Eger - hetilap, 1870
1870-11-10 / 45. szám
365 Törvényjavaslat a községek rendezéséről. (Folytatás.) IV. FEJEZET. A községi képviseletről. 24. §. A mennyiben a törvény kivételesen másként nem intézkedett (14. §.), a község az önkormányzat jogát képviselö-testtilete által gyakorolja. A képviselő-testület fele részben a választóközönség válasz- tottaiból, hason fele részben a legtöbb egyenes államadót fizető községi lakos vagy birtokos honpolgárokból áll. Az, ki 5 év óta az országban lakik, folytonosan adót fizet, s más államnak nem alattvalója, a törvényhozás tüzetes intézkedéséig honpolgárnak tekintendő. 25. §. A községi képviselők számát a községi lakosok száma szabályozza, t. i. minden 100 lélek után egy képviselő számittatik. A választott és nem-választott, képviselők összes száma azonban: helységekben 12-nél kevesebb és 24-nél több, nagy községekben 24-nél kevesebb és 48-nái több ; rendezett tanácsú városokban 48-nál kevesebb és 200-nál több nem lehet. 26. §. A választás alá nem eső képviselők névjegyzéke minden évben kiigazittatik. A kiigazítást helységekben és nagy községekben a szolgabiró, rendezett tanácsú városokban az adópénztárnok hivatalos kimutatása alapján egy küldöttség eszközli, melyet a képviselő-testület választ. A küldöttség a kitűzött s kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit, s eljárásáról a képviselő-testületnek indokolt jelentést tesz. A névjegyzék és sorrend megállapításánál csak a községben és területén fekvő vagyon s a községben s területén élvezett jövedelem egyenes államadója, s a községben fizetett személyes kereseti adó vétetik számításba ; továbbá a tudorok, az állami, felekezeti, községi és magán-tanintézetek tanárai, a néptanítók, a tudományos társulatok tagjai, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ügyvédek, az okleveles mérnökök, orvosok, gyógyszerészek s az ipar s kereskedelmi kamarák tagjainak egyenes államadója kétszeresen számittatik. 27. §. A képviselők választása, ha a községi választók összes száma a 600-at meghaladja: választó-kerfiletenkint, ha meg nem nem haladja : tömegesen eszközöltetik. Egy-egy választókerületben 200-nál kevesebb és 600-nál több választó nem lehet. A választókerületet a képviselő testület alakítja. Egy-egy választókerület lehetőleg páros számban csak annyi képviselőt választ, a mennyi a képviselő-testület választás alá eső tagjaiból a kerület választóinak az összes választókhoz viszonyított aránya szerint a kerületre esik. 28. §. Községi választó: a) minden magyar honpolgár, továbbá minden testület, intézet, társulat és czég, ha a községben fekvő vagyonnal bir, és attól adót fizet (30. §.) ; b) minden nagykorú községi lakos, ha saját vagyonától vagy jövedelmétől a föld-, ház- vagy jövedelmi adót a községben már 2 év óta fizeti. 29. §. Választói joggal nem bírnak: a) a hadsereg (hadi tengerészet) állományában tettleg szolgáló, és a sorhadi szolgálatra köteles katonák, valamint a tettleges szolgálatban álló honvédek; b) a kik valamely blintcny miatt vizsgálat alatt vannak ; c) a kik valamely bűntény miatt akár mint biinszerzök, akár mint bűntársak és bűnrészesek elmarasztaltattak, a marasztaló Ítélet kihirdetésétől a büntetés egész tartama alatt; d) vagyonbukottak ; e) állami és megyei tisztviselők, ha fizetéseik után járó jövedelmi adón kívül más adót a községben nem fizetnek (103. §.); f) a kik a községben csupán személyes kereseti adót fizetnek. 30. §. A községben fekvő vagyonnal biró kiskorúakat és gondnokság alattiakat a gyám, illetőleg gondnok; a nőket, testületeket, intézeteket, társulatokat, czégeket a meghatalmazott képviseli a választásnál. Máskülönben a választói jog csak a jogosult által és csak személyesen gyakorolható. Egy és ugyanazon személy két czimen nem szavazhat. 