Eger - hetilap, 1870

1870-09-29 / 39. szám

314 azon körülményt, hogy az újvárosnak talaja puha homokközetböl áll,, úgy hiszem, egy artézi kútnak e helyeni fúrása aránylag nem sokba kerülne. Igyekezetem ugyan ez iránt egy megközelítő költségvetést szer­keszteni, de biztos támpontom nem volt, mivel az ember bármily na­gyitó vagy messzelátó üveggel a föld gyomrába nem nézhet, másrészt pedig a pesti kútásó, mint vállalkozó, csak a szerszámra és emberére nézve bizonyos alku szerint, de nem szakmánybán vagy ölenkint dol­goztat. De utóvégre, minthogy Eger városa ily nagyszerű építést saját vagyonából vagy jövedelméből alig tudna fedezni, nem marad egyéb hátra, mint verseny vagy pályázat utján egy oly vállalkozót megsze­rezni, ki hajlandó volna az e vállalatból befolyható jövedelemnek él­vezete mellett, a létrehozott vízvezetést bizonyos számú évek után a város tulajdonába átbocsátani, úgy, a hogy ez a házak vagy egyéb műtárgyak építkezése körül napirenden van. Részemről csak azt óhajtom, hogy Eger városa t. képviselő-testületé jelen eszmémet részletes tárgyalás alá venni szíveskedjék, és hogy nem sokára a kérdéses vállalat a város hasznára és fölvirágzására létrejöjön. Schier Ferencz, m. kir. s, mérnök. ..b. Megyei élet Heves-Szolnokmegye bizottmányának szeptemberi évnegyedes nagy gyűléséből. (Vége.) Kaszap Bertalan főszolgabíró — megyei végzés folytán — Gyöngyös város képviselő-testületének az általa fölállítandó községi iskola tárgyában hozott határozatát azzal mutatja be, hogy nevezeit képviselő-testület ezen határozatnak haladéktalan keresztülvitelére kötelezhessék. Gyöngyös város 1870. julius 17-én tartott képviseleti közgyű­lése jegyzőkönyvének bemutatott részes kiírása szerint, a város képviselő-testtilete azon körülményt, hogy a városi iskolákat feleke- zeiiekuek kimondá, s e czélra a város tulajdonához tartozó iskola- épületet használja, a megyei bizottmány 1416/7o számú határozatának szellemébe ütközőnek azért nem tartá, mert mig egyrészt a felekeze­ti iskolákon kivtil a községi iskolák fölállítását is elhatározá, más­részt e határozat kimondása óta törekvése komolyan odairányult, hogy a községi iskolai czélra szükségelt helyiségeket megszerezhes­se. A helybeli községi és felekezeti iskolaszéknek e tárgybani közös megállapodása és előterjesztése folytán a f. évi június 29-én hozott határozatát ez alkalommal megyehatósági jóváhagyás alá terjeszti. Ezen megyehatósági jóváhagyás alá terjesztett határozat sze­rint, minthogy a város anyagi helyzete miatt jelenleg a legszüksé­gesebb építkezések Í3 csak nagy erőfeszítéssel foganatosíthatók, községi iskolahelyiségül egyelőre hat tanterem fölállítása határoz- tatik ; e hat osztályú községi iskolában, a miniszteri utasítás 23-ik §-a értelménél fogva, négy rendes és két segédtanító alkalmazásá­nak szükségét teszi a közgyűlés ezúttal magáévá, s mindazon költ­ségek, melyek a községi iskola hat osztályának kiépítése, illetőleg átalakítása czéljából fölmerülendnek, a város fogyasztási adóbérleti pénztárára utalványoztatnak. Ámbár a községi iskolaszék észrevétele szerint, a polgármester által előterjesztett kimutatás nyomán is, a községi iskolákba járni kívánó tanköteles gyermekek számát legalább ezerre vehetvén tol, a hat teremti községi iskola fölállítása korántsem felel meg Gyön­gyös város népnevelési igényeinek, s a népoktatási törvény értel­mében kibocsátott miniszteri rendelet követelményeinek : mindazon­által azon föltétel alatt, hogy a város a községi iskolák fölállítására vonatkozólag a közoktatási törvény által reá szórt kötelességeknek teljesen megfelelend, s a községi iskolába járni kívánó tanköteles gyermekek számához képest, a szükséges községi iskolákat legkö­zelebb elegendő számban fölállítja, a jóváhagyás végett bemutatott 78/x szám alatt kelt határozat, azon kikötéssel, hogy a megszavazott községi iskolák fölállítását rögtön munkába veszi, jóváhagyatik, s ennélfogva Gyöngyös város közönsége köteleztetik, hogy ezen nélkiilözhetlen községi iskolák azonnali fölállításáról gondoskodjék, s azokat legalább nagyobb