Eger - hetilap, 1870

1870-11-03 / 44. szám

355

tartozó Kőbányán, mint fiiiáién beadott 37 szavazat figyelmen kivid hagyatván, azok az ellenjelölt Vidacs János szavazatához számítandók, s igy Vidacs Tavaszy ellenében megválasztottnak tiinik ki, a bizottság véleménye szerint. Ennek folytán a gyiilés elhatározza, hogy Vidacshoz meghívás intéztessék képviselői székének elfoglalása végeit. Ribáry választási ügyében azon lényeges hibát consta- tálja a jelentés, hogy a budai tabáni plébánián a szavazatok össze- szedése nem a szabályszerű 5-ös bizottság előtt történt, mert a plébános abba meg nem hivatott. Ez okból vizsgálatot tart elrendelen- dőnek. A gyűlés elfogadja az indítványt, s a vizsgálattal Huszár Ferenczet bizta meg. Gr. Cziráky János beadja a rendszabályok kiegészítésére kiküldött 9-es bizottság munkálatát, melynek tárgyalása a legközelebbi napirendre tűzetik ki. Végre Jósika Lajos egy indítványt adott be, mely 8 érint az autonómia szervezése és hatásköre meghatározása iránti szabályzat kidolgozására, titkos szavazás utján egy 27 tagú bizottság választassák. Az indítvány tárgyaltatni fog.

A csatatérről.

Lehetlen mély megindulás nélkül nézni azon óriási balsorsot, mely a derék, de annyira szerencsétlen franczia nemzetet a háború kezdete óta folytonosan üldözi. Nem volt elég a sok egymást érő vereség és a szégyenteljes sedani catastropha, most ennél még nagyobb- szerü csapásnak kellett bekövetkezni, melyhez hasonlót hiában keresnénk a világtörténet lapjain. A távirda okt. 27-én azon megdöbbentő hirt közié, hogy Metz föladta magát! Mint Vilmos király Berlinbe sürgönyzé, 173,000 harczos, köztük három tábornagy, számos tábornok s több mint 6000 tiszt, esett itt badi fogságba, s igy az eddigi összes franczia foglyok száma, mint Berlinből jelentik,

323,000 főre rúg! A metzi foglyok közt van 20,000 sebesült és beteg. Azonkívül Metzben zsákmányul ejtetett mintegy 4000 legnehezebb kaliberű ágyú, számos vontcsövű ágyú és mitrailleuse, s 100,000 db. Chassepot-fegyver. A „Saarbrücker Ztg.“ 60 milliónyi hadipénztári zsákmányt is említ. Porosz sürgönyök szerint Bazainet az élelmiszerek hiánya kényszerűé a különben bevehetien vár föladására. A capitulatio után porosz részről tüstént nagy mennyiségű élelmiszerek szállítása rendeltetett el Metzbe, hol a nyomor porosz jelentések szerint leirhatlan.

Metz capitulatiója ámulásba ejtette egész Európát. A capitulatio oly szégyenfolt Bazaine katonai becsületén, mely lemoshatlan. Megbocsáthatlannak tartják azt, hogy Bazaine tekintélyes szeregével komoly kísérletet nem tett a nem sokkal erősebb porosz sereg sorainak keresztültörésére, mi ha 20—30,000 emberébe került volna is, még mindig több mint 100,000 főnyi sereg maradt volna a létesítendő haderő magvaui. Szakértők semmi oly katonai okot nem képesek fölfedezni, mely a capitulatiót igazolhatná. A catastropha titkai még eddig ismeretlenek, de mindinkább megerősítést nyer azon nézet, hogy nem egyedül katonai indokok kényszerítők Bazainet a ca- pitulatióra. Aljas árulás, vagy Bonapartista-cselszövények sugalták-e e tettet, csak a jövő fogja földeríteni; de bizonyosnak látszik, hogy e két eshetőség valamelyike döntő befolyással volt Bazaine elhatározására. Bourbaki és Boyer tábornokok titkos küldetéseit is kapcsolatba hozzák a capitulatióval. Gambetta miniszternek egy körjegyzéke a catasirophara vonatkozólag igy szól: Ilyen szerencsétlen esetet csak gonoszság eredményezhetett, melynek okozói törvényen kívül állanak. A kormányt a legborzasztóbb szerencsétlenségek sem fogják elcsüggeszteni. A gaz capitulatiók e korszakában vau egy, a mi nem capitulálhat, s a minek nem szabad capitulálni, és ez a franczia köztársaság. Franeziaország — úgymond — nem adhatja meg magát addig, mig csak egy hüvelyk megszentelt földje marad. A proclamatio Bazainet árulónak, a sedani capitulatio ügynökének és a betolakodók bűnrészesének mondja.

Vilmos király a metzi capitulatio alkalmából Frigyes Vilmos és Frigyes Károly herczegeket tábornagyokká nevezte ki, Moltket pedig grófi rangra emelte. Egy hír szerint, a Metzben elfogott hadsereget lefegyverzik, de nem szállítják Poroszországba, „hogy a költségek megkiméltessenektaláu még inkább azért, hogy azt azonnal a dolgok uj rendje érdekében, melyet Versaillesban megállapítottak, lehessen használni. Ha e hir való, úgy alig lehet kételkedni, hogy Bazaine egyedül Bonaparte-Bismarck-cselszövények érdekében tette le a fegyvert.

