Eger - hetilap, 1870

1870-12-15 / 50. szám

413

tik — bogy az így készített nyugtát a megyei főpénz! árnoknak küldje meg. Végül kijelenti a megye közönsége, bogy a szóban forgó Kőrös-átmetszési hid féntartásáraa még fönálló egyesség leteltével mitsem forditand többé, mert annak fönállása e megyére egészen érdektelen, egy megyebeli község vagy puszta által sem használtaik; a föntartás költsége jog szerint azokat terheli, kik annak használatát élvezik, s kik az anya-Kőrösön levő hidon a vámszedési jogot gyakorolják, meljhez ezen átmetszési hid használata nélkül Szolnok felöl jutni nem lehet.

Országgyűlés.

A képviselőház decz. 7-iki ülésében Szüllö Géza interpellálta a honvédelmi minisztert: van-e szándékában, még ez ülésszak alatt törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé, mely az ujonczozásnál észlelhető visszaélések és törvénytelenségeknek elejét vegye? Ez in- terpellatió kiadatott a miniszterelnöknek.

Simonyi Ernő a közelgő karácsonyi ünnepek alkalmából a napirend megállapitását szükségesnek tartván, nehogy ismét indem- nityre legyen szükség, az adótörvények tárgyalását sürgeti. Erre a pénzügyminiszter kijelenti, hogy az állami kiadásokra nézve csakugyan indemnityt kellend a minisztériumnak kérni; a mi pedig a bevételekét illeti, óhajtaná, hogy ezekre vonatkozólag az indemnity az adótörvények meghosszabbítása iránt benyújtott törvényjavaslatok tárgyalása által fölöslegessé tétetnék.

Végül fölolvastatott a pénzügyi bizottság jelentése azon törvényjavaslatok tárgyában, melyeket a pénzügyminiszter a föld-, ház-, jövedelem, személyes-kereseti adó és a dohányjövedékről szóló törvények érvényének meghosszabbítása iránt beadatott. Ezen jelentés kinyomatása, s a decz. 10-iki ülésben tárgyalása elhatároztatott.

— A decz. 9-iki ülésben Hoiián Ernő honvédelmi államtitkár a hovédelmi miniszter nevében válaszolt Horn Edének az ujonczo- zási fölülvizsgálat tárgyában tett interpellációjára. Elmondá, hogy a fölülvizsgálat csak oly részekre nézve rendeltetett el, hol fölötte rósz eredmény mutatkozott; mert vannak oly kerületek is, hol nemcsak a honvédségbe nem soroltatott senki, de még a sorezredekre eső hadjutalék sem lön kiállítva. A kormány ez ügybeni eljárását a védtörvényre alapítja, melynek pontos végrehajtása fölött őrködni, a kormánynak kötelessége. Hogy ez eljárás szükséges volt, mutatja az, hogy az illető kerületekben hadképteleneknek nyilvánított egyének fele a fölülvizsgálok által hadképeseknek nyilváníttatott.— Hollán Ernő egyúttal Szüilő Gábor decz. 7-iki interpellatiójára is felelt, kijelentvén, hogy az ujonczozásoknál előforduló visszaélések meggátlására a minisztériumban törvényjavaslat készül, mely már befejezéséhez közel áll. Szüllö Gábor megnyugodott a kormányi válaszban; nem igy Horn Ede, ki azt tárgyalásra kívánja kitlizetni. Azonban a többség tudomásul vette a kormány válaszát.

Móricz'Pál határozati javaslatot nyújt be, mely szerint a ház bizottságot küldene ki, mely a dohánymonopolium megszüntetése és mikénti pótlása iránt véleményt adjon. E javaslat tárgyalásra ki fog tűzetni.

Ezután a ház tárgyalás alá veszi az indirect adókra vonatkozó törvények érvényének meghosszabbítására és a pénzügyi törvényszékek ideiglenes meghagyására vonatkozó törvényjavaslatokat. A czukoradóról és pénzügyi törvényszékekről szóló törvényjavaslatok rövid vita után változatlanul, a bor és husfogyasztási adóról s a bélyeg, illeték és dijakról szóló törvényjavaslatok pedig Démi módosítással elfogadtattak.

— A decz. 10-iki ülésben Huszár Imre interpellatiót intézett a közlekedési miniszterhez a nagykikinda-pancsovai vasútvonal kiépítése tárgyában. Sztratimirovics György pedig ugyanezen vasútvonalnak Belgráddal leendő összeköttetése tárgyában határozati javaslatot terjesztett be, mely szerint utasítandó lenne a miniszter ez iránti törvényjavaslat előterjesztésére.

Ezután a ház napirendre tért, s három pénzügyminiszteri törvényjavaslatot intézett el, az első javaslat a közadók behajtására és biztosítására vonatkozó 1868. évi XXI. törvényczikk némely rendeletéinek módosításáról szól, mely némi változtatással elfogadtatott. A második javaslata borvát házközösségek rendezésénél előforduló okiratok bélyegmentességére vonatkozik, mely változtatás nélkül fogadtatott el. A harmadik javaslat, mely a vasút- és csatornaépítő vállalatok állami kamatbiztositásokból eredő fizetések fedezésére külön tartalékalapot javasolt fölállítani, egyhangúlag elvettetett.

