Eger - hetilap, 1870
1870-11-24 / 47. szám
382 vényszék 6 hó múlva értesittetik, hogy a 45 napi záros határidő lejárt, s uj örökös nőm jelentkezett. Most már osztály lenne készítendő ; igen, de nem lehet még, mert a vagyon telek könyvkivonatai nem mellékeltettek a leltárhoz, előbb tehát enni k kipótlása végett visszaklildetnek az összes iratok az illető közegnek, s míg ez a kívánt okmányokat az örökösöktől beszerzi és bemutatja, uj két hónapba telik. Végre tehát ez is megvan ; de azért az osztály még most sem történhetik meg, mert az illető örökösök közt kiskornak is vannak, de különben is a hagyatékhoz tartozó ház, épület és más ingatlan vagyon rósz állapotban lévén, ezek árverésre bocsáttatnak ; előbb tehát az árverési föltételek megállapi ása végett az illető örökösök egybehivandók, mi ismét 2 hónapot vesz igénybe. Hogy aztán a vagyon árverés utjáni eladása mily sok időbe kerülhet, még, azt nem is kell említenem. Annyi áll, hogy egy hagyaték befejezése ily eljárás mellett tömérdek időt vevén igénybe, minden örökösre, de leginkább a kiskorúakra nézve káros. És miért nem lehetne a vagyon eladását az illető tárgyaló közegek által teljesittetni, hiszen a nagykorú örökös fölügyel a maga jogaira, a kiskorút meg képviseli a gyám, kinek alapos okok s kedvező föltételek és gyámhatósági jóváhagyás föntartása mellett, árverésen kívül is joga van a kiskorú vagyonának eladására. A mi pedig a szükséges mellékleteket illeti, ha az illető törvényszék által egy szabvány bocsáttatuék ki, hogy a hagyatéki beadványok mily okmányokkal szereltessenek föl, és mennyi hirdetési dij mellékeltessék, az ügy befejezése annyira sohasem késleltetnék. A mi különösen a telekkönyvi kivonatokat illeti, hiszen a telekkönyvi hivatal a törvényszék rendelkezésére minden perezben készen áll, honnan az igazgató általi minden illustrálás hiteles, azt pedig a kincstár sem követeli, hogy az egyesek ott is költsenek bélyegre, hol az nélkülözhető. A telekkönyvek behozatalától, tehát 1855 ik évtől 1869 ig minden hagyaték a nélkül intéztet- betett el és ezóta már nem lehet. Mindezekből is eléggé látható, hogy a bíróságok szervezésével az uj perrendtartás is kell, hogy sok tekintetben módosíttassák, mert minden állambölcseség, midőn a közjó által sürgetett reformokról van szó, úgy intézkedik, hogy azon számos terhekért, melyeket a rendezett állambani élet a polgárokra ró, ezek személyi s vagyoni bátorsága megóva legyen, s magánjogaikat mindenkor a kellő gyorsaság és biztonsággal érvényesíthessék. Mert a nép a kormány létezését igy nemcsak névleg, de tettleg is tapasztalja. Lörinczfy János. Városi ügyek. Az 1870. november hó 20-án Eger városa részéről tartott képviselői illésben a következő ügyek tárgyaltattak: A f. évi november hó 6 án tartott ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után fölolvastatott a 3156. 1870. számú végzéssel megbízott küldöttség jelentése, Eger városának a szabad királyi városok sorába leendő fölvétele végett, a n. m. belügyminisztériumhoz intézett kérvény átnyujtása körül teljesített eljárásáról. A fölolvasott küldöttségi jelentés általában tudomásul vétetvén, abból kifolyólag a következők batároztattak: 1. Az országgyűléshez fölterjesztés intézendő, hogy a belügyminiszter által az országgyűlés elé terjesztendő kérvényt, Egernek a szabad királyi városok sorába leendő fölvétele iránt, kedvezöleg intézze el. 2. Ugyancsak az országgyűléshez kérvény intézendő, hogy a megyei törvényszék (?) Eger városában jövőre is meghagyassék, mely kérvény másolata, pártolás végett a megye bizottmányához is megküldendő. 3. A községi iskolaszék utasittatik,hogy a belvárosban egy 3-ik osztályú iskola fölállítása iránt, melynek költségei a kormány által lesznek fedezendők, mielőbb intézkedjék. Végül Az ez alkalommal fölmerült útiköltségek fejében fölszámított 247 ft 80 kr az ajánlott pénztárra utalványoztatik. Fölolvastatott a m. kir. központi sóüzleti igazgatóságnak f. hó 6-ról kelt 5183. számú átirata, mely szerint a pénzügyminisztérium folyó évi október 27-ről kelt 44,799. számú rendelete folytán, a poroszlói m. kir. sóhivatal Gyöngyös városába helyeztette át. A fölolvasott értesítés folytán az országgyűléshez fölterjesztés intéztetni határozhatott, hogy egy sóhivatalnak Eger városábani létesítése iránt intézkedni méltóztassék. Mely három rendbeli kérvények hitelesítésével, Tavasy Antal polgármester elnöklete alatt, Babies István, Eisenmann János és Dusárdy József jegyző bízattak meg. Fölolvastatott Heves-Sz<>lnokmegyebizottmányának f. évi 770' számú határozata, mely szerint az egri t. kath. hiifelekezeti képviselet, azon kérelmével, — hogy az egervárosi 1870-ik évi közköltségvetés megsemmisittetvén.uj költségvetés készíttessék, visszautasitta- tik. — Tudomáséi vétetett. Országgyűlés. A képvi-elöház nov. 17-én kezdette meg újra nyilvános tanácskozásait. Somssich Pál elnök fölállva figyelmezteti a házat, hogy a királynénak nov. 19-én névtinnepe lesz; ez alkalomból nemcsak a képviselőház, de a haza összes lakóinak érzelmét véli kijelenteni, kívánván, hogy „e magasztos nőt, felséges férje a király országos gondjaiban résztvevő s népeinek javát anyai szereti t el gondozó fejedelemasszonyt, az Úristen sokáig éltes-e !“ A fölállott képviselők általáuos éljenzéssel viszhangozzák az üdvkivánatot, s megbízzák az elnököt annak illető helyen leendő tóin ácsolásával. Ezután több képviselő kérvényt nyújt be, mire meger> d az in- terpellaltiók özöne, melyek közül megemlítjük Simonyi Ernő két rendbeli interpellatióját a miniszterelnökhöz. Egyikben kérdi: Van-e a kormánynak tudomása az augol kormánynak a béke érdekében tett nyilatkozatáról? hajlandó-e ahhoz csatlakozni, s tett-e már a béke érdekében lépéseket, s ha igen, hajlandó-e azokat a ház tudomására juttatni ? Másik interpel'atiójában kérdi a miniszterelnököt : Való-e azon hir, hogy az orosz császári kormány a magas portához intézett jegyzékben kijelentette volna, miszerint a ez ár az 1856. párisi békeszerződés kötelességeit, a mennyiben azok felsőgi jogait a Fekete-tengeren korlátozzák, magára nézve kötelezőknek többé nem ismeri? megnyugszik-e a kormánya kérdéses szerződés ily egyoldalú érvényen kívül helyezésében? s van-e a szerződést aláirt hatalmak közt egyetértés az orosz kormánynyal szemben követendő eljárásra, nézve ? Valamennyi interpellate kiadatott az illető miniszternek. Györffy Gyula indítványt tesz, hogy az ipartörvényjavaslat megbirálására egy 15 tagú bizottság küldessék ki, mely szakértők közbejöttével tanulmányozz t ez ügyet. — Halász Boldizsár vadászati törvényjavaslatot nyújt be. Mindkettő kinyomatni rendeltetett. Kerkápoly Károly pénzügyminiszter felel Zsedényi Edének a 12 milliónyi elöiegezési kö'csön tárgyában minap tett interpellatié- jára. Kerkápoly hosszabb beszédben bizonyltja e hitelművelet elke- rülhetlen voltát, a porosz-franczia háború kitörése folytán. Mivel a delegatiók ez időben összehivhatók nem voltak, csak két alternativa állott előtte : vagy beleegyezni utólagos jóváhagyás reményében, hogy a közös pénzügyminisztérium a 12 milliónyi előleget fölvegye; vág' az állam védelmét és biztonságát koczkáztatni A magyar kormány az előbbit választá, s kötelességének tartja, majdan a delegatiók előtt eljárásáról számolni. Végül kéri a házat, hogy válaszát tudomásul vegye. A ház ez ügyben a következő ülésben eszközlendö névszerinti szavazást határozott. Ugyancsak Kerkápoly több törvényjavaslatot nyújt be a közadók kinevezéséről és behajtásáról, a bélyegilletékek s dijakról, a pénzügyi törvényszékekről, a bor- és husfogyasztási adóról sat. melyek ki fognak nyomatni. Végül tárgyaltattak a China, Siam és Japánnal kötött kereskedelmi szerződések, s a ház rövid vita után úgy átalánosságban, mint részleteiben is elfogadta. — A nov. 18-iki ülésben Csernatony Lajos interpellálja a miniszterelnököt : Van-e tudomása a közös külügyminiszteri tárcza körül hir szerint beállott válságról és ennek következtében a magyar minisztériumban beállható válság mibenlétéről? és ha van tudomása, nem tartja-e alkotmányos kötelességének, e válságok mibenlétét a ház tudomására juttatni ? Kiadatott a miniszterelnöknek. Wahrmann Mór a pénzügyminiszterhez intézett interpellatiót a vasúti kölcsön kötvényeinek sorsolása iránt. Kerkápoly azonnal felelt, mire az interpelláló megnyugvását jelenté ki. Napirenden van a névszerinti szavazás a pénzügyminiszternek Zsedényi Ede interpellatiójára adott válasza fölött. Kerkápoly szólam akar, de „Nem leheti“ „Szavazzunk!“ kiáltásokkal félbesza- kittatik, s oly éktelen lárma támad, hogy a miniszternek lehetetlen szóhoz jutni. Az elnök kénytelen az ülést 10‘perezre fölfüggeszteni, mely idő alatt folytonosan nagy zaj uralkodik. Miután az ülés újra megnyílt, elnök kijelenti, hogy a pénzügyminiszter a napirendet megelőzőleg akar szólni, s kéri meghallgattatását. Kerkápoly újra félbeszakittatik ; végre nagy nehezen szóhoz jutva kijelenti, hogy
