Eger - hetilap, 1870
1870-11-10 / 45. szám
364 őrök közbe nem lépnek. — Metz parancsnokává Löwenfeld tábornok neveztetett ki, helyőrségül egy 25,000 főnyi hadtest hagyatván ott, a német hadsereg egy másik része Manteuffel parancsnoksága alatt északon Lille táján fog működni, a nagyobb rész pedig délen és az ország középtájain lesz elfoglalva, hogy a vogesi és Loire-seregek ellen küzdjön. A Loire-hadsereg hir szerint mintegy GO,000 főre rúg. Páris körül az utóbbi napokban csaták nem fordultak elő. A bombázás még nem kezdetett meg, mert a szükséges ostromágyuk nagy része még mindig nem érkezett meg. A fris húskészletek, párisi tudósítások szerint még dec. 15-ig eltartanak, továbbá besózott hús még 5 hétre való van. Páris ostrommüveit onnan érkezett követségi köz'emények kitűnőknek mondják; csupán hosszú ostrommal lehetne a várost bevenni. Trochu legközelebb átmegy a támadó hadműveletekre. Ama folytonos szerencsétlenségek daczára, melyek Franczia- országot sújtják, a kormány csliggetegséget nem mutat, s kész a legvégsőig küzdeni. Ez irányban folyvást nagy tevékenységet fejt ki. Egy közelebb kiadott decretuma elrendeli, hogy minden departe- mentban minden 100,000 ember tartozik saját költségén egy-egy üteget és a hozzá tartozó legénységet kiállítani. Egy másik decretum pedig minden 20—40 éves, még nős vagy gyermekkel biró özvegyférfi mozgósítását is elrendeli. Az utóbbi időben történt ütközetek nem birnak nagy jelentőséggel. Legfontosb volt a Bottrgetnél okt. 30-án vívott csata, mely alkalommal, porosz jelentés szerint, 30 tiszt és 1200 közember esett foglyul a francziák közül. A poroszok 34 tisztet és 449 közembert vesztettek. Dijont a poroszok okt. 31-én, makacs csata után elfoglalták. A poroszok itt 5 tisztet s 240 embert vesztettek, porosz jelentés szerint. — A poroszok még mindig a legbarbárabb módon viselik a háborút. Orleans környékén 12 nap alatt 5 falut égettek föl, az el- lontálló lakosokat pedig, a kik nem menekülhettek, irgalmatlanul lekaszabolták. Egyik faluban a német katonák egy pinczében bort keresvén, több keserű olajjal telt üveget találtak, melyekből mohón ittak is, minek folytán a katonák közül kettő meghalt. Ezért a házat, hol ez történt, azonnal föiégették, a lakosokat pedig agyonlőtték. Utóbb kiderült, hogy a lakosok ártatlanok voltak. — Mortier erődöt az ellenség összelőtte, mire az megadta magát, s 220 fogoly és 5 ágyú esett a poroszok kezébe. Neu-Breisachot bombázzák, Belfort várát pedig, melyet 8—10,000 ember védelmez, körülzárolták. — Garibaldinak sok akadálylyal kell küzdeni, nagyon le van hangolva, mert mint fia írja, seholsem talál gyámolitásra, a papság és a hatóságok ellene dolgoznak. — Gambetta hadügyminiszter — ki legújabb hir szerint leköszönt, s a Loire-hadsereghez ment — 21 fegyelmeden tisztet agyonlövetett. A jelenleg Francziaországban levő német hadseregek száma összesen 690.000, 160,000 lóval. E hadseregek számára kell naponkint 225,000 kenyér, 185 szarvasmarha, 400 mázsa szalonna, 540 mázsa rizs, 160,000 adag pálinka, 10 mázsa kávé, 3400 wispel zab, 6800 mázsa széna és 1000 zsúp szalma. — A német seregek veszteségéről fogalmat nyújt egy porosz sürgöny, mely jelenti, hogy csupán ametzi megszálló sereg halottakba# 19,431 és sebesültekben 31,218 embert vesztett; ezenkívül 9578 ember betegség miatt Németországba küldetett vissza. — A poroszok által Francziaországban eddig ágyuk, fegyverek s lőszerekben ejtett zsákmány értéke mintegy 106 millió ftra téhetö. Körülbelül ily nagy zsákmányra tehetnek szert Párisban, ha kézrekerithetik. Politikai hetiszemle. Párisban okt. 3l-én sajnos események fordultak elő. Az ultrák által fölizgatott hadipárt, a fegyverszüneti alkudozások hírére, a kormány tagjait, Trochu kormányzóval együtt, bántalmazások közt elfogta, és közjóléti bizottmányt s uj hatóságot alakított; a bizottmányba megválasztattak: Dóráin, Ledru-Rollin, Hugo Viktor és Flourens, kik azonban, Flourenst kivéve, a zavargásokban nem vettek részt. A comédia azonban csak rövid ideig tartott, mert a nemzetőrség a kormányférfiakat nemsokára kiszabaditá, de ez a kormányra mégis oly hatással volt, hogy e hó 3-án jónak látta megszavaztatni Páris lakosságát azon kérdés fölött : föntartja-e a lakosság a nemzeti védelem kormányának hatalmát? A szavazásnak következő eredménye lett: igennel szavazott 557,976, nemmel 62,638. A sajnos zavargások folytán Árago főpolgármester, valamint az alpolgármesterek is leköszöntek, a plebiscitum által megerősített kormány pedig erélyes intézkedéseket tett minden hasonló kísérlet meg- gátlására, s többeket, köztük néhány volt zászlóalj-főnököt elfogatott. Azóta újabb zavargások nem fordultak elő. — Dél-Francziaország nagyobb városaiban is az anarchia mindinkább terjed, miért is újólag 6 department ostromállapotba helyeztetett. Mint az „Indep.