Eger - hetilap, 1870

1870-08-11 / 32. szám

258

hanem hallgatással fogadandom a befejezett tényt. A mi Belgiumot illeti, gyakran mondottam, és még egyszer ismétlem, hogy Napoleon császár vegye magának Belgiumot, és ha valamely kormány ennek gátot akarna vetni, úgy mi szuronyainkat fognék eléje tartani.“ — Ttlrr 1867 ben Belgrádban az olasz konzulnál találkozott a porosz konzullal és a szerb senatus elnökével. Itt beszédközben a porosz konzul a szerb senatus elnökéhez fordulva, azt monda, hogy Szerbiának erélyesen fegyverkeznie kell, hogy az első kedvező alkalommal a Dunán és Száván átlépve, Horvátországot, Bácsot és a Bánságot elfoglalja, és a poroszoknak, kik Csehországon át Bécsnek mennének, segitségökre jőjön, mig másrészről az oroszok előrenyomulnának.— Türr ezen nyílt levele Bismarck diplomatiai cselszövényeit egész meztelenségükben tünteti föl, egyszersmind tudtunkra adja, hogy mit várhatunk Poroszországtól, ha győzni fog a jelen háborúban. — Tlirr tábornok ezen nyilt levele kapcsában, a „Wiener Ta- geblatt“-ban, hol nyilt levele is megjelent, egy czikket közöl, melyben figyelmeztet az Oroszország részéről várható veszélyekre, tanácsolja a magyar-osztrák birodalomnak, hogy szövetség után nézzen, s Lengyelország fölállítása által biztosítsa saját előnyére az európai egyensúlyt.

Az osztrák-magyar birodalom hadkészülődéseiröl agráczi „Ta- gespost“-nak írják Bécsböl, hogy a mozgósitás a csendes készülődés stádiumából lassankint komoly valóságba megy át. A hadügyminiszter minden föhad- és csapatparancsnoksághoz két lepecsételt parancsot küldött, melyek távirati értesítés után azonnal megnyitandók. Ezen bezárt levelek a részletes mozgósítási parancsokat tartalmazzák. A „P. N.“ szerint, a közös hadseregbeli s bonvédujonczok behívása f. hó 10—12-re várható. — A bécsi „Tageblatt“ szerint Napoleon császár egy golyószórót (mitrailleuse) küldött az osztrák kormánynak, mely egyelőre 100 db. golyószórót csináltat ennek mintájára Werndlnél. Hir szerint a magyar kormány is alkuban áll Sigl gyámokkal, 100 db. golyószórónak november közepéig leendő elkészítése iránt.

A „Wiener Abp. f. hó 8-iki száma az osztrák-magyar hadkészületekről egy czikket közöl, melyben mondatik, hogy azon katonai intézkedések, melyek az osztrák-magyar kormányra szintúgy, mint a többi semleges hatalmakra, az utóbbi hét politikai eseményei által szabattak, — egyrészt lovak vásárlására szorítkoznak, a teljes békelétszám szükségletének biztosításául; másrészt annyi számú lovasság és tüzérség behívására, a mennyi a megszaporitott lóállomány által elengedhetleniil szükségessé vált. A szigorú semlegességnek azon vonala, mely Beust grófnak jul 20-iki sürgönyében jeleztetett, ez által semmi esetre sincs átlépve. Az erődítési munkálatokra vonatkozólag azt mondja a „W. Abp.“, hogy azok csupán tervek.

Az olasz-franczia szövetség újabb hírek szerint már megköttetett volna, s Viktor Emánuel király Vimarcati grófot küldötte Metz- be, Napoleon császár főhadiszállására, hogy neki a szerződés elfogadását tudtára adja. Eddig azonban még tettekben nem nyilatkozott a szövetség, pedig már nagyon is itt van az ideje. Florenczböl aug. 7-röl jelentik, hogy a weissenburgi csata s a poroszok előnyomulása ott nagy benyomást tett. A berlini kabinet komoly állást foglalt Olaszország irányában; casus bellinek nyilvánította, ha olasz csapatot római területre lépnek.

Dánia, ugylátszik, minden áron meg akarja tartani semlegességét. Cadore berczeg, kit a franczia kormány rendkivüli missióval küldött Kopenhágába, sikeretlenül járt; a dán kormány újólag ki nyilatkoztató, hogy nem csatlakozhatik Francziaországhoz. Ez kétségkívül igen kellemetlen a császárra, kinek terveit 'egészen keresztülhúzza.

Oroszország hadkészülődéseiröl ismét nyugtalanító hírek érkeznek ; azon hirt azonban, hogy a romániai határon orosz csapatok öszpontosittatnak, a „Journal de St. Petersb.“ megczáfolja.

Posen nagyherczegségben, Poroszország lengyel birtokában, a tartalékhonvédség fegyver alá hívása folytán, nyugtalanságok törtek ki, melyek a katonaság által véresen leverettek. Az egész nagy- herczegségben számos előkelő férfiú, többek közt a porosz országgyűlés több tagja elfogatott. A lázadást egy manifestum előzte meg, melyet egy, magát „a lengyel királyság ideiglenes kormányának“ nevező bizottság bocsátott ki. Ez irat azt mondja, hogy Lengyelország helyreállítása Francziaország segélyével s Ausztria megegyezésével fog történni.

Lissabouból aug. 4-ről távirják, hogy ott biztosan állítják, miszerint dón Fernando elfogadta a spanyol koronát.

A csatatérről.

