Eger - hetilap, 1870
1870-12-22 / 51. szám
424 A csatatérről. Hol áll jelenleg a Loire-hadsereg, mely Orleans elhagyása után két részre osztatván , Bourbaki és Chancy tábornokok alá helyeztetett, arról semmi hizonyost nem tudunk. Egy decz. 18-iki versaillesi sürgöny szerint, e hadsereg zöme valószinüleg Beaugency és Blois közt áll. Az utóbbi héten is többször volt harcz a Loire-hadsereg és a németek közt. Decz. 15-én Vendome mellett megtámadtattak a francziák, de ezek erélyesen ellenállottak, s az ellenségnek nagy veszteséget okoztak. Porosz sürgöny szeriut a francziák másnap odabagyták Vendemet, s az ellenség 6 ágyút és egy golyószórót vett el töltik. Genfböl jelentik, hogy Bourbaki nagyobb előnyt vívott ki Frigyes Károly hadseregének balszárnya fölött, s a poroszokat Or- leansba szorította volna vissza. Egy német tudósitó szerint, a rneck- lenburgi nagyherczeg bajor hadteste, mely 50,000 emberből állott, a Loire-hadsereggel decz. 1-től 7-ig vívott csaták folytán, 8000 emberre olvadt le, a későbbi, Beaugency melletti 3 napos csatákban újólag 3000 embert vesztett. Mint Bordeauxból decz. 17-ről jelentik, a Loire-hadsereg anyagi és erkölcsi helyzete kittinő, folyton uj csapatok csatlakoznak hozzá. Marseillben egy 80,000 főnyi uj hadsereg csatakészen áll, s legközelebb szintén a Loirehoz szállittatik. Havre tengeri kikötővárost, melyet erős hadsereg véd 350 á- gyuval, a poroszok Manteuffel tbk. alatt meg akarták támadni, de Versaillesból vett parancs folytán decz. 14-én hirtelen visszavonultak, hogy a Páris fölszabadítására siető s Faidherbe tbnok vezérlete alatt álló, 80—100,000 főnyi franczia északi hadsereg ellen működjenek. Faidherbe serege, mely oly váratlanul vonult le Liliéből, decz. 10-én Hamot elfoglalta, hol 200 porosz és 12 mérnökkari tiszt fogatott el. Channy és La Fcre közt a francziák egy porosz szállítmányt és 100 poroszt fogtak el. Egy lillei sürgöny szerint La Fé- féret is újra elí'oglatták, hol 850 foglyot ejtettek. Ellenben versaillesi decz. 15-iki sürgöny szerint, La Férenél a francziák, egy rájok nézve kedvezőtlen ütközet folytán viszafordultak. Faidherbe hadseregéről újabban semmi hir sem érkezett. Párisból újabb kitörés nem történt. A francziák igen tevékenyek, s minden fontos állást keleten megszállva tartanak. — Élelmiszer — a hús és olaj kivételével — bő mennyiségben van, a város még 2 hónapig tarthatja magát. Eddig 20,000 iovat emésztettek föl; a decz. 2-án elesett nagyszámú lovakat is élelmezésökre fordították a francziák. A Páris előtt nov. 30. és decz. 2-án vívott csatákban a francziák vesztesége hivatalos jelentések szerint 1082 halottra és 5022 sebesültre rúgott. Egy német levelező szerint még decz. 5-én is találtak öt, csakuem éhenha!t,s majd megfagyott sebesültet a párisi decz. 2-iki csatatatéren, kik 72 zordon téli órán keresztül hevertek a még temetetlen hullák között. A bombázást az ostromló sereg még mindig nem kezdte meg, de az arra szükséges előkészületek erélyesen folytattatnak. Montmédy erőd e hó 14-én föladta magát. 64 ágyú és 3000 fogoly esett itt a németek kezeibe, 237 német fogoly pedig megsza- badittatott. A decz. 12-én capitulált Pfalzburgban pedig 52 tiszt és 1800 ember került fogságba, s 65 ágyú esett zsákmányul. Beifort erélyesen védi magát, s gyakori kirohanásaival sok veszteséget okoz a németeknek. Garibaldi fia Menotti, 12—15,000 főnyi szabadcsapattal, Langres várra támaszkodva, szintén igen sok bajt és kárt okoz az ellenségnek. A németek dühe a szabad csapatok ellen leir- batlan. — Goltz tbk. jelenti, hogy a francziák Longeaunál dc-cz. 16- án megtámadtatván, Longres várába vettettek vissza. A francziák ereje 6000 főnyi volt; veszteségök mintegy 200 ember, köztük 64 ép fogoly. 2 ágju és 2 lőporos kocsi a csata alatt elvétetett. A poroszok eddigi veszteségét halottakban és sebesültekben a „Wehrz.“ következőleg adja elő: Wörthnél 11,000, Sarbrückenuél 8000, Bornynál 6000, Rezonvillenél 25,000, Gravelottenál 25,000, Beaumont-Sedaunál sat. 15,000, Parisnál 20,000, Orleans-Loirenál 20000, Metz zárolásánál 6000, más ostromlott és körülzárolt várak előtt 6000, összesen 140000 ; e veszteséget leszámítva a Francziaor- szágba küldött 530,000 emberből, a poroszok mai erejét 390,000 emberre tehetni. (Ebből azonban levonandók még a betegek és foglyok). Egyetlenegy háború sem került aonyi emberbe, még az 1812-iki orosz hadjárat sem. Csupán Mainzon át decz. 13-ig 84,615 sebesült szállíttatott. A porosz király most Bismarckot, ki ezen borzasztó vérengzést politikájával előidézte, jutalmul lotharingiai her- czeggé akarja kinevezni. Mint Mtinshenből jelentik, a délnémet államok utasittattak, hogy'ujolag 150,000 embert hívjanak fegyver alá. Az észak-német szövetség is nemsokára 259,000 embert küld még Francziaországba. Úgy látszik,egész