Eger - hetilap, 1870
1870-12-15 / 50. szám
412 Megyei élet. Heves-Szolnokmegye deezemberhavi bizottmányi üléseiből. (Vége.) Bárczay Gyula szolgabiró 1377. szám alatt jelenti, bogy több jánoshidai lakos Alattyán községében - a megyei bizottmány 1868. évi 1142. sz. határozata ellenére lödözött, s miután ily kihágások ismételve előfordulnak, kéri a tetteseket megfenyittetni. Ez alkalommal szóba hozatott, hogy az említett megyei rendszabály, leginkább Eger városa területén, mibe sem vétetik, s naponkint megsértetik, mi a közbiztonságrai tekintetből megszüntetendő, és a szabálynak érvény szerzendő. A megye közönsége 1868. év 17-éu tartott bizottmányi gyűlésében 1142. sz. alatt elhatározta, hogy 1) Becstelenitő bűntény miatt fenyBett, vagy vizsgálat alatt levő, úgy gyanús és csavargó egyénektől a lőfegyver a községi elöljáróság javaslata alapján, a kerületi szolgabirák, — rendezett tanácsosai ellátott városokban pedig a rendőrkapitányok által elvétethetik. 2) A ki a város vagy község belsejében, utczákon, téreken, roszakaratból, könnyelműségből vagy negédességből lő: rendőri utón első esetben 25 ft, ismételt esetben 50 ft, — a ki pedig ember- csoportban lő, 50 ft pénzbírsággal, vagy fizetési képtelenség esetében 25 ft helyett egy havi, 50 forint helyett két havi fogsággal büntetendő, melynek kitöltésére a megyei börtönbe fog kísértetni. A bevett pénzbírság az illető községi iskola javára fordittatik. Ezen határozat kellőleg kihirdettetett, s 1869. január elsejével életbe lépett; mivel pedig a megye közönsége nem oly végből hozza határozatait, hogy azok csupán megalkottassanak, hanem azért, hogy azok a közönség érdekében végre is hajtassanak, és azoknak kellő érvény szereztessék, ismételve fölhivatnak a megyebeli fő- és alszolgabirák, hogy ezen rendelet újból közhirré tétessék, és annak foganatot szerezzenek, különösen pedig Eger város rendőrkapitánya Klirthy Ferencz főszolgabiró által utasítandó, hogy mindazokat, kik a fönebbi rendszabályok ellen vétenek, szigorúan kinyomoztassa, és megfenyítse, hogy ezen, oly nagy mértékben lábrakapott visz- szaélés megszüntettessék. Végre Pestmegye közönsége megkeresendő, hogy Tamasi András jánoshidai lakost elkövetett kihágásaiért. kérdőre vonatni, s az eredményt közölni szíveskedjék. Isaák István szolgabiró jelentése kíséretében bemutatja Nagy- Rhéde községe kérvényét, bogy az 1871. évi nagy-rhédei, és ecsédi közmunkaerőt a Nagy-Rhédét az áilamuttal összekötendő útra fordíthassák. — Kfirthy Ferencz főszolgabíró beterjeszté Eger város kérvényét, hogy a Dónát, Czegléd és Eged felé vezető jái hatlan ut köz- munkaerővel kiigazittathassék. Mindkét kérvény a megyei közmunka-küldöttségnek figje- lembevétel, és mielőbbi jelentéstétel végett kiadatni rendeltetett. Szombath lyi András szolgabiró jelen i, hogy a XVlII-ik számú Körös átmetszésen átvezető hidnak föntartására nem Kun-Szent- Márton városa, hanem Krupánszky András vállalkozóval lépett a megye szerződésre, melynélfogva Krupánszky András vállalkozó évi 50 ftnyi átalány fizetése mellett a kérdéses hidat föntartani köteles; Kun Szent-Máríon városával szerződés nem köttetett, s legfölebb szóbeli értekezés erdeménye az, mit emlitett város követel; kéri továbbá, bogy a kérdés alatti hid ügyében végleges határozat hozassák. A megye 1868. évi aug. 1-én tartott közgyűlésében 736. sz. a. helybenhagyta azon egyességet, mely a megye nevében küldöttjei s Krupánszky András vállalkozó közt. kötteted, s melynélfogva nevezett vállalkozó köteles azistvánházi Kőrös-átmetszésen levő hidat jó karban tartani, miért a megye évenkint 50 ftot fizetend. Ezen szerződés l-ö pontja szerint a szerződés tartama 1868. évi márcz. 14-től 1869. márcz. 14-ig, — ha azonban a megye 1869. évi jan. havában máskép nem rendelkeznék, az egyesség 1871. évi márcz. 