részben már a legközelebbi tanév kezde­tén a felekezeti iskolákkal egyidejűleg nyittassa meg, s rendelteté­süknek adja át. Egyszersmind pedig Isaák István szolgabirónak meghagyatik, hogy arról: vájjon a községi iskola a felekezeti isko­lákkal egyidejűleg megnyittatott-e ? a megyei bizottmánynak jelen­tést tegyen, a többi, még ezentúl a szükséghez képest fölállítandó községi iskoláknak mikor és mily módou leendő fölállítására vonat­kozó, s az iskola tanács által jóváhagyandó tervet pedig a város képviselő-testületétől bekivánván, annak idejében tudomás és jóvá­hagyás végett ide szintén terjeszsze be. Fölolvastatott Okolicsányi József megyei főpénztárnok és Lenkey Károly főszámvevőnek, mint az 1871. évi költségvetés szer­kesztésére kirendelt megyei küldöttségnek, 748. számú hivatalos je­lentésük, mely mellett a m. kir. belügyminiszternek f. évi 14103. számú rendeletéhez képest szerkesztett megyei 1871. évi költségein­T Á R C Z á. Egy fcünpör. (Folyt.) III. Bonczolási jelentés. A hulla Antonio Toldoé, ki gazdag ékszerész a San Salvador városrészben. Tüdőjén két erős posta ment keresztül. A hidon talált fegyverből lövetett meg. A halottnál egy nehéz aranyláncz találtatott, övében pedig egy er­szényben jelentékeny összeg. Ebből világos, hogy a gyilkos nem rablási szándokból, de boszuböl gyilkolta meg. A halottnál talált egy levélke is igazolja ezt. A levél igy hangzik : „Antonio! ha ön megjelen pontban három órakor a dei Frari téren, egy derék ficzkó jó fizetés mellett önt azon rajzok birtokába juttatja, melyeket ön annyira óhajt birni. Ha mesterművek lennének is, tüzbe velők! Az, kit ön üldöz, megbocsátja önnek gonosz szándékait." Aláírás nincs. IV. Toido özvegyének vallomása. Történik febr. 26. regg. 13'/2 órakor (régi olasz számítás szerint). Az ötök biztos­sági tanácsa elé hivatott Toldoné, a meggyilkolt ékszerész özvegye, megindulva, megható szavakkal fordul a magas tanácshoz, mely egyedül teheti, hogy az ő kedves, gyalázatosán meggyilkolt férje gyilkosa kipuhatoltassék, és a törvény szigora szerint biintetíessék. Miután a titoktartási esküt letette, a tényállás közöltetett vele. Erre kijelentette, hogy vagyonának felét kész a szerencsés kutatónak jutalmul adni. Zokogás és hálálkcdás között hagyja el a termet. A jegyzőkönyv szélén a következő megjegyzés olvasható: A fönnevezett özvegy mély gyászban jelont meg. Még most is vakító szépség. Tartása méltóságteljes, elannyira, hogy még az ötök taná­csának magas tagjai is, midőn eltávozott, — fölkeltek és meghaj­tották magukat előtte, mi ekkoráiglan nem volt szokásban. Az állí­tás hiteléül: Gian Battista Magrini segretario dei cinque della pace. (Magrini kér. János, az ötök tanácsának titkára.) V. A vizsgálat alattiak börtöne jegyzőköny­véből. A cinque della pácénak a paduai egyetemhez küldött megke­resése, illetőleg letartóztatási parancsa folytán ma, folyó hó 27. este átszolgáltatott Pascal Zioba, 15 éves. Még nincs tudorrá avatva Átadatott egyszersmind egy nála talált téka, mely rajzokat tartal­maz, csaknem egészen mezőien alakokat. Szegény Zioba! mi lesz majd belőled? VI. Gualdi fegyver készítő véleménye a hulla mellett talált lőszer számról. A kérdéses fegyver, mely- lyel a gyilkosság elkövettetett, valamelyik paduai vagy milánói mű­helyben készült. A valószínűség az utóbbi mellett szól. Egy G. betű van belemetszve, mi azt látszik mutatni, hogy különös megrende lésre készült. És mive) részben elüt az újabb szerkezettől, lehet 20 éves. Egész külseje elárulja ezt. Erre a becsületes Gualdi mester beszél az akkori puskák kü­lönbféle nemeiről, ezek egymás fölötti előnyéről. Az egész igen ta­nulságos, de bajos belátni, micsoda összefüggésben van Antonio Tol- do halálával. VII. Pascal Zioba első kihallgatása. Vádlott ál­lítja, hogy nincs ludomása a gyilko ságról; állitja, hogy fegyvert nem használt soha, hogy az eléje tett fegyvert nem ismeri. Előadja, hogy a bemetszett G. betű sem az ő, sem családja nevéhez nem illik. Kijelenti, hogy a tett idején, mit bebizonyíthat, barátjaival volt. Az-

Next

/
Oldalképek
Tartalom