Eger - hetilap, 1870

1870-06-30 / 26. szám

202

kr, a jövedelem 18,089 ft 74 kr, fedeztetett 22,881 ft 75 kr, mi tanúsítja, hogy az alapítvány nemcsak helyesen kezeltetik, de bőkezűen s nagylelkűen sokszoroztatik is.

A hivatalos jelentés, melyből kitűnik, hogy az alapítvány az alapitó szándékának uiegfelelőleg kezeltetik, — mit az egri jogaka- demiának ismert virágzó állapota is eléggé igazol, — tudomásul vétetik, azon megjegyzéssel: hogy a tárgyalás folyama alatt kitűnt, miszerint 1852. évben az akkori ideiglenes megyei főnök nem a megye fölűgyeleti jogának épentartása végett, hanem inkább azon okból elienzé azt, hogy ezen épület nőnöveldévé átalakíttassák, mert azt a rokkant katonák elhelyezésére fordítani czélozá.

Kaszap Bertalan főszolgabíró hivatalosan jelenti, hogy f. évi május hó 12-én a felhőszakadás és jégeső Pásztó, Tar, Hasznos, Szent-Jakab és Szurdok-Püspöki községek határaiban az összes terményeket tönkretevő, mi végből az adóvégrehajtást ott megszün- tettetni kéri. — Szóba hozatott ezúttal, hogy ezen sajnos elemi csapás a Mátrajárás községeit kivétel nélkül sujtá.

Tekintetbe véve, hogy a sújtott községek lakossága mindenétől megfosztatott, a m. kir. pénzügyminisztérium az adóvégrehajtásnak az említett községekbeni beszüntetése iránt fölkéretni rendeltetett.

Városi ügyek.

A f. jun. hó 26-án Eger városa részéről tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak:

A f. hó 12-én tartott ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után, fölolvastatott a helybeli cs. kir. katonai térparancsnokságnak f. évi

30. számú megkereső levele, melyben arról értesít, hogy az Eger városában czélba vett katonai laktanya fölépittetése a hadügyminisztérium részéről nem engedélyeztetett. — Tudomásul vétetik.

Ennek kapcsán inditványoztatott, miszerint tekintve azt, hogy a most említett laktanya a sóház helyén terveztetett fölépit- tetni, és miután ezen tervezet meghiúsult, a sóházi helyiség előbbi rendeltetésének visszaadható volna: ennélfogva a n. m. pénzügyminisztériumhoz fölterjesztés lenne intézendő az iránt, hogy miután a

marmaros-szigeti vaspálya megnyitása folytán a tiszai sószállitás megszűnik, a poroszlói kir. sóhivatal Egerbe helyeztessék át.

Tekintve azon körülményt, hogy Eger városában már régibb idő óta fölállított sóhivatalnak alkalmas helyiség létezik, és igy egy ilyen épületnek építésével a kincstár nem terheltetnék; tekintve továbbá, hogy városunk az egész megyével, sőt a szomszédos megyék nagy részével is összeköttetésben van, de másrészt az eger- füzesabonyi vasútnak a legközelebbi időben leendő kiépítése is kilátásba van helyezve, sőt annak folytatása Gömör és a felvidék felé bizton remélhető : ennélfogva a tett indítvány elfogadtatván, a

n. m. pénzügyminisztériumhoz ily értelmű fölterjesztés tétetni hatá- roztatik.

Fölolvastatott az egri fökáptalannak f. évi 253. sz. megkereső levele, melyben fölhívja e testületet, hogy a „zöld-fa“ czimii telek és épületeknek mielőbb leendő átvétele, s a tervezett dologház létesítése iránt intézkedni s teendő intézkedéséről a főkáptalant mielőbb értesíteni szíveskedjék,

Kérdéses épületnek átvétele s a kitűzött czélra leendő átalakítása ez ideig azért nem teljesittethetett, mert a mélt. főkáptalan által a tulajdonjog átruházását tárgyazó okmányban oly kikötések foglaltattak, melyeket a város a maga részéről előnyösnek és igy elfogadhatónak nem látott, — nehogy azonban a kitűzött nagy czél, illetőleg a dologház fölállítása, melyet e testület hogy létesíteni kíván, ezúttal is határozottan kijelenti, — bizonytalan időre elnapol- tassék, Babies István elnöklete alatt, Reintz Ferencz, Fekete Károly és Szuhányi János kiildöttségi tagok ezennel megbizatnak, hogy az egri mélt. főkáptalannál megjelenve nyilatkoztassák ki, hogy azon esetre, ha a czimzett fökáptalan beegyezni szíveskedik azon kikötésbe : „hogy ha a kérdéses telken építendő dologházat a város önhibáján kívül nem létesíthetné, vagy főn nem tarthatná, nehogy befektetett kiadásai elveszszenek, az épület a város birtokában hagyandó, azonban a jelenleg adományozott épület és telkének vált- sága fejében a város 5000 forintot o. é. fizetni köteles,“ — a város az átvételt azonnal eszközölni, s a kellő építkezést létesíteni nem késik. Végül-4 T Á R C Z A. I»Adatok az egri Foglár féle ház történetéhez.

Miután Foglár György egri kanonok s választott szerbiai püspök 1740-ben az Egerben létesitendő jogiskolára alapítványát letette, e czélra alkalmas helyiségről kezdett gondolkozni, s e végre 1745-ben 5000 rajn. ftért egy alkalmas házat vett, mely nagy költséggel iskolahelyiségül későbben, az akkori szükségnek megfelelő- leg, berendeztetett.

Ez azonban a tudomány haladásának nem felelt meg teljesen ; miért is gróf Eszterházy Károly egri püspök, a mint püspöki székét 1762-ben elfoglalta, uj fötanodaépület létesítését főpásztori első gondjai közé sorozta. így jött létre Egerben a pompás lyceumi épület, tervezve és építtetve Eszterházy püspök által. A mint ez épület 1774-ben teljesen elkészült, gróf Eszterházy püspök, tekintettel a m. kir. curiának 1755. évi febr. 21-én kelt intézkedésére, a jogiskolát, (mely már akkor is több tanárral volt ellátva, mint a mennyire Foglár alapítványában számított) a lyceumba tette át, s mivel ekként a jogiskolának alkalmasabb és díszesebb helyet adott, s örök időkre biztosított; a Foglár-féle házat, mely az egri érsekmegye javára, s a püspökök rendelkezése alá jött, fölsőbb jóváhagyás mellett, az egri egyházmegye elaggott papjainak lakhelyül volt fölhasználandó.

Azonban a jezsuita rend eltörlése nemsokára bekövetkezvén és végrehajtatván, a királyi fiscus ezen házat, mint állítólag a jezsuitákét, szintén elfoglalta, és a kormány birtokába vette, mely azt katonai kórházul, majd katonai növendékek intézetéül használta. O£ot ezen elfoglalásra az szolgáltatott, mert Foglár egyik házát, azt, hol egykor a gymnasium volt, most pedig katona-laktanyául szolgál, csakugyan a jezsuitáknak adta volt gymnasiumi épületül.

Gróf Eszterházy Károly egri püspök nem késett ezen elfoglalás ellen azonnal óvást tenni, s kimutatni az egri egyházmegye jogát az elfoglalt házhoz.

Ez óvás é5 fölsőbb helyre lett előterjesztés kapcsán, a m. kir. helytartótanács 1792-ik évi febr. 21-én 3755. szám alatt Eszterházy hoz intézett leiratában a ház visszaadását kijelentette, és megígérte, hogy a katonaság részéről ki fog Urittetni.

De a közbejött akadályok és főleg a franczia háborúk miatt tettleg csak később, Eszterházy utódai, Fuchs és báró Fischer érsekek sürgetéseire, 1816-ban adatott vissza. (L. a m. kir. helytartótanácsnak 1816. évi febr. 27-röl 5710. szám alatt kiadott leiratát.)

Fischer érsek az ekként visszanyert, s teljesen elhanyagolt épületet nagy költséggel (16,000 frton) kijavíttatta, s oly intézetté alakította át, melyben a vegyes házasságból származott, vagy a kath. hitre tért szegény figyerrnekek, néhai Telekesy István egri püspöknek, továbbá Csomortányi Antal egri kanonoknak és báró Fischer érseknek e czélra tett alapítványaiból, a kath. vallásban ne-1 vehettek.

Az 1848/9-ik évekre következett szomorú időben az épületet ismét veszély fenyegette, mert Hevesmegye akkori főnöke javaslatára katonai laktanyául, vagy a cs. kir. csendörség (gendarmerie) vagy pedig a rokkant katonák részére akarták elfoglalni. De Bar- takovics Béla egri érsek erélyes óvása és ez érdemben felsőbb helyre tett előterjesztésére, az e részben táplált foglalási vágy a magyarországi cs. kir. helytartótanácsnak 1852. évi auguszt. 12-ről 16.206. szám alatt kiadott rendelete által véglegesen eltiltatott, s ezzel elhárittatott minden akadály, hogy az épület a fölfolyamodó érsek rendelkezése szerint egy, Egerben szükségessé vált nönevelő- intézet helyiségéül fölhasználtathassék.

Ekként Bartakovics Béla egri érsek, az egykori Foglár-házat, mely ismét rósz karban volt, 80 ezer pengöftot meghaladó nagy költséggel kijavittatta, s később egy emelettel bővíttette, s leánynevelőintézetül s tanodául véglegesen berendeztette. Mit a budai helytartótanács 1852-ik évi decz. 24-ről kelt leiratában kedves tudomásul vett, s az alapitó érseket a nevelés terén hozott korszerű áldozatáért hálaköszönettel üdvözölte.

A vegyes házasságból származott vagy megtért kath. figyer- mekek ugyevezett „vallásos finevelő-intézete,“ mely az 50 es évekig a Foglár-féle házban volt, szintén Bartakovics Béla érsek költségén, más, e czélra alkalmas, és szintén az egri egyházmegye sajátját képező házba helyeztetett át.