Eger - hetilap, 1870

1870-12-22 / 51. szám

425 106. Elnök az egybegyült tagok üdvözlése után az ülést meg­nyíltnak nyilvánítván, a múlt rendes havi igazg. vál. ülés jegyző­könyve fölolvastatott. Tudomásul vétetett, s a jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Mó­czár János és Mahovszky Antal kérettek föl. 107. Elnök előterjeszti, hogy a múlt rendes havi igazg. vál. ülés 98. sz. alatti határozatával a földművelési, ipar- és kereskedelmi minisztériumtól a sertéstenyésztés emelése tekintetéből megküldött, s kitöltés végett egyes tagoknak kiosztott kérdő-ívekből csak egy érkezett be, s kérdést intéz az iránt: kivánja-e ezt az igazg. választ­mány addig tárgyalni, míg a többi beérkezend, mire nézve az e tárgyban kiküldött bizottság elnöke, Móczár János, azon inditvány- nyal lépett föl, hogy miután egy részről a kiosztott kérdő-ivekből csak egy érkezett be, de más részről, ha valamennyi beérkeznék is, a különféle vélemény alapján történt kitöltés folytán azokból biztos adatokat szerezni alig lehetne; czélszerünek tartaná, ha ö, mint a bizottság elnöke, a kiküldött tagokat összehívná, s a kivántató fele­letet együttesen alapítanák meg, s ennek megtörténtéig a tárgyalás elhalasztatnék, különben sem tartván az időt elkésettnek, minthogy nézete szerint ezen, a m. kormány által tervbe vett sertéstenyész- anyag adás-vevésére kitűzendő határidő hamarább, mint a jövő ara­tási időszakban, nem eszközölhető. Az inditvány helyeseltetett, s Móczár János bizottsági elnök fölkéretett, hogy a bizottsági tagokat, a mennyire lehetséges, össze- gyüjtvén, a kérdő-pontokat tanulmányozva, együttesen kitölteni, s azokat a legközelebbi igazg. vál. ülésre beadni igyekezzék. 108. Fölolvastatott Beökönyi Viktor egyesüleii tag levele, mely­ben kéri az igazg. választmányt, hogy miután a tűzifa drágasága következtében a kőszén használata mindinkább égető szükséggé válik, az egyesület által e tárgyban a m. kormányhoz fölterjesztett inditványt, miután e tekintetben mindez ideig semmi sem történt, ismételve sürgetni szíveskedjék. Kovách László egyesületi elnök, mint kire az érintett inditvány fölterjesztése bízatott, a f. évi april hó 20-án tartott közgyűlés, — mely alkalommal az inditvány tétetett — erre vonatkozó pontjának, valamint a jelen jegyzőkönyv ezen határozatának megküldése mel­lett fölkeritni rendeltetett, hogy az érdembe vett fölterjesztést a m. kormánynál sürgetni, vagy ha a fölterjesztést ez ideig meg nem tette volna, ezt mielőbb megtenni szíveskedjék. 109. Fölolvastatott a földművelési, ipar- és kereskedelmi mi niszterium levele, mely mellett az erdötörvényjavaslat egy példányát átnézés és véleményes jelentéstétel végett megküldi. A törvényjavaslat b. Beust Ödön, mint az erdészeti szakosztály­elnökének, kiadatni rendeltetik, azon fölkéréssel, hogy azt átvizs­gálván, véleményes jelentését arra megtenni, netaiáni akadályozta­tása esetében pedig azt az egyesülethez visszaküldeni szíveskedjék ; mely utóbbi esetben egy, ez alkalommal Szávoszt Frigyes elnöklete alatt Csala Sándor és Papp János egyleti tagokból alakított bizott­ságnak, a fönebbi értelemben történendő eljárás végett, kiadatni ren­deltetik. 110. Fölolvastatott ugyanazon minisztérium Iev.de, mely szerint a törökországi erdők kezelése iránt hozott törvény leirását tudomás és használat végett megküldi. Tudomásul vétetett. 111. Fölolvastatott az esztergomvidéki gazd. egyesületnek a megyét illető ez évi á-alános termésről szóló irata. Köszönetlel vétetett tudomásul. 112. Fölolvastatott a m. kir. központi sóllzleti igazgatóság le­vele, melybe i értesíti az egyesületet, hogy a m. k. pénzügyi minisz­tériumnak f. évi okt. hó 27-én 44,799 sz. a. kelt rendeletével, a po­roszlói sóhivatal Gyöngyös városába helyeztetik át. Tudomásul vétetett. 