Eger - hetilap, 1870
1870-06-30 / 26. szám
VIII. éri folyam. 26. szám. Junius 30-án 1870. Előfizetési díj: FJgész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . 5 ft - kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — -15 kr.- 12 kr. Hirdetésedért minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadd fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 ki fizettetik. Politikai $ vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyCGlimi nyomda. Klftíizetéseket elfogad; a szerkesztőség (Széoheny i-uteza 26. sz.) — Jent sch G. könyvkereskedés s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. ELŐFIZETÉSI FÖLHÍVÁS Ül % %■ CZIMÜ POLITIKAI S VEGYES TÁRTÁL AI U HETILAPRA. Előfizetési föltételek. Egész évre ...................................................................5 ft — Félévre ...................................................................2 ft 50 kr. Negyedévre...................................................................1 ft 30 kr. Egy hónapra....................................................................— 45 kr. Egyes szám ...................................................................— 12 kr. K érjük az előfizetési pénzeket az „Eger“ kiadó-hivatalába (lyceumi nyomda), vagy a szerkesztőséghez (Széehenyi- ntcza, 26. sz.) mielőbb bérmentesen beküldeni. T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpéldány- nyal szolgálunk. A lap pontos szétküldése iránt gondoskodni fog Az „Eger“ kiadó-hivatala. Megyei élet. Heves-Szolnokmegye bizottmányának f. hó 20—22-én Barta- kovics Béla érsek, örökös főispán ö nmlga elnöklete alatt tartott év- negyedes nagygyűlése. (Vége.) A Liptómegye s a Jász-Kun-kerületek közönségének a zárdák eltörlése és a királyi adományozás utján nyert papi javak elvétele s államvagyonná alakítása iránt közlött fölirataikra nézve véleményadással megbízott küldöttség véleményes jelentését bemutatja. A jelentés igy szól: „Alulírottak a t. megyei bizottmánynak f. é. márcz. 17-én 209. sz. alatti végzése szerint Liptóvármegye, s a Jász- és Kun-kerületek közönségének a zárdák eltörlése és a királyi adományozás utján nyert papi javak elvétele s állami vagyonná alakítása iránt közlött fölirataisra nézve véleményadással lévén megbízva, a kiadott iratok iderekesztése mellett, mindkét tárgyra nézve következőkben terjesztik elő alázatos véleményüket: A mi a zárdák eltörlését illeti, tiszteletben tartván a íársulhatási jogot s a vélemény szabadságát, és jogosultnak ismervén szabad államban a szabad egyházat, a zárdák tagjai véleményszabadságát mindaddig korlátozandónak nem találjuk, mig a törvénynyei, az állami renddel s az állam czéljával nem ellenkeznek, ez esetekben pedig azoknak korlátozását, sőt eltörlését is a kormány föliigyeiete s illetőleg a törvényhozástól várjuk. — A királyi adományozás utján nyert papi javak visszavétele és állami vagyonná alakítása tekintetében pedig, minthogy a katb, autonómia szervezése a küszöbön áll, s a vallás, nevelés es egyetemi alapok egymástól külön válasz tása tekintetében már a képviselőház intézkedett, ez érdemben is a véghatározatot annak befejeztéig függőben tartatni véleményezzük. — Kelt Egerben, junius 19-én 1870. — Berecz Ferencz, kül- döttségi elnök, Babies István, küld. tag. Martonffy Lajos, küld. tag.“ A küldöttség véleményes jelentése belyeslöleg tudomásul vétetik. Pesímegye első alispánja, Beöthy Lajos, mint a pesti vakok- intézetét kormányzó bizottmány elnöke, arról értesíti a megye közönségét, hogy a vakok-intézetét kormányzó bizottmány az intézetet országositani s kormányi kezelés alá bocsátani óhajtván, bogy a bizottmány ez ügyben a kormánynyal jogérvényes egyességre léphessen, az alapítóknak az országositásba beleegyezése és a bizottmánynak ez iránybani meghatalmazása szükséges. Minthogy pedig néhai gr. Buttler János is tett alapítványt a pesti vakok-intézetében, fölkéri a megye közönségét, onnt a kinevezési jogot gyakorló alapitó jogutódot, bogy nyilatkozzék: beleegyezik-e az intézet orszá- gositásába? s ha igen, ez esetben a •/. alatti mellékletre a kormánynyal való egyezkedéshez az engedélyt rávezettetni kéri. A pesti vakok-intézetének országositásába, s kormányi kezelés alá bocsátásába e megyék közönsége, mint néhai gróf Buttler János jogutóda beleegyezik, mely beleegyezésnek a megye közönsége nevében a •/. alatti mellékletre rávezetésére Isaák László 1-ső alispán s Nánásy Ignácz főügyész meghatalmaztatnak, s igy kiállított okmányunk elküldésére Isaák László l-sö alispán utasittatik. Fölolvastatott a m. kir. belügyminiszternek Budán f. é. máj. hó 8-káról kelt, 7716. sz. alatti rendelete, — mely mellett az egri kath. hitfelekezeti képviselet folyamodványát, — melyben az eger- városi költségvetés több pontja ellen panaszt emel, ezt megsemmi- sittetni, és a városi képviselő-testületet egy újabb, a törvény és valódi közsziikségletnek megfelelő, minden fölösleges megterhelte- t.ést, kizáró költségvetés elkészítésére utasittatni kéri, — tárgyalás és elintézés végett leklildi. A fölolvasott miniszteri rendelet másolatban, a panaszfolyamodvány, s annak mellékletei eredetiben Békefi Alajos t. szolgabi- rónak azzal rendeltetnek kiadatni, hogy Eger város képviselő-testületét a panaszra nézve kihallgatván, annak nyilatkozatát a közlemények visszarekesztése mellett mutassa be. Isaák László l-sö alispán megyei határozat folytán jelenti, miszerint a „Foglár“-féle, az 1741. 44. t. ez. értelmében beczikke- lyezett alapítvány mibenlétéről, jelenlegi állapotáról és a megye főlttgyeleti jogának miképeni gyakoroltatásáról tudomást szerezvén, igazolják a levéltárból kikerült iratok, hogy a megye fölligyeleti jogát gyakorié már 1791. évben tartott közgyűléséből, a midőn a királyi helytartótanácshoz intézett fölterjesztésében szorgalmazá a katonai czélokra elfoglalt Foglár-féle épületnek visszabocsátását és eredeti czéljára fordítását; az 1832. és 1840. években ugyancsak a megyés közgyűlés küldöttségeket rendelt ki a kérdéses alapítványok megvizsgáltatása végett, és a kivételes 1852. évben is kifogást tett az akkori ideiglenes megyei főnök az ellen, hogy az épület nö- növeldévé szándékoltatott átváltoztatni; az alapitó azon szándéka azonbaD, hogy 12 jogtanuló ifjú az intézetben eüáttassék, soha nem léptetett életbe, hanem az egész alapítvány a jogtanoda föntartására lett fordítva. Az eredeti 50,000 váltóforintnyi alapítvány még jelenleg is teljes, bár sok veszteség érte azt, jelenleg 21,666 ft 62 kr. o. é. az alapítványi tőke, mely a kezelési költség levonásával 1205 frtot jövedelmez évenkint, az évi szükséglet azonban 6121 forint, a hiány 4915 ft évenkint, mely az alapítványt kezelő egri érsek és káptalan által fedeztetik. 1861 — 1869. volt a kiadás 40,971 frt 40