— A decz. 12 iki ülés nagyon rövid volt, Szlávy József kereskedelmi miniszter benyújtó azon államegyezményt, mely Szászország s Ausztria közt a szász-cseh vasutak összeköttetésére nézve létrejött. Kinyomatása után az osztályok által tárgyaltatni fog. Ezután a ház napirendre tért át, s véglegesen megszavazta a czukoradóról, a bor- és husfogyasztási adóról, a pénzügyi törvényszékek ideiglenes föntartásáról, a bélyegek és illetékekről, a közadók behajtására vonatkozó törvény módosításáról s a horvát-szlavon házközösségek rendezése körüli okiratok bélyegmentességéről szóló törvényjavaslatokat.

— A decz. 13-iki ülésnek egyéb tárgya nem volt, mint hogy fölolvastattak a jelentések a képviselőház decz. havi költségvetéséről, és a községek rendezésére vonatkozó törvényjavaslatról.

A csatatérről.

A Loire-kadseregnek Orleansbói történt kivonulása után, Molt- ke fölszólította Trocbut Paris föladására, egyúttal tudtára adván a Loire-badsereg megveretését. Azonban Trochu azzal válaszolt, bogy egy kiáltványt bocsátott ki, mely a további küzdés kötelességét s a segély reményét hangsúlyozza. Trochu el van határozva, Párist a végsőig védelmezni, s a záröv áttörését újólag megkísérlem. Fran- ezia foglyok beszélik, hogy Páris még két bóra van élelemmel ellátva, s 350,000 fegyveres emberrel rendelkezik, kikkel kirohanásokat fognak tenni, mig csak egy katona marad. Párisból érkezett sürgönyök szerint, ott nagymérvű csapatmozgalmak folynak. Az uj támadó művelet igen közel áll. E hó 4-ike óta Trochu és Ducrot folyvást Parison kívül vannak. Habár a francziák visszamentek a Marneon, mégis folyton megszállva tartják az avroni magaslatokat, hol erős ütegeket állítottak föl. Versaillesböl pedig azt jelentik, hogy a francziák a Mariiénál néhány előretolt hadállást, valamint az erősei* eltorlaszolt Champignyt megszállva tartják. — Versaillesi hirek szerint, Francziaország északi részén 80—100,000 főnyi uj franczia hadsereg öszpontosul, melynek czélja Páris fölmentését az északi oldalról megkísérlem. — A németek veszteségét a Páris előtt nov. 30. és decz. 2-án vívott csatákban, maguk a németek hivatalosan 4734 halottra, 8246 sebesültre s 800 fogolyra teszik; továbbá 4 ágyú elvétetett, s 18 ostromágyu beszereztetett. Újabb tudósítások szerint, a németek több mint 16,000, a francziák pedig 10—12,000 embert vesztettek nov. 28-tól decz. 4-ig. Hogy mily véresek voltak e csaták, mutatja az, hogy például egy 135 emberből álló csapatból csak 5 ember maradt életben, s némely ezredek majdnem teljesen megsemmisittettek. A nov. 30-iki csata után igen sok sebesült maradt a csatatéren, s a kiket decz. 1-én a kórházakba szállítani nem lehetett, éjjel a nagy hidegben megfagytak. Minden odamutat, hogy még sok ezer német veszti el életét Páris előtt — és miért ? csupán azért, hogy a dicsvágyó Vilmos a franczia fővárosba diadalmasan bevonulhasson! Mintha a nép csak arra való volna, hogy egy dicsvágyó uralkodó szeszélyeiért ezerek áldozzák föl életöket!

A Loire-hadsereg két napi csata után decz. 4-én hagyta oda Orleanst. A visszavonulás Blois irányában történt, jó rendben, mint •Aurellesde Paladiné, a Loire-badsereg parancsnoka jelenté, ki a visszavonulása után beadta lemondását. Versaillesi sörgöny szerint a németek ez alkalommal Orleansban 77 ágyút, végtelen mennyiségű hadiszert, négy fölszerelt gőzöst s 10,000 harczost kerítettek kézre. Ellenben Toursból érkezett jelentés szerint a Loire-hadsereg visszavonulásakor csak beszegezett nehéz ágyuk vesztek oda; a tábori tüzérség vonata és a Páris élelemmel ellátására összebalmozott készletek érintetlen maradtak.

A Loire-hadsereg, mely 200,000 emberből s 500 ágyúból állott a golyószórókon kívül, csak lassan vonult vissza, s üldözőinek gyakran igen erélyesen nekifordult, miböi az tűnik ki, bogy e hadsereg mégsem szenvedett oly sokat az orleansi csatákban, mint német részről állíttatott. Decz. 7-e és 8-a folytonos harczok közt folyt le Meung és St.-Laurent des Bois közt; a veszteség mindkét részről jelentékeny, a győzelmet mindkét fél magának tulajdonítja. Decz. 9-én ismét élénk csata volt Montliraulínál, midőn porosz sürgöny szerint a francziák húzták a rövidebbet. Decz 10-én, mint Géniből megbízható birek folytán jelentik, a mecklenburgi nagyberczeg Beaugency előtt megveretett, és serege tetemesen visszaszóláltatott. Ugyancsak Genfböl jelentik, hogy a Tann-féle német hadtest súlyos veszteségek után 11-én visszavonult Orleansba. Bordeauxból, hova a, toursi kormány e hó 10-én költözött, Gambetta hadügyminiszternek egy jelentését slirgönyzik, mely szerint Gambetta decz. 10-én hagyta ei Chanzy franczia tábornokot, kinek bámulatra méltó fára-