113. Fölolvastatott a földművelési, ipar és kereskedelmi mi­nisztérium levele, melyben tudatja, hogy a fa- és gyümölcstenyész- tésben magukat kitüntetett egyének, buzdításul általa évenkint megszabott jutalmakban részesitteinek ; mire nézve fölszólítja az egyesületet, hogy ezen határozatot területén közhírré tévén, a juta­lomra érdemesnek talált egyének neveit, az illetők érdemei és igé­nyei szerint összeállítandó sorrendben, legfölebb f. hó 15-ig fölter­jeszteni igyekezzék. A fölhívás közhirrététele, — mely a jutalomra igényt tartók érdekében kívánatos lett volna — a kitűzött határidőig meg nem történhetvén; nehogy azon egyének, kik az egyesület tudomása szerint a jutalomra méltóknak tartatnak, ettől elessenek, czélszerü­nek találta azok névsorát, kik tudomására e tárgyban magukat kitüntették, a közhirrététel bevárása nélkül fölterjeszteni; és pedig első sorban jászberényi lakos Konc-tik Jánost, ki a maga kis tanyai birtokáu, mint egyszerű földmüvesgazda, a fa- és gyümölcstenyész­tésben kitűnő szorgalmat s ernyedetlen buzgalmat fejt ki; továbbá árokszállási lakos Nagy Sándort, ki 8 hold, jól körülkerített kert­jében a gylimölcstenyésztést a legnagyobb gonddal és szorgalom­mal ápolja; végre nem hagyhaija megemlítés nélkül Ficzek Ferencz árokszállási tanítónak a fa- és gyümölcstenyésztés érdekében kifej­tett buzgalmát, kit az egyesület ezúttal pénzbeli jutalomra csak azért nem tart ajánlandónak, mert ez érdemben már a múlt évben 20 db. aranynyal jutalmaztatott. Végre, bár a miniszteri fölhívásnak közbirrétételével ez évre kitűzött czél nem érethetett el, mindamellett az illetők jövörei tájé­kozása, s ezen határozatnak minél szélesebb körben leendő terjesz­tése, különösen pedig a magukat kitüntetett s jutalmazásra fölter­jesztett egyénei neveinek tudomásra hozása végett, a fölhívás közzététetni rendeltetett, minek eszközlésére a megye 3 föszolgabi- rája, a Jászságra nézve pedig a jászkerületi kapitány egy hozzá uk intézendő megkereső levélben fölkéretni rendeltetett. 114. Előterjesztetett a nov. havi pénztári kimutatás, mely sze­rint a bevétel tesz .............................................. 275 frt 88 y4 krt, a kiadás.......................................................157 „ 84 „ m arad deczember hóra . . . . . 118 frt 41/, kr. Tudomásul vétetett. Kelt mint főn. Hitelesítek: Móczár János, Mahovszky Antal. Jegyzetté : Eigó Antal, titkár. Levelezés. Gyöngyös, decz. 19. T. szerkesztő ur! Egy sebes, de kedves hírrel szolgálok önnek, Cassius engedelmével, kit megkértem volt, hogy az eféle gyöngédebb és poeticusabb dolgokról én referálhassak. Szombaton hangversenyt rendezett az itteni dalárda a fran- czia foglyok javára. Idő nem volt szép, hanem publikum az nagyon szép volt. Azoukivül: hegedűszó, dal és czimbalom. Mióta J. barátom szives volt oly szépen emlékezni dalárdáink­ról, és mióta amajálisi saison letűnt, daczára a parádi expeditiónak, melynek nem akadt Cliója — mintha a Thorvaldsen angyala álomba borította volna az egészet, nem volt se dala, se nesze. Annál kedve­sebb volt a dalra ébredés. Alkonyaton ugy-e? Igen! a napsugarat, hajnalt be lehet vará­zsolni az éjbe is. — Bele volt varázsolva. Szépen, öszhangzólag da­loltak ; a műkedvelő zenekar, Holländer ur präcise játékával élén, nagyon csinosan játszott, és Deutsch J. kisasszony épen lelkesedésre ragadta a közönség legnagyobb részét. Egy magyar egyveleget czimbalmozott, de lett ebből temérdek magyar nóta, mit három szál czigány oly valami csöndes hegedti-neszszel kisért, mintha csak ál­mukban látták v-olna a hurt. A dalárda a Marseillaise-zel nyitotta és közkívánatra azzal zárta be a concertet. — Zaj- és lelkesedéssel volt tele a ház. Való­ban, mintha C3ak nemzeti ügyet csináltunk volna belőle. Mi volt a jövedelem, határozat'an nem tudom, mert csak egy mtisorozathoz sem volt szerencsém juthatni, aünyira nem vagyok bi­zalmas lábon a dalárdával. És ez ezúttal épen nem árt. Legalább nem jövünk gyanúba elismerésünk és méltó dicséretünkkel, mintha plane taláu tagja volnánk,— a mi mellesleg legyen mondva, a mi ze­nei hallásunk mellett csakugyan absurdum lenne — de annyit még is meghallottam, hogy a bevétel a 200 irtot haladja. És idáig hát minden csinosan, szépen és rendén van —de azu­tán nem tehetjük, hogy egy kis Cassius ne szóljon belőlünk. Mert hát éjfél után 2 óráig tánczoltak. Mi nem tánczoltunk volna. Egyszer, mert advent van; másod­szor, mert azoknak az éhes, beteg,elrongyolt foglyoknak gondolásá­hoz, akiknek a megalázott dicsőség,a serencsétlen haza sorsa — de minden fáj . . . ezekhez nem passzol a táncz. Részvét, csodálat, se­gély e nagy nemzetuek ! melynek földe termi a hadseregeket, de a szerencsétlenség leveri rajta és róla a hősöket. Zelemér. Városi és megyei hírek. — Adakozások. Érsek ő nagyméltósága egy Gyöngyösön fölállítandó uj kath. elemi tanodára 1000, s az egri fökáptalan 200 frtot adományozott. Kovacsóczy István kanonok ur pedig a ti- sza-szajoü kántortanitó évi jövedelmeinek némi javítására 200 frt alapítványt tett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom