Eger - hetilap, 1870

1870-11-10 / 45. szám

364 őrök közbe nem lépnek. — Metz parancsnokává Löwenfeld tá­bornok neveztetett ki, helyőrségül egy 25,000 főnyi hadtest ha­gyatván ott, a német hadsereg egy másik része Manteuffel pa­rancsnoksága alatt északon Lille táján fog működni, a nagyobb rész pedig délen és az ország középtájain lesz elfoglalva, hogy a vogesi és Loire-seregek ellen küzdjön. A Loire-hadsereg hir szerint mintegy GO,000 főre rúg. Páris körül az utóbbi napokban csaták nem fordultak elő. A bombázás még nem kezdetett meg, mert a szükséges ostromágyuk nagy része még mindig nem érkezett meg. A fris húskészletek, pári­si tudósítások szerint még dec. 15-ig eltartanak, továbbá besózott hús még 5 hétre való van. Páris ostrommüveit onnan érkezett követségi köz'emények kitűnőknek mondják; csupán hosszú ostrommal lehetne a várost bevenni. Trochu legközelebb átmegy a támadó hadműve­letekre. Ama folytonos szerencsétlenségek daczára, melyek Franczia- országot sújtják, a kormány csliggetegséget nem mutat, s kész a leg­végsőig küzdeni. Ez irányban folyvást nagy tevékenységet fejt ki. Egy közelebb kiadott decretuma elrendeli, hogy minden departe- mentban minden 100,000 ember tartozik saját költségén egy-egy üte­get és a hozzá tartozó legénységet kiállítani. Egy másik decretum pedig minden 20—40 éves, még nős vagy gyermekkel biró özvegy­férfi mozgósítását is elrendeli. Az utóbbi időben történt ütközetek nem birnak nagy jelentő­séggel. Legfontosb volt a Bottrgetnél okt. 30-án vívott csata, mely alkalommal, porosz jelentés szerint, 30 tiszt és 1200 közember esett foglyul a francziák közül. A poroszok 34 tisztet és 449 közembert vesztettek. Dijont a poroszok okt. 31-én, makacs csata után elfoglal­ták. A poroszok itt 5 tisztet s 240 embert vesztettek, porosz jelentés szerint. — A poroszok még mindig a legbarbárabb módon viselik a háborút. Orleans környékén 12 nap alatt 5 falut égettek föl, az el- lontálló lakosokat pedig, a kik nem menekülhettek, irgalmatlanul le­kaszabolták. Egyik faluban a német katonák egy pinczében bort keresvén, több keserű olajjal telt üveget találtak, melyekből mohón ittak is, minek folytán a katonák közül kettő meghalt. Ezért a házat, hol ez történt, azonnal föiégették, a lakosokat pedig agyonlőtték. Utóbb kiderült, hogy a lakosok ártatlanok voltak. — Mortier erődöt az ellenség összelőtte, mire az megadta magát, s 220 fogoly és 5 ágyú esett a poroszok kezébe. Neu-Breisachot bombázzák, Belfort várát pedig, melyet 8—10,000 ember védelmez, körülzárolták. — Garibal­dinak sok akadálylyal kell küzdeni, nagyon le van hangolva, mert mint fia írja, seholsem talál gyámolitásra, a papság és a hatóságok ellene dolgoznak. — Gambetta hadügyminiszter — ki legújabb hir szerint leköszönt, s a Loire-hadsereghez ment — 21 fegyelmeden tisz­tet agyonlövetett. A jelenleg Francziaországban levő német hadseregek száma összesen 690.000, 160,000 lóval. E hadseregek számára kell naponkint 225,000 kenyér, 185 szarvasmarha, 400 mázsa szalonna, 540 mázsa rizs, 160,000 adag pálinka, 10 mázsa kávé, 3400 wispel zab, 6800 má­zsa széna és 1000 zsúp szalma. — A német seregek veszteségéről fogal­mat nyújt egy porosz sürgöny, mely jelenti, hogy csupán ametzi meg­szálló sereg halottakba# 19,431 és sebesültekben 31,218 embert vesz­tett; ezenkívül 9578 ember betegség miatt Németországba küldetett vissza. — A poroszok által Francziaországban eddig ágyuk, fegy­verek s lőszerekben ejtett zsákmány értéke mintegy 106 millió ftra téhetö. Körülbelül ily nagy zsákmányra tehetnek szert Párisban, ha kézrekerithetik. Politikai hetiszemle. Párisban okt. 3l-én sajnos események fordultak elő. Az ultrák által fölizgatott hadipárt, a fegyverszüneti alkudozások hírére, a kor­mány tagjait, Trochu kormányzóval együtt, bántalmazások közt el­fogta, és közjóléti bizottmányt s uj hatóságot alakított; a bizott­mányba megválasztattak: Dóráin, Ledru-Rollin, Hugo Viktor és Flourens, kik azonban, Flourenst kivéve, a zavargásokban nem vet­tek részt. A comédia azonban csak rövid ideig tartott, mert a nem­zetőrség a kormányférfiakat nemsokára kiszabaditá, de ez a kor­mányra mégis oly hatással volt, hogy e hó 3-án jónak látta megsza­vaztatni Páris lakosságát azon kérdés fölött : föntartja-e a lakosság a nemzeti védelem kormányának hatalmát? A szavazásnak követ­kező eredménye lett: igennel szavazott 557,976, nemmel 62,638. A sajnos zavargások folytán Árago főpolgármester, valamint az alpol­gármesterek is leköszöntek, a plebiscitum által megerősített kor­mány pedig erélyes intézkedéseket tett minden hasonló kísérlet meg- gátlására, s többeket, köztük néhány volt zászlóalj-főnököt elfoga­tott. Azóta újabb zavargások nem fordultak elő. — Dél-Francziaország nagyobb városaiban is az anarchia mindinkább terjed, miért is újó­lag 6 department ostromállapotba helyeztetett. Mint az „Indep.