14- marad épségben, egyszersmind ezen összeg a megyei útépítési alapra lett utalványozva; ezen alapon odautautasittatik Okoiicsányi József megyei főpénztárnok, hogy a megyei útépítési pénzalapból, a tiszajárási jövedelemből az 1869. és 1870. évekre esendő 100 ftnyi összeget szolgáltassa ki, minélfogva a szerződés neki eredetiben kiadatik, másolatban pedig az iratokhoz csatoltatni rendeltetik. Mivel azonban az emli'ett egyesség 3) pontja szerint, vállalkozó csak ngy tarthat igényt az évi átalányra, ha azt, hogy kötelességének eleget tett, bélyeges nyugtáján a megyei főmérnök igazolja, fölkiva- tik jelentő szolgabiró, — kinek az egyesség másolata szintén kiada-4 T Á fi C Z Ä. §►A folyó év és hó 22-én délután beálló, nálunk is látható nagyobbszerű napfogyatkozás. Talán kedves dolgot teszek a tisztelt olvasóközönség tudománykedvelő részének, ha előre fölhívom becses figyelmét azon nagy napfogyatkozásra, melyet kedvező, derült idő esetén, folyó hó 22-én a délutáni órákban látni fogunk. Ezen napfogyatkozás annál inkább megérdemli figyelmünket, mivel, ezt kivéve, a folyó században még csak egyszer lesz alkalma nemzetünk ifjabb nemzedékének, hasonló nagyságú nap- fogyatkozást szemlélhetni, t. i. 1887-ik évi augusztushava 19-én, délutáni 4 óra 20 perczkor, mely nagyságban még az ideit is fölül fogja múlni; mert mig ez idén a naptányér átmérőjének valamivel több mint 5/6, az egész naptányérnak tehát 2b/36 része fog elsötétedni, 1887-ben a fogyatkozás nagysága 11 ujjnyira fog haladni, 12 ujjat számítván a naptányérnak egész átmérőjére, vagy is a naptányérnak közel 6/7 része lesz a holdtól elfedve. Az említetteken kiviil lesznek ugyan még a folyó évszázadban napfogyatkozások, melyeket hazánkban is látni fognak, de közülök egyik sem fogja elérni az emlitettek nagyságát. A folyó évszázadban hazánkban is látható napfogyatkozások a két említetten kivül t. i. a következők: 1873- ban máj. 26. reg. 9 óra 20p.-kor, nagysága 1 y5 ujjnyi, 1874- ben okt. 10. reg. 10 óra 31 „ „ 1880 ban decz. 31. d.u. 3 óra 28 „ „ 1882-ben máj. 17. reg. 7 óra 8 „ „ 1890- ben jun. 17. reg. 9 óra 24 „ „ 1891- ben jun. 6. esti 6 óra 18 „ , 1396-ban aug. 9. reg. 3 óra 52 ,, „ 1899-ben jun. 8. reg. 6 óra 2 „ „ Visszatérve az ez idei napfogyatkozásra. ennek láthatósága Európára, északi Afrikára, Arábiára, Kisázsiára és Északamerika északkeleti vidékeire terjed ki. Ezen fogyatkozás sok helyen t e 1- je s lesz. A központi fogyatkozás Vonala t. i. a pyrenaei félszigeten, 53/s >7 175 n 47/,o n 67/,o n Cú > 9 7 T) 7/io n (kezdete nálunk láthatlan.) Északafrikán, Sziczilián, Olaszországon, az európai török birodalmon, Krimián s az európai és ázsiai Oroszországnak legdélibb részein vonul keresztül, s ezeken a vidékeken és valamivel északra és délre ezen vonaltól a fögyatkozás teljesnek fog mutatkozni, Magyarország azonban nem esik azon övbe, melyen a fogyatkozás teljes lesz. Egerben a fogyatkozás kezdete, középnapidőben kifejezve, d. u. 1 óra 3 perczkor, vége d. u. 3 óra 25 p., nagysága 106/ioo ujjnyi leend. Budán kezdete d u. 0 óra 57 p., vége 3 óra 29 p., nagysága 10y5 ujjnyi; — Győrött kezdete d. n. 0 óra 48 p., vége 3 óra 21 p., nagysága 1024/ioo ujjnyi; — Komáromban kezdete d. u. 0 óra 51 p., vége 3 óra 24 p., nagysága 10y5 ujjnyi; — Pécsett kezdete d. u. 0 óra 52 p., vége 3 óra 26 p., nagysága 1047ioo ujjnyi ; — Nagy- Becskereken kezdete d. u. 0 óra 58 p., vége 3 óra 34 p., nagysága 10y5 ujjnyi leend. Az utóbbi helyekre nézve az adatokat csak megközelítőleg (mintegy iy2 pereznyire pontosan) adom; egyébiránt minden általam szerzett naptárban föltalálható!*. A mostani társadalmi viszonyok közt, hol háború és erőszak nyugtalanítják Európa lakóinak tetemes részét, s jogot és igazságot, megkötött szerződések és adott szó iránti hűséget vajmi gyakran biában keresünk, s az emberiség folyton az állami és társadalmi viszonyok átalakításán és újbóli megszilárdításán fáradozván , nyugalmát és szokott állapotait megtámadva, vagy legalább fenyegetve látja: vigasztalásul szolgál, és megnyugtatásul a sokat gyötrött emberi szívnek, föltekinteni a mindenség ragyogó csillagaihoz, és épülni azon soha meg nem háborgatott renden és törvényszerűségen, mely ott uralkodik, és épen szabályszerűségénél fogva megengedi, a jövő fátyolét is föllebbenteni, s előre kitudni oly jelenségeket, melyek az ezernyi égitestek soha meg nem szűnő mozgásaiból következnek. Dr. Albert Ferencz.
