Eger - hetilap, 1870
1870-11-03 / 44. szám
356 Az olasz sajtótól vények hatálya néuii módosítással a római tartományokra is kiterjesztetett. Egy másik kir. rendelet értelmében a pápa személye a király személyével egyenlő, a mennyiben a pápa elleni merényletre való csábításról, a személyes sérthetlensége elleni támadásról vagy személyes megsértéséről van szó. A külhatalmak- nak a szentszéknél meghitelesitett követei szintén azon előjogot él- vezendik, mely szerint a külföldi missiók főnökei ellen elkövetett bűntények szigorúbb büntetésnek vannak alávetve, mint azok, melyek magánosok ellen követtetnek el. A szent atya külön nyomdája, valamint a páp=>, a congregatiók és egyházi irodák fényeire vonatkozó közlések és falragaszok a közbiztonsági rendes szabályok alól kivétetnek. — A jezsuitáktól a nyilvános oktatás a római nyilvános tanodákban kir szerint elvonatott. Aosta olasz kir. herczegnek spanyol trónjelöltségére vonatkozólag Anglia-, Porosz- és Oroszország, úgy az osztrák-magyar kormány is kedvező'eg és beleegyezöleg nyilatkoztak. így a spanyol trón legközelebbi betöltése most már jóformán csak attól függ, vájjon nyer-e Aosta herczeg többséget a spanyol cortesgyülésben. Athénéből megczáfolják azon különben is valószínűtlennek látszott hirt, mintha Görög- és Törökország közt véd- és daczszövetség köttetett volna. Chinában az idegenek iránti kiirthatlan gyűlölet ismét vérengzésben tört ki. Mint hongkongi hírek okt. 9-ről jelentik, a chinai kikötővárosokban és Cantonban az idegeneket megtámadták, és közölök sokakat lemészároltak. Buzaüszög háritoszer. Két egymást követő évben a búzának kék gáliczkövel történt keverése mellett, az üszögnek hírmondójával sem találkozva, kedves kötelességemnek ismerem, eljárásunkat a tisztelt gazdaközönségnek tudomására juttatni. Egy mérő búzához veendő 8 lat kék gáliczkő, ez apróra ösz- szetöretvén, 6 itcze vízben föioldatik. A búza kádba, vagy bármi más edénybe helyeztetvén, agálicz- köves oldványnyal megönteiik; s ekkor a buzalapáttal összevissza forgattassék, hogy minden buzaszem ez érdeklett olvadékban részt vehessen. Az igy megkevert búza ponyván a napra kiterittetik, s ha egyszeri kiterítésre meg nem száradna, ez másnap ismételtessék. Ezután a magtárban elterítendő búza a páczolástól számítandó 6 napig ott hagyassák. Magától értetik, hogy a forgatást naponkint egyszer nem tekinthetni fölösleges műveletnek. Hat nap leteltével a búzát vetésre alkalmazhatni. Ha azonban több időre haladna a vetés ideje, ez legcsekélyebb hátrányára sincs a buzaszeranek. Ezen kezelés mellett a csornai prépostságnak 4 birtokán az üszög végkép elmaradt, mig a határbelieknél nem kis mértékben mutatkozik. A jelzett kezelés kedvező eredménye mellett szól még azon körülmény is, hogy a prépostságnak a buzapáczolással foglalkozott cselédje szegődménybeli búzáját szintén beáztatván, s a leirt mód szerint kezelvén, idei búzája üszögmentes lett; mig ugyanazon búzából, mely az említett kezelésben nem részesült, két, töszomszéd- beli cseléd vetése igen is üszögös lett. Minthogy az említett gáliczkő méregszer, azt tartják gazdáink, hogy az egér a földben megkíméli. Annyi bizonyos : hogy a múlt őszszel iszonyú mennyiségben mutatkozott egerek páczolt búzáinkban kárt nem okoztak; mig sok helyütt a pusztitás után újra kellett vetni. . Simon Vincze. Törvényjavaslat a községek rendezéséről. I. FEJEZET. A községekről á t a 1 á b a n. 1. §. A községek hasásköre: önkormányzati és átruházott. 2. §. Önkormányzati hatáskörénél fogva a község önállólag intézi saját belügyeit a törvény korlátái között. Átruházott hatáskörénél fogva végrehajtja a törvénynek és törvényhatóságnak az állami s törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeletéit. 