Eger - hetilap, 1870

1870-07-28 / 30. szám

242

lépések megtételére. Gorove miniszter pedig Szaplonczaynak válaszú.t a debreczen-szatmár-szigeti vasút kiépítése iránt hozzá intézett interpellatiójára, kijelentvén, hogy igenis, a kormánynak van szándéka e vasút sietős kiépítése iránt intézkedni. Törvényjavaslatot terjesztend elő a határidő meghosszabitása iránt, mi szükségessé vált a vasútnak a Tisza egyik partjáról a másikra való áthelyezése által a sóbányák érdekében, de addig is a kormány közigazgatási utón mindent megtesz a kiépítés siettetésére. Ezután áttért a ház a napirendre, s folytatta a köztörvényhatóságokról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Az 56—64 §§. vita nélkül elfogadtattak. A 65. §-bau Falszky és P. Szathmáry Károly indítványára azon módosítás történt, hogy a főispán által kinevezendő tisztviselők közül az orvos, állatorvos és mérnök kitöröltettek, tehát ezek is választatni fognak. A 66. §. módosítás nélkül, a 67-ik pedig Ürményi Miksa azon módositványával fogadtatott el, hogy az alis- páni és polgármesteri hivatalok ne köttessenek a végzett jogi pálya qualificatiójáboz. A többi §. egész végig a közp. bizottság megállapítása szerint, módosítás s legnagyobbrészt minden vita nélkül elfogadtatott. A törvényjavaslat végleges megszavazása a következő ülésre halasztatott.

Politikai hetiszemle s a háború

Nagy türelmetlenséggel várja mindenki a harezi híreket, de ezek még eddig jelentékenyebb eseményt nem jeleznek. A francziák nagy tömegekben nyomulnak elő a Rajnánál, melyen e hó 22-én éjjel öt hidat vertek, s úgy keltek át e nevezetes folyón. Nagyobb ütközetet augusztus első napjai előtt nem válhatunk, de apróbb csatározások mindennap történnek, csakhogy hiányzanak azokra vonatkozólag a biztos hirek. Egy jul. 24. frankfurti távirat szerint, a francziák, midőn a Wehrden melletti hidat elfoglalni megkisérlék, a saarlouisi helyőrség által vissz a verettek volna. Gersweilernél is volt csatározás, s a iraucziák 10 ember veszteséggel vonultak visz-, sza, mig porosz részről semmi veszteség sem volt. Megjegyzendő, hogy e hirek porosz forrásból erednek. Ellenben egy más távirat a francziáknak Saarlouis mellett nyert diadaláról szól, a „Gaulois“ rendkívüli lapja is a francziák győzelmét említi, melyet Saarbrücken mellett arattak a poroszokon. Mindezen ellentétes hirek annál ke- vésbbé érdemelnek figyelmet, mert bármelyik részre dőltek is el ama csatározások, a hadjárat eldöntésére nem igen lesznek befolyással. — A porosz király, valamint a franczia császár is ma indult a hadsereghez, ez utóbbi fiát is magával viszi.

Miután a délnémet államok is Poroszországhoz csatlakoztak, a német sereg számra nézve jóval fölülmúlja a francziát, ellenben a franczia hajóhad tizszerte fölülmúlja a németet. A francziák sokat várnak golyószóróik (mitrailleuse) és szétszedhető ágyunaszádaik- tól, melyek vasúton szállithatók. A goiyószórók aj találmányu ágyuk, melyek hátul töltetnek meg, s egyszerre 40 lövést tehetnek; négy részből állanak, úgy hogy mindegyik részt egy-egy ember könnyen hordozhatja; összeállításuk alig vesz igénybe 3—4 percznél több időt. E fegyverekről rémitö hirek járnak. A poroszoknak is vaunak ehhez hasonló ágyúik, az úgynevezett revolver-ágyuk és tábori mit- railleuse-ök. A franczia Chassepot puska is több tekintetben előnyösebbnek állittatik a porosz gyutíis fegyvernél, különösen a lő ések gyorsaságára nézve.

De nem megvetendő előnye Franciaországnak az egész nem zetben nyilvánuló roppant lelkesedés a háború mellett. A nép minden osztálya át van hatva azon gondolattól, hogy a jelen háború nem Napóleon szeszélyének,hanem a viszonyok szükségességének folyománya, s igy a nemzeti háború jellegével bir. A legszélsőbb ellenzéki lapok is lemondottak oppositiójukról, s a nagy nemzeti mozgalom támogatására késznek nyilatkoztak. A katonaság, nép, mind jó kedvű, úgy látszik, hogy a győzelmet biztosnak tartják. Midőn a hadizenet hire elterjedt, még az asszonyok is részt vettek a tüntetésekben, s széles sorokat képezve, tűzzel éneklék a harezi dalokat; a „Marseillaise,“ a francziák „Rákóczy“-ja hangzott mindenütt. Aláírások a háború költségeire nagy mérvben történnek, igy Mortemart tábornok 200,000, Groult és társa nagykereskedők pedig 110,000 frankot írtak alá. A lelkesedésről tanúskodik az is, hogy e hó 21-íg már 20,000 egyén íratta be magát önkéntesnek, remélik, hogy e szám 40,000-re fog szaporodni.