Németország készül Francziaor- szágba vándorolni. — Az összes német kézben levő sebesületlen franczia foglyok száma, egy berlini távirat szerint, 338,000 ember és 15,251 tiszt. Politikai hetiszemle. Poroszország perfid eljárását a luxemburgi kérdésben az angol lapok igen élesen kezdik birálgatni. Mint tudva van, a nagyhatalmak Luxemburg semlegességét 1867-ben szerződésileg biztosították. Poroszország most e szerződést, melyet maga is aláirt, nem akarja többé magára nézve kötelezőnek elismerni, eljárását azzal indokolván, hogy a luxemburgi kormány a a francziák előnyére a semlegességet megsértette. Az angol „Standard“ a Bismarck által jogtipró eljárása mellett fölhozott okokat nevetségeseknek mondja, melyek az uj német császár politikáját tüntetik elő. Az angol kormány eiktildötte már Bismarckhoz válaszát, melyben Granville lord nem ismeri el, hogy Poroszországnak joga volna, magát a szerződés kötelezettsége alól fölmenteni, még akkor sem, ha a semlegességet a luxemburgi kormány megsértette volna. Granville reméli, hogy Bismarck a jegyzékében foglalt elmélet gyakorlati kivitelével fölhagy. Oroszország állítólag odanyilatkozott e kérdésre vonatkozó válaszábau, hogy nincs oka a porosz részről fölhozott tények bírálatába bocsátkozni, minthogy az a luxemburgi kormány dolga. Ha a fölhozott tények valók, Poroszországnak joga van, a semlegességi szerződést továbbra el nem ismerni. Bismarck és Gorcsakoff tehát egy húron pendülnek, mint várni lehetett; holló a hollónak nem vágja ki a szemét. — A hollandi király, mint Luxemburg nagyherczege, a lux mburgi kamrákat e fontos kérdés miatt e hó 16-ra összehívta. A keleti kérdés iránt tervezett conferentia, újabb hírek szerint, január elején fog Londonban összeülni, és pedig Francziaország vonakodása ellenére is, melynek azonban szabadságában álland, később is bármikor belépni. Konstantinápolyi hírek szerint, a porta a conferentián kívánni fogja a capitulátiók megszüntetését. Belgrád- ból pedig azt sürgönyzik, hogy Oroszország a portának, melylyel külön alkudozik, néhány capitulatió megszüntetését kilátásba helyezte ; azonfölül segítséget ígért neki a tunisi kérdésben. Anglia követe tiltakozik ezen eljárás ellen. Törökországnak Arabiában is meggyűlt a baja- Az assirok föllázadtak, Hodeida várost elfoglalták, s a kormányzót fogva tartják. A porta erősítő csapatokat indított oda. — Az átalános védkö- telezettséget a török kormány is behozni szándékozik; most dolgozik rajta a belügyminiszter. A békekötés érdekében újabban mi sem történt. Porosz részről hivatalosan megczáfolják azon hirt, mintha a semleges hatalmak újabb kísérleteket tettek volna fegyverszünet kieszközlésére. Ellenben Wilhelmshöhe és Versailles közt, mint a Kölner Ztg-“nak Versaillesból írják, daczára a czáfolatoknak, még mindig folynak az alkudozások. A német birodalmi gyűlés azon küldöttségének, mely a porosz királynak a bir. gyűlés föliratát ehó 18 áu átnyujtá,Vilmos kinyilatkoztatta, hogy csak a német fejedelmek és a német nemzet egybehangzó óhajában fogja fölismerni a gonviselés szózatát a német császári méltóság helyreállítására. Ezalatt otthon Bebel és Liebknecht képviselők, kik a parlament utolsó ülésszaka alatt a háború tovább folytatása, a franczia köztársaság el nem ismerése s a német császárság ellen hatalmasan szót emelni mertek, fölségárulás miatt elfogattak, az uj német császárság nagyobb dicsőségére. A bajor képviselő-kamra többségének nem tetszik az uj szövetségi szerződés; a hazafi-pártból csak nyolezan szavaztak mellette, daczára annak, hogy Lutz miniszter kereken kinyilatkoztatta, hogy e szerződést el „keli“ fogadni. A többség a kért 41 millió tallérnyi póthitelt sem akarja megszavazni, s azon indítványt szándékozik tenni, hogy a bajor hadsereg hivassék vissza Francziaországból. Ily körülmények közt a kamra föloszlatása bizonyosnak tartatik. Az olasz kamra elé közelebb két fontos törvényjavaslat terjesztetett. Az egyik a fővárosnak Rómába áthelyezésére vonatkozik; az áthelyezés 17 millióba kerül, s 6 hó alatt kell végrehajtatnia. A másik törvényjavaslat a pápa jövő állásáról szól. Az egyház fejének személye szent és sérthetlennek nyilvánittatik ; egész Olaszországban királyi tiszteletet fognak irányában tanúsítani, s a kath. hatalmak által nyert előjoga továbbra is föntartatik. — Az olasz király ja n. 8 vagy 12-én utazik Rómába. Római hírek szerint, a pápa a karácsonyi ünnepekre elutaznék Rómából. Hevesmegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1870-ik évi decz. hó 5-én tartott rendes havi igazg. val. ülés jegyzőkönyve. Jelenvoltak: Ktirthy Antal, mint elnök, Móczár János alelnök, Béla József, Csaba Sándor, Dessewffy Jób, Freyburg Lajos, Győrky Imre, Hamar Imre, Ktirthy Sándor, Mabóvszky Antal, Veinberger- Ignácz és Vezekényi István vál. tagok.