3. §. A községek vagy rendezett tanácsú városok, melyek az állami köz- igazgatás mindazon teendőit végzik a város területén, melyeket a törvényhatóság egyes járási tisztviselősége együttesen teljesít a járás területén ; vagy nagy községek (rendezett tanácscsal nem biró mezővárosok és nagy faluk), melyek a községi átruházott hatáskört saját erejűkkel képesek betölteni; vagy végre helységek (kis faluk), melyek korlátolt anyagi viszonyaik miatt csak más községekkel szövetkezve, közösen fizetett közeg, a körjegyző által teljesíthetik átruházott teendőiket, s együtt egy körjegyzőséget képeznek. A szabad királyi városokról a köztörvényhatóságok rendezésére vonatkozó törvény intézkedik. 4. §. A községek fölöttes hatósága első fokban a törvényhatóság, illetőleg annak első tisztviselője: az alispán, másodfokban a kormány. II. FEJEZET. A községi hatóságról és illetőségről. 5. §. A község önkormányzati és közigazgatási hatósága kiterjed a községbeu s a község területén lakó vagy tartózkodó minden személyre és a községben és területén létező minden vagyonra. 6. §. Kivétetnek ez általános szabály alól: a) a hadseregnek, hadi tengerészeinek és honvédségnek tettleges szolgálatban álló tagjai, a katonai szolgálatra vonatkozó s általában a katonai bíróság hatásköréhez tartozó ügyekben ; b) ő Felségének a királynak és udvarának állandó vagy ideiglenes lakhelyül szolgáló épületek és azok tartozékai; c) kizárólag erődítési és más katonai czélokra szánt minden épület és helyiség. Ez utóbbi a haszuálat tartama alatt. 7. §. Minden honpolgárnak és minden területnek valamely községhez kell tartoznia. 8. §. A honpolgár, ha törvényes ágyból származott, azon községhez tartozik, a melyhez születése perczeiben édes atyja, s ha törvénytelen ágyból származott, a melyhez édes anyja tartozott; vagy pedig, a melynek tagsági kötelékébe fölvétetett. A lelencz azon község tagja, a hol találtatott. A terület azon községhez tartozik, a melyhez eddig is tartozott, vagy a melynél eddig az államadót fizette. Azt, hogy olyan puszta, mely eddig egyik köszéghez sem tartozott, s közvetlen a királyi adóhivatalnál fizette adóját, melyik szomszédközséghez tartozzék, a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosok többsége határozza meg. 9. §. A községi kötelékbe való fölvételt magyar honpolgártól megtagadni nem lehet, ha igazolni tudja, hogy a) erkölcse kifogástalan, és b) saját szellemi vagy anyagi erejével magát föntartani képes. A községi kötelékbe fölvételről azon kö/.ség elöljárósága, melynek a fölvett eddig tagja volt, mindig értesítendő. 10. §. A letelepedettek, mig a község kötelékébe föl nem vétettek, csak községi lakosoknak tekintetnek. Nem magyar honpolgár a honosulás előtt a községi kötelékbe föl nem vétethetik. 11. §. Az idegenek ideiglenes vagy állandó letelepedésének föltételeit a honosítási törvény határozza meg. Egyelőre a fönálló gyakorlat szolgál zsinórmértékül. III. FEJEZET. A községek önkormányzati jogairól és az átruházott teendőkről. A) Önkormányzati hatáskör. 12. §. A község mint önálló hatóság a) saját belügyeiben határoz, és szabályrendeleteket (statútumokat) alkot; b) határozatait és szabályrendeleteit saját választott elöljárói és közegei által hajtja végre ; c) rendelkezik a község vagyona fölött ; d) községi adót vet ki és hajt be; e) gondoskodik a tisztán községi (vicinal) utakról, közlekedési eszközökről és a községi iskolákról és intézetekről; f) kezeli a ttiz- és közrendőrséget s a szegényügyet a községben s annak területén ; g) gyakorolja mindazon jogokat, és teljesiti mindazon kötelességeket, melyeket a törvény a községi önkormányzatra ruház. 13. §. Rendezett tanácsú városok a 12. §-ban elősorolt jogokon fölül a) kezelik a helyi igények szerint a piaczi, mezei, hegyi, építészeti és közegészségi rendőrséget;