31. §. A választók névjegyzékét, és pedig a hol választókerületek vannak, választókerületenként a kérviselő-testttlet által kiküldött választmány állítja össze, a legközelebb lefolyt 2 évi adólajstromokból és más adatokból. A betűrendben összeállított névjegyzék 5 napon át a község házánál közszemlére kitétetik, s a következő 5 napon beadott észrevételek alapján a kiküldött választmáay által kiigazittatik. Azt, hogy a névjegyzék mely napokon szemlélhető meg, s meddig adhatók be az észrevételek : az elöljáróság bemondás, falragasz vagy más alkalmas módon hirdeti ki. 32. §. Községi képviselővé választathatik: helységekben és nagy községekben minden választó, a ki választói jogát személyesen gyakorolhatja; rendezett tanácsú városokban mindaz, a ki országgyűlési képviselőválasztásra jogosítva van, ha egyszersmind Írni és olvasni tud. 33. §. A képviselő testület választás alá eső tagjai 6 évre választatnak. A legelső alkalommal megválasztottak közül azonban az első három év leteltével, minden választókerületre külön eszközlött sorshúzás utján, minden második tag kilép. Jövőre minden három év leteltével a póttagok (34. §.) és azok lépnek ki, a kik a szabályszerű 6 évet már kitöltötték. A sorshúzást a közgyűlésen az elnök eszközli. A kilépett képviselők újra választhatók. 34. §. Annak helyét: a ki az igazoló választmány (42., 44. §.) semmitő határozata folytán esik el képviselői állásától; továbbá a ki időközben elhal, vagy elveszti képviselői képességét (32. §.), vagy községi elöljáróvá választatik, s végre a ki lemond a képviselőségről, a póttag, t. i. a sorrendben következő legtöbb adót fizető, illetőleg azon községi lakos foglalja el, a ki a községben, illetőleg választókerületben az általános választás alkalmával a megválasztott képviselők után legtöbb szavazatot nyert. 35. §. Az, a ki több választókerületben választatott meg képviselőnek, azon kerületet fogja képviselni, melyet maga jelöl ki, helye pedig a sorrendben következő póttag által töltetik be. 36. §. Ha olyan választatik meg, ki az adó alapján már tagja a képviselő-testületnek, választott tagsági minőségét megtartja, s helyére a sorrendben következő legtöbb adót fizelö lép. 37. § A választás Dapját helységekben és nagy községekben a szolgabiró, rendezett tanácsú városokban az alispán tűzi ki. A határnapot csak a legtöbb adót fizetők névjegyzékének ösz- szeállitása, illetőleg kiigazítása (25. §.) s közzététele után lehet kitűzni. 38. §. A választás, a szavazók nevének nyilvános följegyzése mellett, szavazatlapok által történik. Ha a szavazatlap több nevet tartalmaz, mint a hány bizottsági tagot a község, illetőleg a községi választókerület választani jogosítva van, az utólirott nevek nem vétetnek számba. Ha többen egyenlő szavazatot nyertek, a fölött, hogy ki legyen a képviselő, a választás elnöke által kihúzott sors dönt. (Folyt, köv.) Városi és megyei hírek. r — Érsek ö nagy méltósága múlt kedden Pestről székhelyére Egerbe visszatért. — A folytonos esőzések következtében utczáinkon oly nagy a sár, hogy alig járhatók. De kétszeresen érezhető az esőzések kellemetlen következménye a specialis-utczában, hol pedig a kocsikkal való közlekedés igen nagy. Mig a vele párhuzamos rózsa- utczában, bár nem meredek, s kocsit is úgyszólván csak elvétve lát, a vízfolyás ki van kövezve; a meredek specialis utcza, melyen a kocsik folytonosan járnak, teljesen el van hagyatva, a vízfolyást kikövezni nem tartották szükségesnek, miért is tele van gödrökkel, melyekbe a kocsik éj idején néha úgy belesülyeduek, hogy az utasok kénytelenek az alvó lakosokat fölverni és segítségül hívni. Ez utczá- nak, úgy látszik,’ nincs gazdája, mert ha a várost kérdezzük, azt mondják: ez megyei közlekedési ut, tehát a megye tartozik gondját viselni; ha a megyéhez fordulunk, azt felelik : a város szedi ez úttól a hasznot, csináltassa meg tehát a város. És igy évről évre marad minden a régiben, a lakosok pedig ennek daczára kénytelenek a nagy községi adót fizetni. A város a nyár folytán megcsináltatta a föutczai Kohn és Nánásy-féle házak előtti járdát, a közbenesö Lieb-féle ház
