Eger - hetilap, 1870
1870-06-30 / 26. szám
203 Indítvány folytán elhatároztatott, miszerint tekintve azon körülményt, hogy a köztörvényhatóságok és községek rendezéséről szóló törvényjavaslat a rendezett tanácscsal biró oly terjedelmes és népességű városokat is, mint Eger, egészen a megye hatósága alá helyezve, a kisebbszerü községekkel majdnem egyenlővé sorozza; mig ellenben a sz. kir. városoknak a megyékkel egyenlő kiterjedésű hatáskört enged: ennélfogva szükségesnek mutatkoznék, megkísérlem Eger városának a sz. kir. városok sorába leendő fölvételét. Mielőbb azonban ez iránti kellő lépések megtétetnének, megszerzendők azon adatok, melyek nyomán a szabadalom megnyerhető volna, uem különben tudni szükséges azt, vájjon az által, ha Eger királyi várossá emeltetnék, a városra mi előny háramlik, s viszont, ha jelenlegi állásában meghagyatik, mi hátrány mutatkozik, — mely körülmények kipuhatolásával s mielőbbi véleményadással egy 14 tagú küldöttség bízatott meg. Országgyűlési tudósítás. A képviselöház jun. 2L-én tartott ülésében folytatta a ház az érsekujvár-nyitra-trencséni vasútra vonatkozó törvényjavaslat részletes tárgyalását, mely igen rövid volt, mert Irányi Dániel és Goro- ve miniszter hozzászólása után az egész törvényjavaslat, minden további vita nélkül elfogadtatott. — Napirenden volt még a lánczhid megváltására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása, mely szintén rövid volt, mert es ik Somosy Ignácz hozott föl ellene észrevételeket, s miután azokra Kerkápoly pénzügyminiszter felelt, a ház a törvény- javaslatot átalánosságban is, részleteiben is egyhangúlag elfogadta. A lánczhid váltság ára 8,580,350 ftban állapíttatott meg a szerződésben. Ezután Irányi Dániel fölszólalt a testi büntetések eltörléséről szóló, általa beadott törvényjavaslat fölvétele tárgyában, mire az elnök kijelenté, hogy az csak a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása után jő napirendre. Végül gr. And- rássy miniszterelnök átnyujtá kihirdetés végett a valkán-perjámosi vasútról, s a tiszai korona-uradalom kerülete járulékainak megváltásáról szóló uj szentesített törvényeket. A jun. 23-iki ülés nagyon rövid volt, alig tartott 3/s óráig. Si- mics Ignácz interpellálta a közlekedési minisztert: vájjon szándékozik-e a kormány a károly város-fiumei vasútvonalat Ogulintól Zeng- gig meghosszabbítani, s vájjon tett-e ezen vonal meghosszabbítására eddig valami lépést és minőt? s ha eddig nem tett volna, mit szándékozik ezentúl tenni? Az interpellate kiadatott az illető minisztereknek. Ezután Ghyczy Kálmán következő határozati javaslatot terjesztett elő : „Az áilamszámszék elnökségére kijelölendök választásánál beadandó szavazatok a szerint,a mint a ház elnökeinek megválasztásánál is szabályszerüleg mindig történik, a gyűlés szine előtt számíttassanak össze. A jelöltek közé csak az vehető föl, ki a beadott szavazatok többségét nyerte. Ha a három egyénre történő első szavazásnál általános többség nem minden kijelölendöre nézve nyilvánul, a következő szavazások csak egy-egy jelöltre történjenek, és azoknál újabb szavazásra mindig csak azon két egyén tűzessék, kik az előző szavazás bevégeztével annak eredményét is tekintve, aránylag legtöbb szavazattal birandanak." E határozati javaslat tárgyalása a jun. 25-iki ülésre tűzetett ki, a szintén ekkorra kitűzött kérdéses választást megelőzőleg. Végül a ház véglegesen megszavazta az érsekujvár-nyitra-trencséni vasútról s a lánczhid megváltásáról szóló törvényjavaslatokat. A jun 25-iki ülésben két horvát képviselő vasúti ügyben intézett interpellatiókat a közlekedési miniszterhez, kinek ezekre adott, válaszában mindketten megnyugodtak. Madarász József két interpellate intézett, egyet az igazságügyi, s egyet a belügyminiszterhez. Az elsőtől kérdi: van-e tudomása arról, hogy egy fehérmegyei 8zolgabiró két lova=berényi lakost, kiknek egyike angol alattvaló, kíméletlenül bántalmazott ? Az utóbbitól pedig kérdi: van-e tudomása arról, hogy a lovasberényi jegyző hatalmával visszaélt, s ha igen, mit fog tenni? A belügyminiszter azonnal felelt, kijelentvén, hogy a kérdéses két egyén már folyamodott a bántalmazás ügyében, mire a minisztérium azonnal fölhívta Fehérmegye bizottmányát, hogy rendeljen el vizsgálatot, sterjeszsze föl az okmányokat és saját, véle «lényét. Ha a dologban csak legkisebb való is van, a minisztérium hatáskörén belül a legszigorúbban fog eljárni. Fölolvastatván a közp. bizottság jelentése a köztörvónybatóságok rendezéséről, daczára a baloldal minden erőlködésének és b. Simonyi Lajos azon indítványának, hogy az e fölötti tárgyalás az őszi idényre