Ellenben Németország ielkesedés tekintetében messze áll Francziaországtól. A délnémet államok féligmeddig kénytelenség- böl követik Poroszországot. Bajorországban nagy izgatások folynak a poroszok ellen, s a hazafipárt elérkezettnek látja az időt, midőn a

porosz katonai conventio jármát lerázhatja magáról. A müncheni lakosság ugyan porosz érzelmű, de a vidékiek, főleg a földművesek, nem akarnak Poroszországért harczolni. A bajor honvédség behívása több kerületben a lakosság részéről nyilt ellenállásra talált, s a lázadók leverésére Münchenből katonaságot kelle rendelni. A Pfalzban a ka h. papság Napoleon császár mellett izgat. A bajor kormány hir szerint azért nyilatkozott Poroszország mellett, mert a háború szerencsés kimenetele esetére területi nagyobbodás igértetett neki. Würtemberg sem örömest nyilatkozott Poroszország mellett. Különben a würtembergi hadsereg, katonai levelezők szerint, igen szomorú állapotban van, ez nem sokat fog ártani a francziáknak. Hessen nagyherczegség hangulata sem a legkedvezőbb. Hannoverában igen nagy az izgatottság, s azt hiszik, hogy Porosz- országon boszut fog állani 1866-ért. Itt az ostromállapot kihirdette- tett. Frankfurtban szintén kedvezőtlen a hangulat Poroszország ellen, melynek hadisarczait nem tudta még elfeledni.

Oroszország semlegessége egyelőre biztosítottnak látszik. A kormány lapja e hó 23-án egy hivatalos közleményt hozott, melyben mondatik: „hogy az orosz czár minden fáradozását fölhasználta a háború elkerülésére, s el van határozva, szigorú semlegességben maradni mindaddig, mig a háború esélyei az orosz érdekeket nem érintik, — folyvást kész lévén Európának békéjét visszaadni.“ E clausula igen gyanús, mert az „orosz érdek“ igen elasticus fogalom. E kétszínűséget egy más pétervári sürgöny is megerősíti, mely szerint Sándor czár Fleury franczia nagykövetet igen kedvezőtlenül fogadta, de biztositá őt, hogy Oroszország teljesen semleges marad, mig Napoleon német területet nem követel magának. Mindezen hírekből az tűnik ki, hogy Oroszország egyelőre semleges marad, mert nem áll csatakészen, s ha a háború rövid idő múlva véget ér, nem fog semlegességéből kilépni; de ha a küzdelem hosszúra nyúlik, s azalatt elkészülhet, beavatkozása nem valószínűtlen. Hogy Oroszország nagymérvű hadikészlileteket tesz, több oldalról érkező tudósítások erősítik. Az orosz független sajtó egyhangúlag Franczi- aország mellett foglalt pártállást, s csak a félhivatalos lapok védik Poroszországot.

Anglia hivatalosan kinyilatkoztatta semlegességét. Az angol lapok hevesen kikelnek Napoleon ellen, s öt teszik felelőssé a béke megzavarásáért. Ellenben az írek Francziaországot pártolják, s mellette Dublinban nagyszerű tüntetés volt.

Olaszország nagyobb városaiban a republicanusok részéről tíiutetések fordultak elő Fraucziaország ellen. A mi a kormány jövendő magatartását illeti, erre nézve egymással ellenkező hirek érkeznek. Egy távsürgöny szerint, a florenczi hivatalos lap kijelenté Olaszország semlegességét. Más hirek szerint, Olasz- és Franczia- ország közt véd- és daczszövetség létezik, egy más variatio szerint Fraucziaország Olasz-, Dán-, Spanyolországgal s Ausztria-Magyar- országgal véd és daczszövetséget iparkodik létrehozni. E hirt nem tartjuk valószínűnek; az azonban bizonyos, hogy Olaszország nagy mérvben készül, véderejét legújabban 130,000 emberrel szaporító, s ha a háborúban részt vesz, több mint valószínű, hogy nem Porosz- ország oldala mellett fog harczolni. Alig szenved kétséget, hogy Olaszország legközelebb birtokába jut Rómának, ez lenne a Fran- cziaországnak nyújtandó segély ára.

A mi Spanyolországot illeti, bizonyos, hogy ha semlegességéből kilép, Francziaország mellett fog kardot rántaui. Madridi hirek legújabban Prim tábornagyot emlegetik trónjelölttil.

Szerbia fegyveres semlegességre határozta el magát. Az országon kívül levő katonatisztek haza hivattak.

Ausztria-Magyarország semlegességéről a porosz király hivatalosan értesittetett, ki azt nagy megelégedéssel fogadta.

A római zsinat e hó 18-án szavazta meg ünnepélyesen a pápai csalhatlanságot; 533 zsinati atya placettel, kettő (egy amerikai s egy olasz) non placettel szavazott, s 127 távollevőnek jelentetett ki. Az uj dogma kihirdetése nagy mennydörgés és villámlás közt történt. Az oppo8Ítióhoz tartozó magyar püspökök már haza tértek, csupán a csalhatatlanság mellett szavazó Jekelfalussy székesfehérvári püspök maradt Rómában, s bir szerint nem is fog haza jőni.

Napoleon császár kiáltványa a franczia néphez

Francziák! A népek életében vannak oly ünnepélyes pillanatok, melyekben a nemzeti becsület erőszakosan izgattatva, ellenállhatatlan erő gyanánt lép föl, minden érdekek fölött uralkodik, és a haza sorsának vezetését egyedül veszi kezeibe.

Ezen eldöntő órák egyike ütött Francziaországra nézve. Po