Eger - hetilap, 1870
1870-09-29 / 39. szám
Vili. évi folyam. 39. szám. Szeptember 29-én 1870. Előfizetési dí j: Effész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . . 5 ft - kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft :tf> ki. . — -15 kr. — 12 kr. Hirdetésekért minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejel en minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 ki fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. MXiWizdéseket diósad a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — J e n t s <■ h Cl. könyvkereskedés s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. előfizetési fölhívás AZ CZIMŰ POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAPRA. Klőílzetési föltételek. Egész évre................................................................... Félévre ................................................................... Negyedévre................................................................... Egy hónapra.................................................................... Egyes szám.................................................................... Kérjük az előfizetési pénzeket az „Eger“ 5 ft — 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — 45 kr. — 12 kr. kiadó-hivatalába (lyceumi nyomda), vagy a szerkesztőséghez (Széchenyi- utcza, 26. sz.) mielőbb bérmentesen beküldeni. T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpé'dány- uyal szolgálunk. A lap pontos szétküldése iránt gondoskodni íog Az „Eger“ kiadó-hivatala. Eger városának vízi viszonyairól. Alig hihető, de tény, hogy Eger városa, noha az úgynevezett Bükk hegység ágai közzé van szorítva, azonkívül egy áradásaiban veszélylyel fenyegető patak majdnem a város kellő közepén keresztül vonul el, mégis sokszor és pedig nevezetes vízhiányt szenved. Mert az egri patak vize sokszor végképen elenyészik, sokszor pedig az azon lévő malmok hajtására zúgok által napokig szokott föltartóz- tatni; tehát a város szükségleteire e patak tulajdonképen nem állandó, és kevés vizet hoz, megjegyeztetvén, hogy itt érintetlenül hagyok egy bizonyos körülményt, mely e víznek használatát undorítóvá teszi. Másrészt pedig a városban létező kutak nem elegendők arra , hogy nemcsak a házi szükségletnek, hanem egyszersmind tűzvész esetében és az ipar igényeinek is tökéletesen megfelelhessenek. A kérdéses vízhiányt azonban leginkább az úgynevezett újváros érzi, mivel ez sokkal magasabban fekszik a belvárosnál, a hol a ku tak mélysége legfölebb 3 — 5 ölre megy, holott a fölebb fekvő kutak mélysége 15 ölnél is több. Azért is az újvárosi kutak száma oly csekély, hogy mintegy 100 holdnyi területen tán csak 9 utczai kút létezik. Azonfölül ezen kutak tüzmentesen fölszerelve nincsenek ; nem rég is egy ily kút teteje és faszerkezete a tűzvész alatt leégvén, maga a kút azonnal haszonvehetlenné vált. — Más alkalommal, egy újvárosi házban legközelebb kiütött tűz alkalmával, hiában csoportosult több vizipuska a vész helyén össze, mert vízhiány miatt nem működhettek. Azért, már a tűzvész tekintetébö', is, e vízhiányon segítenünk kell, annál is inkább, mivel tudjuk, hogy e városrész kénytelen, a házi szükségei fedezésére megkivántató vizet is a nevezett, bizonytalan vizű patakból fuvaroztatni. Igaz, hogy e vízhiányt érezvén, a távirda régi helyisége mögötti háztulajdonosok egy szabad kutat épen most ásattak, kik az építési költség fedezését csupán a nagy vásárok alkalmával befolyható magánvámból biztosan remélhetik. De még több ily kútnak építése sem segít az átalános bajon; mert tudjuk, mennyi időbe és fáradságba kerül csak egyetlenegy vödör víznek is ily mély kutakbóli fölbúzása az eddigi szokásos szerkezet mellett; — tudjuk, hogy vízipuskáink csekély horderejűek, és alig oly hosszú szövetcsövekkel ellátvák, hogy azok által a víz szükség esetében több száz ölnyi távolra szivaty- tyuzható volna. A közel lévő hegység maga is vizszegény, nem nyújt alkalmat arra, hogy nyílt árkok vagy csövek által azokból a víz e városrészbe bevezethető volna; e mindkét módoni vizvezetés pedig és e vezetésnek föntartása a város által alig viselhető sok pénzbe kerülne. Ily körülmények közt csak három mód van a kérdéses vízhiányon segíteni, éspedig 1-ör, az egri patak medrében — árvíz esetében — magától nyíló zúgok által a vizet föltartóztatni, illetőleg a vízszínt emeltetni ; 2 or, a város alsó részében a vizet egy megfelelő vizmedenezéböl, göznyomattyú által a város felső részébe csövek által íölhajtani, és 3-or, noha ez egyelőre kivihetlennek látszik, — egy állandó víztárt egy, a város felső részén ásandó artézi kút által létrehozni. Az 1 sö pont alatti vízfölfogást illetőleg, őszintén megvallom, hogy ez talán a két belső vízi malom megszüntetésével és egyéb nevezetes költséggel járna, a nélkül, hogy ez által az új város vizszük- ségén közvetlen segítve lenne. A föltartóztatott víz leginkább az alsó városbani iparosok részére bírna elönynyel, elfödvén egyszersmind többféle, a patak medrében lévő undoritó tárgyat. Ezenkívül még azon előny is volna ez által elérhető, hogy a csatornákból eredő bűz ama zúgók megnyitásával megszüntetvén, a belváros jobb levegőt nyerne, s a patak medre mindig tiszta maradna. Elönyösb lenne azonban a második mód állandó víz megszerzésére. Lehet, hogy ezt első pillanatra sokan nagyon költségesnek és talán kivihetlennek fogják tekinteni, a mennyiben már a városunkban tervezett légszeszvilágitás is meghiúsult. De nem szabad ez után Ítélni, s a víz- és legszeszvezetést egy fontosságúnak tekinteni. Eltekintve attól, hogy a légszeszre csak a belváros szoros értelemben tenne szert, nem kell magyaráznom azt, hogy a szesztartó (gazometer) a városon kívül lett volna elhelyezendő, és így a légszesznek csupán a városba vezetése már nevezetes költségbe kerülne, mely költség talán oka volt annak, hogy a kérdéses vállalat meghiúsult. De egy oly vízmedeneze, mely a mondott czélnak megfelelne, a város közepén alkalmazható lévén, az attól szétágazó csövek a város közvetlen részeibe vezethetők. E vízvezetés még talán olcsóbb volna akkor, ha a gőznyomaty- tyú a vizet az alsó medenezéböl egy, az újváros legmagasabb helyén alkalmazandó másik szabad medenezébe közvetlenül vezetné, honnan ismét a víz önsúlya által a kívánt helyekre elvezetendő volna. Hagy e két utóbbi eset között melyik előnyösebb? azt csak az ebbeli költségvetés mutatná meg, itt leginkább csak a vizvezetés módját érintém. A harmadik mód, az újvárost elegendő állandó vízzel ellátni, egy artézi kút kiásásából állna. Nézetem szerint ez volna a legolcsóbb és legbiztosabb mód, mert ha már egyszer ily kú: megvan, sem iga-' zúást, sem költséget többe nem igényel. Mert a kútból szakadatlanul magától kifolyó és biztos víz egy nagy víztartóba fűivé ve, onnan megfelelő csövek és saját nyomása által a lentebb fekvő helyekre elvezethető lenne. Noha ily kútásás igen költséges, mégis eredményében leli ajánlását. — Az úgynevezett uj fürdőben létezik már egy ily kút, ámbár még nem készült el teljesen. Ezen kút mélysége után számítva, indítványozott kutunk mélysége legfölebb 3J öl lenne; s tekintve