A Metz eleste által fölszabadult mintegy 200,000 főnyi porosz sereg nagy része a Párist körülzáró sereg erősbitésére alkalmazta- tik, egy része pedig délre küldetik, hogy a további franczia haderők

minden ujraalaüulása meggátoltassék, s igy Páris kivülrőli segélyezésének még lehetősége is csirájáb in elfojtatik, mint a porosz hivatalos lap mondja. A porosz király azonnal Parlamentär által tudató a leverő hirt Páris kormányzójával, Trochu tábornokkal, s fölhívta öt a főváros átadására. Trochu a fölhívást visszautasitá, s igy elhatároztatott a város bombáztatásának megkezdése nov. 1-én, hacsak ez újabb batáridő is megint el nem halasztatott. A „K. Z.“ szerint, minden egyes erődre naponkint 2000 bombát akarnak vetni, Bismarck egy magánlevele szerint, Páris bevétele nov. 15-ke előtt nem remélhető. A bevonulásban a szász király kivételével valameny- nyi német fejedelem részt veend, hogy annál nagyobb dicsőség övezze a jövendő német császárt. Különben Páris el van szánva a legvégső védelemre.

A metzi catastropha mellett minden egyéb csatatéri hírek jóformán elvesztik érdeküket. Távsürgönyök a múlt héten vívott több kisebb nagyobb csatáról tesznek jelentést, melyekben a hadi szerencse majd egyik, majd másik félnek kedvezett, habár a poroszok mindenütt maguknak tulajdonítják a győzelmet. E csaták közt legjelentékenyebb volt az, mely Besangon és Montbeliard közt viva- tott, s melyben egy baseli okt. 27-iki sürgöny szerint, a badeniek teljesen megverettek. 53 kocsi sebesülttekkel Sveiczba menekült, hol let'egyvereztetvén, belebbeztettek. A badeniek balottai számát e sürgöny hallomás után 1200-ra teszi. Porosz források szerint azonban itt a francziák verettek volna meg.

Politikai hetiszemle.

A fegyverszünet iránti alkudozásokról, melyet esetleg a békekötés fogna követni, sok mindenféle hir kering, s nehéz azokból a valót fölismerni. Franczia részről Thiers van az alkudozásokkal megbízva, ki porosz menlevéllel ellátva, Párisba ment, az oltani kormánytagokkal a porosz föltételeket közlendő. A föltételek ezek volnának: Páris átadása és a területátengedés helybenhagyása. De Toursból azt jelentik, hogy a kormány nem fogad el oly föltételt, mely teríiletátengedést tartalmaz; mivel pedig legkevésbbé sem valószínű, hogy Bismarck e föltételtől elálljon, azért az alkudozásoktól sikert nem várhatni. A fegyverszünet czélja lenne, hogy az alkotmányozó gyűlés egybeülhessen, melynek aztán a békeföltételek előterjesztetnének. Ellenben porosz hivatalos tudósítások és szabadelvű lapok sugalmazott czikkben egyhangúlag állítják, hogy Poroszország sohasem fog egy köztársasági kormánynyal alkudozni. Több rendbeli tudósítások erősitik,hogy Vilmos király még mindig nem hagyott föl a Napoleon-dyuastia visszahelyezésének tervével, egy briisseli lap szerint pedig Poroszország és Napoleon közt alkudozások folynak a béke s egyúttal a pápa világi uralmának visszaállítása tárgyában. A Bonaparte-üzelmek tehát, mint látszik, a porosz kormány szárnyai alatt folyton folynak, s nem valószínűtlen, hogy Bazaine elhatározására is befolyással voltak.

Egy brüsseli okt. 31-iki távsürgöny szerint, Marseilleben ellen- forradalom tört volna ki. A manicipiuin a köztársasági kormányt hazaárulásról vádolja, s külön köztársaságot alkot. E hir azonban még megerősítésre vár.

A franczia köztársasági kormány egy rendeletbe Algírt három departementba osztja be, polgári és katonai főkormányzóval, kiknek megyefönökök lesznek alárendelve. Mindeu departementnak két főnöke lesz. L’ Allemand tábornok s fökormányzó Algír katonai parancsnokává neveztetett ki. Egy más rendelet az algíri izraelitákat franczia polgároknak nyilvánítja.

Versaillesban okt. 24-ike óta tanácskoznak a német miniszterek az uj német szövetség megalapítása ügyében. A porosz király az összes délnémet fejedelmeket is meghívta Versaillesba, hogy személyesen vegyenek részt a tanácskozásokban, melyek a szövetségi ü- gyön kívül az esetleges békekötéssel is foglalkoznak. E tanácskozások folyamáról keveset hallani. Hir szerint Bajorország, mely a szövetségi ügyben legtöbb nehézséget emelt, lényeges engedményeket tett; Németország átalakítása elvileg elfogadtatott, s a német császári czim helyeseltetett. Az uj német szövetség ellen Ausztria kifogást nem tesz; de még ha tenne is, a dolgok folyamát meg nem változtathatná. A versaillesi alkudozások eredménye még e hóban fog az északnémet birodalmi gyűlés elé terjesztetni, melybe a képviselők választása nov. 16-án megy végbe, a „Prov. Corr.“ hirei szerint. A német haladó pártok a legnagyobb bizalmatlansággal kisérik a a versaillesi értekezleteket, nem sok jót várnak azoktól Németország szabadságára, s azért az egész szabadelvű sajtó már előre is pálczát tör azok eredménye fölött.