A harcz a Rajna mellett egész iszonyatosságában kitört, s augusztus havának első hete eseménydús, de a franczia fegyverekre nézve egyszersmind végzetteljes volt. Néhány nap alatt az ütközetek egész sora történt, melyekről azonban még most, az érkezett hírek hiányossága miatt, tiszta képet alig adhatunk.

Az első komoly összeütközés aug. 2-án Saarbrückennél, a po- rosz-franczia határon a Saar mellett fekvő német városnál történt, melyet 20,000 porosz tartott megszállva. A támadás franczia részről történt, Frossard tábornok hadosztályával, s a poroszok pár órai harcz után, mély igen heves volt, visszavonulni kényszerültek. A franczia golyószórók borzasztó pusztítást tettek. Saarbrückent a francziák erősen megrongálták ágyúgolyóikkal. Az ütközetnél jelenvolt a császár és a császári herczeg is. A veszteséget porosz részről egy .porosz hivatalos jelentés 2 tiszt és 70 emberre teszi, egy baseli sürgöny azonban több mint 3000-re teszi halottak és sebesültekben. A francziák vesztesége, Frossard tbk. jelentése szerint, 6 halott és 70 sebesült.

Két nappal később, aug. 4. a poroszok frantoia területre törvén, Weissenburgnál meglepték Douai tábornok hadosztályát Mac-Mahon hadtestéből, s rajta fényes, de véres győzelmet vívtak ki. Maga Douai tábornok is több golyó által találva elesett. A francziák vad futásban hagyták el a csatatért, s közőlük mintegy 800 fogoly a győztes ellenség kezébe esett. A porosz-bajor sereg vesztesége egy müncheni távirat szerint, hatottak és sebesültekben 7000-et, egy bergraberni sürgöny szerint pedig több mint 8000 ezeret tesz. A francziák veszteségét egy hagenaui (franczia) sürgöny holtak és sebesültekben 2000- re teszi. E vereség épen nem válik szégyenére a francziáknak, mert a porosz forrásokból eredt sürgönyök is elismerik, hogy egyetlen franczia hadosztálylyal 3 porosz-bajor hadtest, tehát 10—12,000 franczi- ával legalább 60,000 porosz-bajor harezos állott szemközt, s mindamellett a franczia hadosztály több órán át hihetetlen vitézséggel küzdve, megállta helyét. Az ellenség hirtelen lepte meg a francziákat, midőn ezek az ellenség megjelentét nem is sejtve csibukoztak, s a turkosok tábori üstjeiket tisztogatták; ez az oka, hogy különösen a turkosok közül, több százan estek foglyokul, fegyvertelenül, de még igy is dühösen védték magukat késeikkel. Harczközben Mac-Mahon a helyszínére sietett, s több óráig hevesen küzdött, de végre kénytelen volt a túlerő elöl visszavonulni.

Még nagyobb vereséget szenvedtek a francziák f. hó 6-án Wörth- nól, hol Mac-Mahon hadteste teljesen megveretvén, Bitschbe nyomatott vissza. Ez ütközetben 140,000 német állott szemközt 33,000 francziával. A francziák több mint 4000 foglyot, 2 sast, 6 golyószórót s több mint 30 ágyút vesztettek, ügy Wörthnél, mint Wissen- burgnál is a német hadsereget a porosz koronaherczeg vezényelte. A németek részéről Rose tbnok megsebesült, hirszerint ugyané sors érte Mac-Mahont is. A holtak és sebesültek száma még nincs tudva, a porosz koronaherczeg csak azt jelenté, hogy a veszteség mindkét részről nagy. Ugyanezen időben a német hadsereg jobb szárnya Göben tbnok főparancsnoksága alatt szintén megkezdé a támadást. Saarbrückent támadták meg, melynek magaslatait a francziák Frossard tbnok vezetése alatt tárták pár nap óta megszállva. A francziák e ponton is nagy veszteséggel visszaverettek. Francois franczia tbnok elesett, s több száz franczia elfogatott. A reggel kezdett harcz csak sötét este ért véget. A veszteségek még egyik részről sincsenek tudva; egy porosz hivatalos sürgöny azt mondja, hogy a veszteség, különösen a tisztek sorából nagy, s hogy a francziáknak sok halottjuk van. Egy saarbrückeni sürgöny szerint két franczia hadosztály pod- gyásza és sátrai a poroszok kezébe kerültek. Egyidejűleg Forbach- nál és Forstweilernél is folyt a harcz, a francziák vereségével. Ez utóbbi helyen Colson tbnok, Mac-Mahon táborkari főnöke elesett.

A franczia hadsereg aug, 6-án az egész vonalon megveretvén, Thionville, Metz és Nancy erődök felé vonult vissza, s mint Metzböl jelentik, e hó 8-án már az egész franczia sereg teljesen öszpontositva volt. A porosz főhadsereg Metz, a koronaherczeg hadserege Nancy felé nyomul. A döntő ütközetet minden órán várhatni, sőt tán eddig már meg is történt. Tekintve az eddigi eredményeket s a német túlerőt, nem nagy reményünk lehet a franczia győzelemhez. Ha pedig a francziák a döntő csatát elvesztik, akkor >a németeknek nyitva ál- land az ut Párisba. Hogy mi jelentősége lenne Francziaország leve- retésének az európai népek szabadságára, s különösen az osztrákmagyar monarchiára nézve, azt minden gondolkozó ember előreláthatja. A párisi hivatalos lap kimutatja, hogy a Hohenzollernek végleges diadala és egy ebből keletkező német császárság Európa majd minden hatalmasságát fenyegetné, miért is appellál az európai kormányokhoz és népekhez, hogy Európát mentsék meg a porosz zsarnokságtól, s mentsék meg Európa egyensúlyát.