Eger - hetilap, 1870
1870-12-15 / 50. szám
1 JL _____________- 414 dozásait addig siker koronázta; ő aLoire-vonalat megvédi a nélkül, hogy csak egy hüvelyknyit is engedne a térből; Frigyes Károly hg. hadtömegeit visszaszoritotta, s a legiszonyúbb veszteségeket okozta nekik. — A németek saját hivatalos tudósításuk szerint a Loire-vo- nalon vívott csatákban decz. 8-ig halottakban 11,527, sebesültekben 22,819 és foglyokban 2528 embert vesztettek. Egy berlini decz. 8-iki sürgöny pedig a németek veszteségét az utóbbi csatákban 60.000 emberre teszi. Belfort vára vitézül védi magát. Itt a németek többször érzékeny veszteségeket szenvednek, közelébb egy egész ezred megsemmisittetett. — Rouen mellett decz. 4-én egy előretolt franczia dandár visszavettetett, mely alkalommal a francziák 400 embert s egy ágyút vesztettek. Rouen, e mintegy 100,000 lakossal biró város, mely a poroszok kezébe került, 17 millió frank hadisar- ezot volt kénytelen a németeknek fizetni. — A poroszok északnyugati hadoszlopai Bavre ellen nyomulnak, hova a Rouenból visszavert 20.000 mozgó őr, s Buulogueból más 15,000 ember érkezett. Az összes nemzeti gárda fegyverben áll. A város kész magát a legvégsőig védelmezni. E helylyel, mely a Szajna torkolatait, s az Angliával való közlekedés egyik fontos vonalát dominálja, nevezetes pont jutna a poroszok kezébe. Hivatalosan constatált tények mutatják, hogy a franczia köztársaság harezosainak száma meghaladja a 400,000-et 800 ágyúval ; újabban ismét 300 ágyú szállítására köttetett szerződés Londonban. Ennyire még I. Napóleon sem tudta vinni a szervezési gyorsaságot és nagyszerűséget. Ha tovább is igy haladnak a szervezésben, mi bizton remélhető, úgy márczius hóban egy millió franczia fegyveres áll a téren. Annál is iukább remélhető tehát a fran- cziákia nézve kedvező fordulat, mert a német haderő irtózatosan szenved a hadjárat fáradalmai alatt. Politikai hetiszemle A keleti kérdés még mindig a sürgönyváltás stádiumában van. Az angol kormány újabb sürgönyét, melyet Pétervárra küldött, ismét azon szintelenség és határozatlanság jellemzi, mely első válaszán végigvonult, s mely részben oka annak, hogy az orosz kormány merész álláspontját elhagyni nem akarja. A conferentia terve ma már biztosítottnak tekinthető. Francziaország sem vonakodik abban résztvenni, csak azon kormányokkal való alkuvás nehézségeit emeli ki, melyek a köztársaság ellenségei, vagy azt el nem ismerik. A meghívások a conferentiára Anglia részéről már legközelebb szét fognának küldetni. Anglia hir szerint a conferentiáu javaslatba ho- zandja, hogy a Fekete-tenger és a Dardanella-szorosnak semlegessége szüntettessék meg. Ezzel kapcsolatban áll Anglia azon szándéka, hogy Sinopéban és Trapezuntban hatalmas hajóhadállomásokat állítson föl. Törökország ebbe állitólag beleegyezett; Ignatieff orosz követ azonban ellene működik, s a portának védszövetséget ajánlott föl. A szerződésbontó Oroszországnak csakhamar akadt utánzója. Poroszország kijelentette, hogy a Luxemburg semlegességére vonatkozó 1867 iki szerződést magára nézve többé nem ismeri el kötelezőnek. Brüsseli hírek szerint, Poroszország el vau hátározva, Luxemburgot annectálni, se nagyherczegség megszállása a poroszok részéről minden pillanatban várható. — Sőt még Törökországban is hajlam kezd mutatkozni a szerződések egyoldalú megszegésére. A félhivatalos „Turquie" úgy okoskodik, hogy jó volna, Oroszország példájára, az úgynevezett capitulatiókat, vagyis az idegen hatalmakkal alattvalóik védelmére a porta részéről kötött szerződéseket megszüntetni. A rósz példa tehát gyönyörű gyümölcsöket kezd teremni ! A Berlinben ülésező északnémet szövetség a délnémet államokkal kötött szerződéseket, hála Bismarck ijesztgetéseinek, minden változtatás nélkül helybenhagyta. Az a fölötti vita igen heves volt, s a szabadelvű pártok által tett indítványok, melyek a szabadelvüség legkezdetlegesebb követelményeit akarák az uj alkotmányba ültetni, egytől egyig megbuktak. A német egységmü tehát be van fejezve, s az uj német szövetség „német birodaloménak fog neveztetni. A mii megkoronázása: a császárság visszaállítása is megtörtént már. A császári czim a bajor király kezdeményezése folytán ajánltatott föl, a többi német fejedelmek készséges hozzájárulásával, Vilmos porosz királynak, kinek a szövetségi parlament által császárrá lett kikiál- tatása küldöttség által boza'ik tudomására. Egy minden szabadel- vüséget nélkülöző alkotmány és a német császári czim — ezek képezik tehát a német népek jutalmát az általuk hozott roppant áldozatokért. A parlamentben egyesek által hangoztatott bátor szavak, mint például a Liebkncchtéi: hogy „e császárságot csak zsandárok fogják föntarthatni" — és Mende képviselőéi: hogy „a kormány ezen tette hasonlít az államcsínyhez,“ sikeretlenlil hangoztattak el. A [sajtó részéről is történtek egyes satyrikus megjegyzések az uj császárság fölött. így a „Volk. Z.“ a többi közt következőleg nyilatkozik : „Oly alkotmányhoz, melyből az alapjogok hiáuyzak ; oly parlamenthez, melynek miniszteri felelőssége nincs; kitünően illik oly császár is, kinek nincs birodalma.“ Londoui hirek szerint, Viktória királynő a béke érdekében fáradozik, s az angol cabinet elhatározta, hogy közvetítését fölajánlja. A bécsi cabinet állitólag csatlakozott az angol kormány ez újabb föllépéséhez. A Versaillesben ajánlott békeföltételek következők volnának: Elsass és Lotharingia semlegesítése, a várak lerombolása és méltányos hadi kárpótlás. Ha azonban a békeactio ismét csak oly lanyhán fog vitetni, mint eddig történt, alig lehet eredményre kilátás, kivált ha való azon berlini hir, hogy Poroszország kijelentette, miszerint sohasem fog a jelenlegi franczia kormánynyal bárminemű alkudozásokba bocsátkozni, mivel az a nemzetközi jogba tttközőleg oly tiszteket nevez ki a hadsereghez, kik az adott becsületszó megszegésével a fogságból menekültek. Az olasz kamra decz. 9-iki ülésében a kormány részéröl tör- vényjavasla ok terjesztettek elő a római népszavazás eredményére, a fővárosnak 8 nap alatt Rómába áthelyezésére, 17 milliónyi kölcsön: e s a pápa sérthetlenségnek biztosítására vonatkozólag. — Az uj spanyol király decz. 24 én utazik el Madridba, hova Cialdini Olaszország követévé neveztetett ki. — Izabella exkirálynö tiltakozást bocsátott ki Aosta herczegnek spanyol királylyá lett megválasztatása ellen. Havannában a spanyol haditörvényszék halálra Ítélte a cubai fölkelők összes vezéreit, a különböző fölkelési junták tagjait s mindazon személyeket, kik a lázadásban részt vettek; a Cubától távollevők vagyona pedig el fog koboztatni. Levelezés. Árokszállás, decz. 10. Haladunk — nagy Ugygyel-bajjal. De csakhogy mégis haladunk ! Mikor segéiylyel kellett volna járulni a herényi főgymnasium alaptőkéjéhez, olyan bölcs is akadt a városi atyák közt, ki nyíltan azt mondá a közgyűlésen, hogy úgyis az az ország szerencsétlensége, hogy sok a tanult ember! És elhatároztatott, hogy semmit sem aduuk. De mikor a gyűlés végén a gözmalomépitésre kiadott házhely 720 fit árának behajtásáról volt szó, s egy nagy tehetségű városatya elkiáltván, hogy „úgy sem látunk abból egy garast sem!“ (t. i hogy a tisztviselők közt elcsúszik), a sokaság rámoi mogá az áment, — akadt olyan okos gondolata Móczár János urnák, hogy rögtön felállt, s inditványozá: „No uraim, atyafiak ! Ha azt hiszik, hogy úgy sem látunk abból semmit, adjuk oda ezt a pénzt a gymua- siumra.“ S a sokaság megrázván a bundákat, uevetve szavazá meg egyhangúlag, hogy a 720 frtot a gymnasiumra adják. S úgy lön. — Csak vezetni kell tudni a népet. Népűnk nagyon ellenszenvez az olyan haladással, mely pénzbe kerül. — Azért mégis hat nyilvános szivattyús kutat készített az idén itt Burgermeister. S a város, melynek eddig egy ku;ja ^ sem volt, mely iható vizet adott volna, hanem messziről kellett azt a viszneki határ felől hozatni, igen jó vízzel van most ellátva. Azaz volna . . . Mert a kellő gondviselet hiányából a hirtelen beállott hideg folytán befagytak a csövek ! Hanem egy kis melegvíz és szalmatekercsek által majd fölolvasztják, és megvédik az isméti befagyástól, ha bizgatni fogják. Mert a jóakaratnak is nógatás kell. Volt a városnak a városháztól a templomig egy primitív járdája a piacz közepén, de nem a házsorok mellett. Lassanként ez is besülyedt a mi országos hírű sarunkba. Azok a nyughatatlan urak sokáig hasztalan biztatták szép szóval az elöljáróságot, hogy csináltassák meg. Végre mégis csak szóba jött egy városi közgyűlésen. „De hát ha megcsináltatjuk, ne úgy csináltassuk újra, hogy a kocsik rajta járjanak ! a gyalog ember pedig leszoruljon, s a kő elsülyed- jen!“ mondá egyik. — „Lejtősen" — kívánta a másik. „A házak mellett.1' „Félöles szélésre L „Merre vezessük'?" „Miből építsük?" Szóra szó jött, s ime! elhatározták, hogy lapos köböl négy láb széles szép járdát csináltatunk a házsorok mellett, előbb a piaczon, azután tovább a föutczákon, s mindig tovább, a míg telik. E végből egy kis pótadó szabatott ki a birtoktalanokra, — ezenkívül önkénT
