Eger - hetilap, 1870

1870-08-11 / 32. szám

259 Levelezés. Kassa, ang. 8. T. szerkesztő úr ! Becses lapjában még nem igen láttam Kas­sáról levelet. Ez indita engem, kérni egy kis tért levelemnek, mert hiszen Kassa megérdemli, hogy Eger tudjon valamit róla az „Eger“ nyomán .... Leszállva a vonatról, szép közönség várja az érkezőket, de bérkocsi nélkül, mi itt annál is inkább megrovandó, mert Kassa több mint 50 bérkocsival bir. Ha épen akarunk, fölülhetünk egy omnibusra, mely lassacskán áthaladva a szé p, tágas s látogatott „Szécbenyi-tér“-en, Kassa leg­első és legszebb szállodájába, valóban a beérkezönek mindjárt meg­lepő látványt nyújtó „hotel de 1’ Europe“-ba vezet, melyet talán leginkább a pesti „Pannónia“ vendéglőhöz lehet hasonlítani. A csinos s mindütt épülő malom-utczán átmenve, a föútra érünk, és pedig épen a főegyház vagyis az „Erzsébet-templom“ mellé, mely­nett ódonszerüsége, különös alkotása, belől — bár kissé túlczifra — a magas oszlopok, régiségek, naey ablakok stb., igen meglepöleg hatnak a szemlélőre, de föképen az idegenre, ki a templomtól elfor­dulva, valóban méltán bámulhatja a széles, szép, csinos házakat, melyek egymás mellé építve, az utczát rendezetté, egyenessé, egy szóval, széppé teszik. A főúton van a városi színház, melyből nem rég költöztek ki Thalia német papjai. A színház hátsó része képezi a casinót, mely előtt egy kis sétatér van, melyet a kassai „szép világ“, főkép este, igen igénybe vesz, egyszersmind el—ellátogatva a sétatér mellett levő nagy, csinos „Maffer“-féle czukrászdába. Van czukor-, papír-, szög-, gép-, dohány-gyára Kassának; több­féle malom, sétahely, több szép magánház, említést érdemel a nagy takarék pénztár, a katonai növelde, a katonai laktanyák, a régi do­minikánus-templom, papnövelde, reál-tanoda, jog-akademia, gymna­sium, kalvaria és a többi .... Van nagy forgalom minden tekintet­ben, forgalom a pályaudvarnál, sétatéreknél, sőt még az alsóbb­rendű bor-és sorházakban is. Ezt tanúsítja a tegnapi nagy verekedés, mely a katonák közt volt, egyik zugvendéglöben. Mint halljuk, három katona meghalt, sokan megsebesültek, a verekedők száma több mint 30 volt! No úgy hiszem, ez elég az ilyféle forgalomra, s úgy hiszem, levelem is ,elég‘ Kassáról, s ki többet akar tudni, látni, az csak jöjön, s maga is bizonyságot fog majd tenni azok mellett, kik velem együtt Kassát méltán a fölvidék Pestjének nevezik! F—sy Ferencz. Kovács János alapítványa. A lapunk múlt számában Kovács János alapítványának egy részéről közlött sorokra vonatkozólag, a következő „czáfolat“ külde­tett be szerkesztőségünkhöz: „Czáfolat. Az „Eger“ lap f. é. 31-ik számában közlött azon czikk ellen ; mely szerint néhai Kovács János alapitó akaratának, az egri leányiskolákban kiosztandó könyvekről szóló végrendeleti ér­telmezése fejtegettetik, — elég tétetett, — nem ugyan közvetlenül a városi tanács, hanem miután ezen Kovács — leányalapitvány — a községi iskolaalapboz fordíttatott, közvetve a községi iskolaszék ál­tal ; — a mennyiben az alapitónak intentiója szerint nem volt az meghatározva, hogy a kiosztandó könyvek egyedül az angol kis­asszonyok zárdájába járó tehetősebb szülők gyermekeit illessék ; de igen is helyette, a külvárosi 4 községi iskolába szorgalmasan járó s százat meghaladó szegénysorsu leánygyermekek között; ré­szint iskolai hasznos olvasmányt és képes könyvekben, valamint egyéb szükséges Íróeszközökben sat. azon összeget, mely elébb az an­golkisasszonyokhoz járó leánykák részére fordíttatott, — jóval meg­haladó pénzarányban, az iskolai év két felében megtartott vizsgák alkalmával ünnepélyesen kiosztatott. Elég lévén ez által téve az ala­pitó végrendeletének ; a fönebb idézett czikkben fölhozott megrovás magától elenyészik. Egy községi iskolaszéki tag.“ E „czáfolat“-ot közölvén az illető sorok írójával, tőle a követ­kező választ kaptuk: Mit tett a közös községi iskolaszék, s mennyit fordított juta­lomkönyvekre ? azt nem keresem, s nem kerestem akkor sem, midőn e lap f. évi 3l-ik számában városunk egyik jótevője, Kovács János alapítványa érdemében fölszólaltam. Ezen felszólalásom alapját képviselői határozat, tehát oly ok­mány képezi, melyet a fönebbi „czáfolat“ nem szüntet meg, sőt in­kább megerősít, amennyiben nem tagadja, hogy Kovács János kérdé­ses alapítványa a községi közös iskolák alapvagyonáúl rendeltetett. De menjünk történeti rendben. Néhai boldog emlékű Kovács János 1824-ik évi augusztushó 25-én kelt, s annak idejében nyomtatásban is kiadott alapítólevelé­ben két alapítványt tett. Az egyik, úgynevezett „nagyobb“, gymna- siumi és jogtanuló ifjak ösztöndíjaira szolgál, a másik, közönséges néven „kisebb“ alapítvány kamataiból, mint az alapitó mondja: „a szegényebb iskolai leánykáknak vagy a szükséges könyveket kel­lene venni és csinosan bekötve az examenek alkalmatosságával az iskolai esztendőnek végén a legszorgalmatosabbak között kioszto­gatni, vagy pedig ruházatokra fordittatni.“ Kovács János két alapítványának kezelését a nemes egri ta­nácsra bizta, és mint közönségesen tudva van, az ösztöndíjak annak rende szerint adományoztalak, és a leánykák jutalomkönyvei a leg­újabb időig mindenkor a belvárosi kath. hitfelekezeti leányiskola ta- nonczai között osztattak ki; sőt a mint többen fognak emlékezni, ré­gebben az alapitó szándékának megfelelöleg, még ruhakelmék is adattak a szcgéuyebb és szorgalmasb leánykáknak. Midőn a múlt évben a városi ez idő szerinti képviselőtestület többsége jónak találta a közös községi iskolák fölállítását elhatároz­ni, a királyi tanfelügyelő ur által fölbivatott, hogy a népoktatási 1868: 38. t. ez. 38-ik szakasza értelmében a fölállított közös községi iskola föntartására alapot is jelöljön ki.*) E fölhívás folytán a városi képviselete stület többsége a közös iskolaszéknek 1869-ik éri novemberhó 26-án adott véleményéhez képest múlt évi deczemberhó 5-én tartott ülésében kijelölte a közös iskolák alap-, tehát fonta rtási vagyonát, és ezek sorában 4-ik helyen Kovács Jánosnak azon 4931 fi t 21 krra számított alapítvá­nyát is, mely a szorgalmas és szegényebb leány iskolások jutalmazá­sára van rendelve. S m dőn ekként a képviselőtestület azt határozta, hogy Kovács János alapítványa évi kamatait a közösiskolák föntar­tására, a tanítók fizetésére stb. fogja fordítani, (mert mi egyéb az is­kolai alapvagyon, ha nem az, melyből az iskolaszükségletek fedez­tetnek ?) nem változtatta-e meg az alapitó szándékát, mit ő örökre föntartatni kivánt és rendelt? A helybeli kath. hitfelekezeti képviselet múlt évi deczemberhó 20-án tartott közgyűléséből nem késett ez