halasztassék: a többség e hó 30-ra határozta a tárgyalás megkezdését. Tisza Kálmán ugyancsak a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény- javaslatra nézve törvényjavaslatot nyújtott be, melyet amazzal együtt kiván tárgyaltatni. A ház ezután áttért Ghyczy K. határozati javaslatának tárgyalásra az államszámszéki elnök kijelölésének módozatára nézve, mely javaslat vita nélkül elfogadtatott. A főrendiház átküldé az általa elfogadott törvényjavaslatokat a posta- és távirdaházról, a lánczhid megváltásáról s a magyar-észak nyugati vasútról. Végül szavazás történt az államszámszéki elnökjelöltekre. Első jelöltül megválasztatott Gajzágó Salamon 194 szavazattal; Weninger Vincze 157, Korizmics László 95, Suhaj 90, Várady Gábor 31, Érkövy Adolf 31, Csengery Antal 26, gr. Pejacsevics László 26, Zuvics József 24 szavazatot nyert, még Patay István és Csiky Sándor is kaptak egy-egy szavazatot. A második szavazás Wenin- gerre és Korizmicsra történt, s második jelöltül megválasztatott Korizmics 124 szavazattal, Weninger 110 szavazata ellen. A harmadik szavazás Weninger és Suhaj közt történt, s harmadik jelöltül megválasztatott Suhaj 126 szavazattal, Weninger 29 szavazata ellen. Ajun27-iki ülésben nem volt semmi tárgyalás, hanem egy pár interpellatio történt, s három rendbeli határozati javaslat nyujta- tott be, melyek egyike, Stratimirovich Györgyé, utasítani kivánja a kormányt, hogy a nagykikiuda-belgrádi vasút kiépítése iránt még ez évben nyissa meg az ajánlati eljárást, és terjeszsze be javaslatát. A második hat. javaslatot Elekes György nyujtá be a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának elhalasztása iránt. A harmadik hat. javaslat, melyet az összes szél- baliak aláírtak, a köztörvényhatóságok és községek rendezéséről szóló törvényjavaslatokat visszavettetni, s a kormányt utasítani kivánja, hogy mind a megyék, mind a sz. kir városok, mind a községek rendezéséről külön-külöu törvényjavaslatot terjeszszen elő. Mindezen hat. javaslatok kinyomatása elrendeltetett. Politikai hetiszemle. Albrecht föherczeg jövő szombatra Varsóba utazik az orosz czár látogatására, ki holnap érkezik oda. Bécsi tudósítások szerint, ez ut tiszta udvariassági tény; eddig is, valahányszor a czár Varsóban megjelent, Bécsböl mindig küldöttek valamely magas állású egyéniséget annak üdvözlésére. A pápa csalhatlansága fölötti viták a zsinaton folyvást tartanak, s miután még nagy számú szónokok kívánnak szólani, e viták még pár hétig valószínűleg el fognak tartani. Mint az „Oest. Corr.“ Rómából értesül, az összes magyar püspökök megegyeztek abban, hogy a csalhatlanság kihirdetése után azonnal elutaznak Rómából. — A pápai kormány, mint a lapok Írják, nagy pénzszükségben van, de az „Ind. beige“ szerint, Rothschild, „a pápa szegénységétől meg- indittatva,“ most késznek nyilatkozott, a curiának 10 millió franknyi kölcsönt adni, mely különböző pápai fekvőségekre fog bekeblez- tetni. A franc/ia alpapság kebeléből föliratok intézteitek a pápához a csalhatlanság kimondása iránt. A pápa e föliratokra Chigi párisi nunciushoz brevét intézett, melyben azokért köszönetét fejezi ki „a franczia nemzetnek.“ A nuncius e brevét egy párisi lapban közzétette, mi által úgy a nemzetközi, mint a franczia közjogot is megsértő. Ennek folytán a hivatalos lap egy jegyzéket közöl a nuncius ellen, melyben ez mondatik: „Mivel közjogunk ilynemű közlést a császárság belsejében formaszerint megtilt, s a nunciust minden tekintetben egy sorba helyezi az idegen követekkel; Grammont hg. indítva érzé magát, msr. Chigi nuncius figyelmét fölhívni egy ily illetlenségre. Chigi fölvilágositásaiból kitűnt, hogy az említett közzététel tévedésből történt. Ö efölött sajnálatát fejezéki, s kijelenté,hogy ily eset nem fog többé történni.“ Az Orleans herczegek kérvényt adtak be a franczia törvényhozó-testhez visszatérésök megengedéséért; ismételve tiltakoznak az őket száműző törvény ellen. Nem kegyelmet, hanem jogot kívánnak, mely csak tőlük tagadtatott meg. Kérelmüket a kormány nem vélte teljesíthetőnek. A nemzetközi munkás-egylet harmincznyolcz tagja ellen indított per 22-én vette kezdetét Párisban. A munkások titkos társaságban való részvéttel vádoltatnak. Egy 250 oldalra terjedő jelentés, mely némileg a vádiratot képviseli, a nemzetközi munkás egyletet Mazzini alkotásakép mutatja be, mely gazdasági érdekek álczája alatt tisztán forradalmi czélok után törekszik. Már 1868-ban egy franczia ítélet az egylet föloszlását rendelte el, mely azóta mint társulat elrejtve működött. A tagok száma Francziaországban 434.785, Sveiczban 45,226, Angliában 80,000, Németországban 150,000,
