gyakorlati szakember összemííködése is alig szokott kételyt kizárólag megoldani; — hanem csak a kötelemérzet nyomásának akarunk megfelelni ezúttal, mely egyéni véleményünk kifejtésére készt ellenállhat- lanul, valahányszor nemzetünk önállósága, jóléte, virágzása van szóban; ha mindjárt a tárgy tisztázása és az érdekeltség terjedtebb körben való fölébresztésénél egyebet el nem érnénk is. Mielőtt államszövetségünk pénzforgalmi rajzát adnék, elő kell bocsátnunk egy általán ismert közgazdasági törvényt az érték elméletéből, minthogy ennek segélyével mind jelen helyzetünk könnyebb átértésére, mind pénzpolitikánk reform-igényei biztosabb kijelölésére mintegy előkészíttetünk. E törvényünk azon kérdésre adja meg a feleletet, melynél fogva tudni óhajtjuk, hogy minden forgalmi javak értéke mi által határoztatik meg? és a felelet kővetkező: minden forgalmi jószágnak értékét — ezek közt a pénzét is — két tényező összebatása határozza meg, egyrészt a kereslet és kínálat közti viszony, és másrészt a jószág előállítására fordított termelési költségek. E szerint az oly tulajdon bir legnagyobb értékkel, mely igen nagy előállítási költség mellett sokak által kerestetik, de kevesek által kináltatik, mig viszont igen csekély lesz az oly dolog értéke, mely csekély termelési költség mellett igen nagy tömegben kináltatik, de kevesek által kerestetik. *) E néhány sornyi elmélet után lássuk most monarchiánk pénzbecsi helyzetét, az osztrák nemzeti bank viszonyát kormányunkhoz és a népekhez, szóval, az egész pénzrendszert, mely által javainkat cseréljük, melyre gazdasági jólétünket építjük, és ha ezt előadtuk, úgy az előrebocsátott törvény jelentősége, mint e rendszer czélszerü voltának egyedüli megbirálója. azonnal szembefog ötleni. Kezdjük 1866-tal. Ekkor a banknak jegyei voltak forgalomban 300 milliónyi érték összegéig. A nyár derekán megérkezett Csehországba a porosz Mars, és az ö kedvéért nemcsak százezernél több embernek kellett magát hasba gyorspuskáztatni, hanem még uj 300 millió államjegyet is be kellett a hadviselés fedezése végett a forgalomba hozni. A pénz tömege megkétszereződött tehát, nem csoda, ha e roppant, 600 milliónyi tömeg, melynek egészletére a kényszerfolyam kedvezménye kiterjesztetett, most '/5 részben (20%) teljesen értéktelen. (100 frt ezüst = 120 frt papírpénzzel.) Ez a mi valutánk. E papir- pénz-nyomoruság mellett csakis a nemzeti bank nyert. Az érczfede- zetet főn kell ugyan tartania, de jegyeit nem köteles beváltani, mely előny viszonzásául érczalapnélküli államjegyeinket saját jegyeihez hasonlag tartozik elfogadni. Ausztriának a bank irányábani összes adóssága 80 millió, melyet a bankkiváltság megszűntével — gondolom 1873-ban meg kellene téritni. Ez adósságért kamatot nem fizet, és csak azon esetben, midőn a bank részvényesei 7%-nyi osz*) A pénzre nézve, mely szintén e törvénynek hódol értéke tekintetében, csak két különszerüséget kívánunk megjegyezni : az egyik az, hogy ennél a kereslet úgyszólván állandó, ha vannak is időszakok, melyekben a pénz jobban keres, tetik. Ennél tehát, úgyszólván egyedül a kínálat, hat értékváltoztatólag, vagyis minél több pénz jö forgalomba, az érték annál csekélyebb, és viszont minél kevesebb a forgalomban levő pénztömeg, az érték annál nagyobb. A második különsze- rüség az, hogy egy ugyanazon pénzdarab a forgalom élénksége szerint bizonyos idő alatt többször vagy kevesebbszer kináltatik, igy például, igen könnyen megtörténik az, hogy 1 frt egy óra alatt a piaczon oly gyorsan megy át adásvevés által egyik kézből a másikba, miszerint 10 birtokosa is lesz ez idő alatt, azaz egy forintos egy óra lefolyt» alatt tízszer eszközöl egy forint összegre menő áruvételt, 10 ember cserélte el áruit annak segélyével, és csak a tizenegyedik vitte azt haza. Ez egy forint egy óra alatt tehát ép annyi vételt tett, mintha ugyanazon idő alatt egyetlenegy alkalommal 10 frtnyi vétel történt volna; vagyis ugyanazon idő alatt mindkét esetben 10 frtnyi volt a kinálat, miután az a kínált összeget mi tekintetben sem változtatja meg, vájjon 1 darab forintos 10 vétel alkalmával, avagy egy tiz forintos egy vétesetben kináltatott-e. E második különszerüsége a pénznek tehát abból áll, — és ebben minden más javtól különbözik — hogy a forgalomba hozott összegtől a valóban kínált összeg különbözik, igy valamely állam kibocsáthat 600 millió papírpénzt, ez a fönebbi 1 frtos példa szerint a piaczokon egy óra alatt pl. 10-szer kínálható, tehát egy óra alatt ez ösz- szeggel birodalmunk minden piaczain 6000 millió frtnyi kinálat eszközölhető. A pénz értékét ezen utóbbi kinálat határozza meg, vagyis ugyanazon pénzösszegnél minél nagyobb e kínálat, annál több a pénz, tehát annál csekélyebb lesz értéke.