ellen is óvást tenni, és sé­relmét felsőbb helyre fölterjeszteni; de értesülésem szerint az ügy eddig még nincs elintézve. Azonban arról sincs tudomásom, hogy a városi képviselőtestü­let fönebbi határozatát, mint illetéktelent, megváltoztatta volna; sőt úgy látszik, múlt hó 28-áig magának a polgármester urnák sem volt róla tudomása, mert a helybeli angolkisasszonyok intézete főnöknö- jének, ki a vezetése alatt levő kath. leányiskolában tartandó nyilvá­nos vizsgálatokra tisztelettel meghívta, következőleg válaszolt: 287o~k- '• Nagyságos Bydeskuty Amália főnöknönek Egerben. Az Eger városában Nagyságod felügyelete alatt álló külső le­ányiskolákban folyó évi augusztus 4. és 5-én tartandó vizsgákra lett szíves meghívást köszönettel fogadom. Eger városa részéről kiosztatni eddig szoká sban volt jutalom­könyvekre vonatkozólag pedig ezennel kijelentem : hogy azon alap t. i. Kovács János alapítványa, melyből eddigelé a szóban levő könyvjutalmak szereztettek, Eger városa k épviselö tes­*) Itt meg kell jegyeznem, hogy az idézett törvényezikk kimondván a tan­kötelezettséget, egyszersmind szabadságot ád minden szülőnek, hogy gyermekét ott neveltesse, hol akarja ; a hitfelekezeteknek pedig, sőt egyeseknek is jogot ád, hogy a törvényben előirt kellékeknek megfelelő nyilvános elemi néptanodákat, intézete­ket állíthassanak, s a meglevőket föntarthassák. Fölru házzá továbbá a polgári községeket, hogy a közös iskolák föntartására, a tanítók évi fizetésének fedezésére stb. iskolai adót vethetnek ki, mely azonban az állami egyenes adóknak 5%-át meg nem haladhatja. De mindjárt a következő 36. §.-ban határozottan kimondja, hogy azok, kik a népoktatási törvény kellékeinek megfelelő hitfelekezeti népiskolát tar­tanak főn, a közös iskolákra meg nem adóztathatnak. Azok tehát, kik hitfelekezeti iskolát tartanak főn,és erre fordított költségeik az 5%-lit kimerítik,sem községi pót­adó, sem más ezimena közös iskolákra meg nem adóztathatnak,az ily adót mint tör­vényellenest fizetni nem tartoznak. Ha nem telik ki a közös iskolák tartásának évi költsége azok 5%-tóli adójából, kik közös iskolát akarnak, forduljanak segítségért a kormányhoz, ezt tehetik, erre őket a törvényezikk 43. §-a fölhatalmazza; de nem hatalmazza föl arra, hogy polgártársaikat, kik hitfelekezeti iskolát akarnak és tar­tanak főn, akár közvetve pótadó czimen, vagy a községi közös jövedelmek elvonása által, akár közvetlenül megadóztassák. Az ily megadóztatás törvénytelen, törvény­telen adót pedig senki sem tartozik fizetni. így nem jelölhetni ki közös iskolai alapvagyomil oly városi köz-jövedelemet sem, mely azok tulajdona is, kik hitfeleke­zeti iskolát tartanak főn. A törvényezikk 39. §-a kijelöli a módot, mely szerint a közös iskolai alap kijelölendő, illetőleg gyarapitandó. Ezenkívül minden más mód, például a városi közjövedelem ily czélra való elvonása, főleg midőn a lakosság a közköltségek viselésére oly nagy pótadóval terheltetik, mint példáúl nálunk, tör­vénytelen és méltánytalan. A törvényben kijelölt módon kívül iskolai alapvagyon­szerzésre legsikeresbnek ajánlkozik az egyesek által teendő alapítvány, és adakozás, mire azonban a Kovács János alapítványa iránt szándékba vett eljárás buzdító épen nem lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom