Eger - hetilap, 1870
1870-07-28 / 30. szám
241 kikötők hadi állapotba helyeztetnek, s igy kereskedelmi hajók fölfogadására képtelenekké lesznek. Hogy a tengeri közlekedés zavart állapota mellett kereskedelmlink, mely csak közvetetten érintkezik ugyan még jelenleg, a közlekedés e nemével szenvedni fog: kitűnik a kereskedelmi ágak azon csoportjaiból, melyek tengeren vagy tengerre szállíttatják áruikat. A politikai izgatottság egyik főjáruléka a pénzpiaezon mutatkozó drágaság. Hogy ezt jelenleg, midőn az izgatottság háborúvá érlelődik, nagy mérvben kell tapasztalnunk, azt az értékek folyamára vetett első pillantással láthatjuk. Az agió ismét emelkedik, a Napoleondor hallatlan magasságon áll, ára jelenleg 11.25 ft, az ezüst már-már megszokott 1.21 folyamából 1.30-ra szökött fel. És mennyire fognak még emelkedni az értékek, a jövő titka. A fokozat nélküli emelkedést az összes kereskedésre még veszélyesebbé teszi a félelem, mely szerint a most megkötött üzleteknek annak idején eszközölhető valósításánál az árfolyam már ismét ép oly rohamos ugrásokat tesz lefelé, s igy a bizonytalanság állandóvá lesz a kereskedésben. Az agio hullámzásával szoros kapcso'atban látjuk a disconto emelkedését. Rebesgették ugyan még a háború kitörése előtt, hogy a nemzeti bank a öiscontót őszszel ismét fölemeli. Mennyiben igaz e hir, most már hasztalan vizsgálni: annyi kétségtelen, bogy a háborít következtében okvetlenül emelkedni fog a disconto. Ha az osztrák-magyar pénzintézetek egészen isolálva volnának is a külföldi bankoktól, a kereskedelmi s üzleti élet pangása által okvetlenül szükségessé vált nagyobb hitelkeresés is kényszerittetné intézeteinket nagyobb discontra. A porosz bank egy legközelebbi sürgöny szerint már 8%-re emelte a discontót; nem fog-e e kezdeményezés lassan hozzánk is hatni? íme a hátrányok, melyek tökéletes semlegesség mellett már most is kétségkivüliek : mi következik be, ha a semlegességet hadilábon kell nregvitatnunk, vagy ha a háború minket is szereplőknek hí, — az oly sötét kép, hogy még körvonalait sem kívánjuk elénk tüntetni. (P. N.) Országgyűlési tudósítás. A képviselöház jul. 19-iki ülésében Bogdán Vincze interpella- tiót intézett a honvédelmi és közoktatásügyi miniszterekhez a Ludo- vicaeum Ugyébeu, s kérdé: folytattattak-e az u olsó fölszólitás óta ezen ügyben a tárgyalások, s ha igen, meg van-e már oldva e hazai intézet kérdése, jelesen el vannak-e már hárítva azon akadályok, melyek miatt ez intézet mindez ideig rehabilitálható nem volt? s ha még elhárítva nincsenek, mikorra van biztos kilátás arra, hogy el fognak hárittatni? — Tisza Kálmán, tekintettel a porosz-franczia háborúra, az összes minisztériumot interpellálta: Minő lépéseket tett eddig oly czélból, hogy Magyarország a háborúba ne kevertes- sek, s biztathatja-e magát azzal, hogy lépései a kívánt eredményre vezetnek ? Továbbá szándékozik-e egész erélylyel, s ha kell, az országgyűlés szavának is mérlegbe vetésével, továbbra is megtenni mindazt, mi szükséges arra, hogy Magyarország teljesen semleges maradhasson? — Ezután fölolvastatott a mentelmi bizottság jelentése Miletics Szvetozárnak, mint a „Z istava“ szerkesztőjének a közvádló által kért pörbefoghatása iránt. A bizottság véleményezi, hogy a ház az engedélyt adja meg. A jelentés kinyomatása elrendeltetett. Következett a napirend: a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája. A 4. §-tól kezdve a 16. §-ig bezárólag, a központi bizottság által megállapított szöveg szerint vita nélkül elfogadtatott, kivéve a 15. §-ot, mely az 1. § ban, Pulszky módositványa folytán, már bennt'oglaltatik. A 17. §-t, mely a kormány rendeletéinek a törvényhatóságok általi végrehajtásáról szól, Tisza Kálmán nem fogadja el, hanem a helyett módositványt nyújt be. Ugyané §. Pulszkynak sem tetszik, s szintén módositványt ad be. Nyáry Pál és Simonyi Ernő Tisza K. módositványa, Nehrebeczky Sándor pedig a közp. bizottság szövegezése mellett szólal löl. A ház mindkét módositvány elvetésével, elfogadta a 17. §-t, a közp. bizottság szerkesztése szerint. A 18. és 19. §§. vita nélkül elfogadtattak. A 20. § hoz, mely szerint a bizottság fele a legtöbb adóttize- tökböl alakul, Majthényi Dezső módositványt nyújt be, mely szerint az egész bizottmány népképviselet alapján választott tagokból álljon. Pulszky is nyújt be módositványt, mely szerint a 20. §-ból ezen szavak: „írni és olvasni tudjanak,“ kihagyandó, s helyette 2l-ik §-nak ez lenne teendő: „Bizottsági tag átalában nem lehet: a) a ki irni és olvasni nem tud; b) a ki a törvényhatóság területén lega- alább 2 év óta nem bir, vagy ugyanannyi idő óta ott nem lakik, és adót nem fizet ; c) a ki a törvényhatóságok közjavadalmait haszon- bérű, vagy a törvényhatósággal más számadási viszonyban áll; d) csendőrök és a tényleges szolgálatban álló katonák és honvédek.“ Szontagh Pál (csanádi) kikel a kormány és pártja ellen ; nem akarja a virilis szavazatokat, s pártolja Majthényi D. módositványát. Ezután b. Eötvös miniszter tartott hosszú, jeles beszédet a virilis szavazatok czélszerüsége mellett. Almássy Sándor hosszasan szól a virilis szavazatok ellen. T isza László hosszas beszédben ajánlja Majthényi módositványát. A jul. 20-iki ülésben folytatták a vitát a 20. §. fölött. A virilis szavazatok mellett szóltak: Olgyay Zsigmond, Paczolay János, La- tinovics Vincze, b. Kemény István, Radó Kálmán és Ürményi Miksa; ellene: Gonda László, Várady János, Schwarcz Gyula, Móricz Pál, Várady Gábor, Salamon Lajos, Horn Ede és Beniczky Gyula. Hoffmann Pál a 20. §. helyett a következő módositványt ajánlja: „A bizottság áll: 1) a szab. kir városokban a választó közönségnek a 25. 40. §§. szerint választottadéi; 2) a többi törvényhatóság körében a) felerészben a választó közönségnek a 25. 40. §§. szerint választottai- ból ; b) hason felerészben egyelőre az azok t ertiletén legtöbb egyenes államadót fizető azon honpolgárokból, kik országos képviselő-választásra jogositvák. Az utóbbiak tagsági joga a békebirói intézmény életbe lépte után az egyes törvényhatóságok területén tényleg működendő békebirákra szálland át, mihelyt ezek valamely törvényhatóság körében a legtöbb adófizetésnél fogva a tagságra hivatottak számának felét el fogják érni.“ A jul. 21-iki ülésben még folyvást a 20. §. volt a vitatkozás tárgya, s miután Györffy Gyula, Halász Boldizsár, Szakácsy Dániel, Táncsics Mihály, Szilády Áron, Kapp Gusztáv, Éder István, Berzen- czey László, Pap Lajos, Bobory Károly és Nyáry Pál ellene szóltak, mig mellette ezúttal csupán Stoll Károly szólalt föl: a vita e §. fölött befejeztetett, s Perczel Béla, mint a közp. bizottság előadója, kijelenté hozzájárulását Pulszky módositványához. Ugyanezt tévé Tóth Vilmos államtitkár is, ki több keseiü igazságot mondott a baloldalnak szemébe, a többi közt megemlité, hogy azon tervezetekben, melyeket a műit évben a törvényhatóságok a municipiumok rendezése tárgyában az országgyűléshez fölterjesztettek, 2—3 törvényhatóság kivételével, valamennyien a virilis szavazatokra óhajtották alapittatni a bizottmányok összeállitását; csakhogy — úgymond — akkor a baloldal sem a sajtó utján, sem más utón még nem indított hadjáratot ezen rendszer ellen, és akkor a közvélemény még minden pressión kívül állt. — A jobboldal többszörös tetszésnyilatkozatokkal kisérte szónok beszédét, mig az ellenzék soraiban zajongást s gyakori ellenmondó fölkiáltást idézett az elő. Ájul. 22-iki ülésben a 20. §. fölött szavaztak. A ház 167 szavazattal 130 ellenében Pulszkynak fönebb olvasható módositványá- val fogadtad a virilis szavazatokról szóló 20. §.-t. Ezután következett a 21. §. vitatása, melyhez Halász Boldizsár azon módositványt ajánlja, hogy „a bizottsági tagok számát a törvényhatóság szabályalkotásánál fogva maga határozza meg.“ A ház e módositványt elvetvén, elfogadja a 21. § -t a közp. bizottság szövegezése szerint. A következő §§. a 42-ig bezárólag, csekély vita után elfogadtattak. A közgyűlés hatásköréről szóló 43. §.-hoz Ürményi Miksa és Ghyczy Kálmán raódositványokat adnak be. Ghyczy módositványát a ház kinyomatni határozza, miért is e §. függőben marad. A 44. és 45. §§. vi'a nélkül, a 46. §. némi módosítással, a 47. §. némi vita után változatlanul, a 48. 49. 50. és 51. §§• vita nélkül elfogadtattak. Ájul. 23 iki ülésben hosszas vita támadt Ghyczy Kálmánnak a 43. §-t helyettesítő módositványa fölött, melyben hosszabb beszéddel résztvettek: Nehrebeczky Sándor, Szlávy József miniszter és Tisza Kálmán. A vita vége az lett, hogy Ghyczy módositványa elvettetvén, a 43. §. a közp. bizottság szövegezése szerint, a g) pontnak Tóth Vilmos által indítványozott módosításával elfogadtatott. Következett a főispánról és a törvényhatósági közegekről szóló IV. fejezet vitatása. A ház az 52 - 55. §§-at némi módosítással, a közp. bizottság szövegezése szerint elfogadta. A jul. 25-iki ülésben Bobory Károly napirendre kívánja tűzetni azon régebben beadott indítványát, mely szerint azon képviselők, kik fölsöházi tagsággal járó méltóságra neveztetnek ki, lemondjanak képviselői állomásukról. Ezenkivül interpellatiót intézett a miniszterelnökhöz aziránt: vájjon a kormány által kinevezett u. n. választott püspökök kapnak-e a főrendiházba meghívót ? Ez interpellate kiadatott az illető miniszterelnöknek, a napirendre tűzés iránti kérelem pedig elejtetett. Szlávy miniszter válaszolt Ciotta János és társainak a tengeri kereskedelem megóvása érdekében hozzá intézett interpellatiójára. Válasza abból áll, hogy a berlini és párisi osztrák-magyar követek utasittattak e tekintetben a kellő *