“ jelenti, Toulouseban zavarok törtek ki, s a lázadók Hurbal tbkot éa több tisztet működésük abbanhagyására kényszeritették; Grenoble- ban Barral tbkot elfogták; Nimesben is nagyobb mérvű csendzava- rás történt; Marseilleben pedig a metzi capitulatio hírére nyílt forradalom tört ki, a lázadók uj kormányt alakítottak, s Gent rendkívüli kormánybiztost, midőn hivatalát meg akarta kezdeni, megtámadták, és pisztolylövéssel megsebesítették. A pártját fogó nemzetőrség és a hivatalát el nem ismerő polgárőrség közt nyílt összeütközés nem történt ugyan, de ez minden órán bekövetkezhetik. Hasonló mozgalmak történtek a metzi capitulatio hírére Lyon, Perpignan, St.-Etiennes más városokban. Mindez természetesen csak sietteti Fran- cziaország végleges bukását. Ide járul a kormány tagjai közötti egyenetlenség. Rochefort, ki összekötő kapocs volt a kormány és a munkások közt, már kilépett a kormányból, minek az lehet a következménye, hogy a munkások egész zöme a zavargó Flourens- párthoz csatlakozik. Szintén lemondott hir szerint Gambetta hadügyminiszter is, kinek harczias politikája a párisi kormánynál nem talált viszhangra. Ily állapotokkal szemben nem csoda, ha a békepárt Párisban napról napra növekszik, s az összes párisi lapok, kettő kivételével, a béke mellett nyilatkoznak. A fegyverszüneti alkudozások, több oldalról jövő tudósítások szerint, nem vezettek eredményre, mert Bismarck vonakodott a fran- czia kormány azon jogosult kívánatéba beleegyezni, hogy a 25 napi fegyverszünet idején Páris magát naponta kívülről élelmezhesse. E nélkül természetesen a fegyverszünet értelemmel nem bírna, mert Páris készleteit a szünet idején nagyrészt fölemésztené, s ha az al- kotmányozó gyűlés tárgyalásai sikeretlenek maradnának, a majdan megkezdendő ostrom első napjaiban éhség miatt kénytelen lenne megadni magát. Mint Brtisselből jelentik, Bismarcknak nem is volt komoly czélja az alkudozásokkal, csupán időt akart nyerni, hogy a porosz csapatok előbbre tolathassanak. A Napoleonidák visszahelyezéséről számos hir kering. Az „A. A. Ztg“-nak Brüsselbol, a Bonaparte-cselszövények e fészkéből, azt írják, hogy a választandó franczia alkotmányozó gyűlés többsége napoleonista lesz, mert a papság Rómából vett parancs folytán roppant agitatiót fejt ki a Napóleonok érdekében. Állítólag Napoleon megígérte a pápának, hogy ha ismét trónra léphet, első kötelességéül ismerendi a pápa világi hatalmának helyreállítását. Különben az egész kósza hir is lehet. Az azonban tény, hogy a Napoleonidák érdekében cselszövények történnek, melyekben hir szerint Bismarck is részes. Eugenia császárné e hó elején Angliából Wilhelmshöhébe utazott, hol egy napot töltött. Ez utazásának czélja állítólag az volt, hogy Napóleont fia javára lemondásra bírja. Ä metzi capitulatio után Bazaine, Canrobert, Leboeuf tábornagyok s számos más törzstisztek is meglátogatták Napóleont. — De nemcsak Bonaparte-, hanem Orleans-cselszövények is folynak Francziaországban, sőt a porosz fogságban levő franczia tisztek közt is, még pedig bécsi h i- rek szerint sikeresen. Ez izgatások czélja, egyik Orleans herczeget ültetni a trónra, vagy legalább a köztársaság elnöki székébe. A német szövetség iránti tárgyalások Versaillesben annyira haladtak, hogy a délnémet államok elfogadták Németország közös képviseletét. Baden és Würtemberg átengedik a posta- és távirda- Ugyet. Bajorország a menettervet alárendeli a szövetség határozatainak, melyek a parlamentnek a szövetség fejéhez való viszonyai iránt megállapitandók lesznek. A szövetség feje császári czim alatt folytatandja a függő alkudozásokat. A Nordd. Ztg. szerint Bajorország ragaszkodik az önálló katonai igazgatás iránti kivánatához. Az alkudozások még folyamatban vannak. Az olasz kamrákat a kormány föloszlatta, s az ősválasztásokat nov. 20-ra, az uj kamrák megnyitását pedig decz. 5-re tűzte ki. — Florenczi sürgöny szerint, Rómában nyugtalauságoktól tartanak. Lamarmora azt jelenti, hogy a Vaticanban számos, a capitulatio elől elmenekült katona fogadtatik be. — A porosz követ arra akarja birni a pápát, hogy Németországba tegye át lakását, mire nézve nagy Ígéretek tétettek. Azonban a pápa hajlandóbb Máltát választani, ha már Rómát elhagyja, mit egy a külföldi képviselőkhöz intézett jegyzéke sejteni enged. Spanyolországban a királyválasztás nov. 16 ra tűzetett ki. Prim e hó 3-án terjeszté elő ajánlólag a cortesgyülésben Aosta hg. jelöltségét. Madridi hírek szerint, a követek nagy többsége pártolja e jelöltséget.