“ jelenti, Toulouseban zavarok törtek ki, s a lázadók Hurbal tbkot éa több tisztet működésük abbanhagyására kényszeritették; Grenoble- ban Barral tbkot elfogták; Nimesben is nagyobb mérvű csendzava- rás történt; Marseilleben pedig a metzi capitulatio hírére nyílt for­radalom tört ki, a lázadók uj kormányt alakítottak, s Gent rendkí­vüli kormánybiztost, midőn hivatalát meg akarta kezdeni, megtá­madták, és pisztolylövéssel megsebesítették. A pártját fogó nemzet­őrség és a hivatalát el nem ismerő polgárőrség közt nyílt összeütkö­zés nem történt ugyan, de ez minden órán bekövetkezhetik. Hasonló mozgalmak történtek a metzi capitulatio hírére Lyon, Perpignan, St.-Etiennes más városokban. Mindez természetesen csak sietteti Fran- cziaország végleges bukását. Ide járul a kormány tagjai közötti egyenetlenség. Rochefort, ki összekötő kapocs volt a kormány és a munkások közt, már kilépett a kormányból, minek az lehet a kö­vetkezménye, hogy a munkások egész zöme a zavargó Flourens- párthoz csatlakozik. Szintén lemondott hir szerint Gambetta hadügy­miniszter is, kinek harczias politikája a párisi kormánynál nem talált viszhangra. Ily állapotokkal szemben nem csoda, ha a békepárt Páris­ban napról napra növekszik, s az összes párisi lapok, kettő kivéte­lével, a béke mellett nyilatkoznak. A fegyverszüneti alkudozások, több oldalról jövő tudósítások szerint, nem vezettek eredményre, mert Bismarck vonakodott a fran- czia kormány azon jogosult kívánatéba beleegyezni, hogy a 25 napi fegyverszünet idején Páris magát naponta kívülről élelmezhesse. E nélkül természetesen a fegyverszünet értelemmel nem bírna, mert Páris készleteit a szünet idején nagyrészt fölemésztené, s ha az al- kotmányozó gyűlés tárgyalásai sikeretlenek maradnának, a majdan megkezdendő ostrom első napjaiban éhség miatt kénytelen lenne megadni magát. Mint Brtisselből jelentik, Bismarcknak nem is volt komoly czélja az alkudozásokkal, csupán időt akart nyerni, hogy a porosz csapatok előbbre tolathassanak. A Napoleonidák visszahelyezéséről számos hir kering. Az „A. A. Ztg“-nak Brüsselbol, a Bonaparte-cselszövények e fészkéből, azt írják, hogy a választandó franczia alkotmányozó gyűlés többsége napoleonista lesz, mert a papság Rómából vett parancs folytán rop­pant agitatiót fejt ki a Napóleonok érdekében. Állítólag Napoleon megígérte a pápának, hogy ha ismét trónra léphet, első kötelességéül ismerendi a pápa világi hatalmának helyreállítását. Különben az egész kósza hir is lehet. Az azonban tény, hogy a Napoleonidák ér­dekében cselszövények történnek, melyekben hir szerint Bismarck is részes. Eugenia császárné e hó elején Angliából Wilhelmshöhébe utazott, hol egy napot töltött. Ez utazásának czélja állítólag az volt, hogy Napóleont fia javára lemondásra bírja. Ä metzi capitulatio után Bazaine, Canrobert, Leboeuf tábornagyok s számos más törzs­tisztek is meglátogatták Napóleont. — De nemcsak Bonaparte-, hanem Orleans-cselszövények is folynak Francziaországban, sőt a porosz fogságban levő franczia tisztek közt is, még pedig bécsi h i- rek szerint sikeresen. Ez izgatások czélja, egyik Orleans herczeget ültetni a trónra, vagy legalább a köztársaság elnöki székébe. A német szövetség iránti tárgyalások Versaillesben annyira haladtak, hogy a délnémet államok elfogadták Németország közös képviseletét. Baden és Würtemberg átengedik a posta- és távirda- Ugyet. Bajorország a menettervet alárendeli a szövetség határoza­tainak, melyek a parlamentnek a szövetség fejéhez való viszonyai iránt megállapitandók lesznek. A szövetség feje császári czim alatt folytatandja a függő alkudozásokat. A Nordd. Ztg. szerint Bajor­ország ragaszkodik az önálló katonai igazgatás iránti kivánatához. Az alkudozások még folyamatban vannak. Az olasz kamrákat a kormány föloszlatta, s az ősválasztásokat nov. 20-ra, az uj kamrák megnyitását pedig decz. 5-re tűzte ki. — Florenczi sürgöny szerint, Rómában nyugtalauságoktól tartanak. Lamarmora azt jelenti, hogy a Vaticanban számos, a capitulatio elől elmenekült katona fogadtatik be. — A porosz követ arra akarja birni a pápát, hogy Németországba tegye át lakását, mire nézve nagy Ígéretek tétettek. Azonban a pápa hajlandóbb Máltát válasz­tani, ha már Rómát elhagyja, mit egy a külföldi képviselőkhöz in­tézett jegyzéke sejteni enged. Spanyolországban a királyválasztás nov. 16 ra tűzetett ki. Prim e hó 3-án terjeszté elő ajánlólag a cortesgyülésben Aosta hg. jelöltségét. Madridi hírek szerint, a követek nagy többsége pártolja e jelöltséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom