Eger - hetilap, 1870
1870-06-09 / 23. szám
VIII. évi folyam. 23. szám. Junius 9-én 1870. Előfizetési díj: Egész évre . Félévre . . Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . . 5 ft — kr. . 2 ft 50 kr. . I ft .10 kr. . — -15 kr. — 12 kr. Hirdetésekért minden hasábzotl petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalma hetilap, megjelenik minden csütörtökön. iCl3.dÓ-llÍV3.t3.1a ly Cetliül nyomda. Előfizetéseket elfogad •• a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch 6. könyvkereskedés s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. A hevesmegyebeli kőutakröl. A középitészet körüli alkalmazásom mellett leginkább az ut- épitészet terén volt alkalmam működhetni; igen természetes tehát, hogy engem bárhol leginkább az utak épitése és föntartása érdekel. A hevesmegyebeli utakra nézve visszatérnek gondolataim egészen a 20 évvel ezelőtti időszakra, s tudjuk, hogy akkoron utaink rósz állapota világhírű volt; mert az imitt-amott még tűrhető útszakasz a szabadságharcz alkalmával végképen elromlott, s a hidak elpusztittattak vagy elégedettek. Ezen harcz után bekövetkezett Magyarhonban egy még nem ismert oly időszak, melyben az utak javítására és kiépítésére nevezetes összegek fordittattak. így kiépült a pest-kassai államut, nevezetesen Hatvan-Hort és Kápolna-Kerecsend között, és átalakíttatott a gyöngyösi, p. balpüspöki és a kápolnai szőlők közötti szakaszaiban, összesen 11,210 öl- nyi hoszban, s javíttatott folytonosan ugyannyira, hogy mi egriek ezen államidon most egy nap alatt Pesten vagyunk, holott azelőtt — mielőbb Pestre indultunk — közmondás szerint — végrendeletet kellett tennünk. De a hatóságilag megállapítva volt megyei utak kiépítése sem maradt akkoron hátra, és kiépült nevezetesen : 1) a gyöngyös-jászberényi ut . . 6,250 ölnyi hoszban 2) Dormandtól a hanyi pusztáig . 2,500 „ „ 3) Besenyőn túl P.-Tepélyen átP.-Fehérakláig..................................................... 2,500 „ „ (Azonkívül pedig az 1863 —4-ik évi ínséges időben ezen útnak íoldmunkálatai Fehéraklától Poroszlón át a t.-ftiredi révig 6292 ölnyi hoszban teljesittettek.) 4) A füzes-abonyi Laskóhid följárásai 140 ölnyi hoszban (a Laskópatak szabályoztatott az ínségesek által 220 ölnyi hoszban); 5) az andornaki és kistályai határban 1,250 „ „ 6) Egerben, a makiári elővárosán át . 800 „ „ 7) a pétervásári és erdőkövesdi határban ....... 3,000 „ „ 8) a szarvaskői völgyben . . . 1,250 „ „ 9) a parádi ut ................................... 4,000 „ „ 1 0) a p. szikszó-maklári ut . . . 758 „ „ (azonkívül az ínséges időben 1646 öl a földmunkára nézve kiépült). Tehát a megyei utakon összesen 22,448 öl s az állami ut mentén .... 11,210 „ s igy tesz a főösszeg .... 33,658 ölet, vagyis 84/10 mérföldet, mely uthosz mintegy 10 építési év alatt kiépült, nagyszámú müépitményeken kívül. Óhajtottuk, de nem remélhettük még akkoron, hogy vaspályák oly hamar jőnek létre megyénkben, s különösen olyanok, melyek képesek lehetnének a jelen korszak igényeinek megfelelve, azelőtt hatóságilag megállapított utaink fontosságát jelentékenyen csökkenteni. A hatvan-miskolczi és pest-losonczi vaspályák kiépítése miatt elveszte a fönemlitctt pest-kassai államut azelőtti nevezetes fontosságát, s lett csak Il-od rendű államut ; ellenben a megyei utak közül legelső fontosságot nyert az eger-maklár-füzesabony-karczagi ut lefelé, valamint Éger-, Kis-Terenye és Putnoknak fölfelé. A többi volt megyei utak elvesztvén azelőtti nevezetességüket, most inkább községi utaknak tekinthetők. Azonban van szükség oly uj utak kiépítésére, melyek a már fönálló és leendő vasutakhoz, nem különben a szomszédmegyék nevezetesb városaihoz vezetnének. Mert mit ér a vasút, ha csak nagy nehezen juthatunk hozzá? vagyis ha a vasúti állomásoktól további biztos közlekedés nincsen. Tagadhatatlan a vasutak gyors kifejlődése Magyarországban egyátalában, de látjuk ezt Hevesmegyében is, nevezetesen az egri vaspálya- és annak váratlan folytatásában fölfelé, mely jelenleg jelzés alatt van. (Erre annak idején talán részletesen visszatérek.) Szóval: már az eddig fönálló vasutak tanúsítják, hogy a m. kormány úgy a kereskedelem, mint ipar és gazdászat igényeinek, kellő vasutak kiépítése által megfelelni igyekszik ; azonban igen kívánatos volna, hogy az országgyűlés egyaránybau a kellő k ő u t a k r ó 1 is gondoskodnék. De a jelen vasúti előhaladással szemben mi történik a megyénk területén fönálló utak föntartása és uj utak kiépítése körül ? Volt alkalmam ez ügyben sajnálattal tapasztalni, hogy az uté- pitészeti szabályok, valamint a közmunkái alapnak czélszerü föl- használása iránt nem egyszer tévedés történt. Sem személyeskedés, sem pedig valamely magánérdek nem vezérel engem, de mint szakértő a nyilvánosság terén érintetlenül nem hagyhatom azt, mi a megye, de leginkább Eger városa hátrányára szolgál. Fájdalom, számosán vannak, kiket a politikának drasztikus szeszélye sokkal inkább igénybe vesz, bogysem a közlekedési jó eszközök, vagy egyéb szükséges intézkedések által megyénk jólétéről valóban és czélsze- rüen gondoskodhatnának. Tudomásom szerint általános a meggyőződés, hogy a maklár-p.- szikszói útnak kiépítése az egriekre nézve égető szükség. Nem akarom itt részletesen megemlíteni ezen építkezésnek úgy Makiár városát, mint a megye érdekét illető káros hiányait és annak elkésé- sét, de annyi igaz, hogy azon kellett volna lennünk, hogy ez ut minél hamarább s minél czélszerübben építtessék ki — minden áron. Most azonban már junius hóban vagyunk, hol van pedig ezen útépítkezésnek befejezése és járhatósága? Azon intézkedést pedig, melynélfogva a Füzesabonyba vezető ut a „fekete sastól“ a kőképig most, a nyári időben, egész szélességben vastag k a vi c s r é t e gg e 1 borittatott be — csak ártalmas pazarlásnak mondhatom, mert az elterített kavics csak porrá válván, gátolja az utast, s tüdőjét rontja; de a kavicsnak ára úgy, mint eddig, az őszig is az egri takarékpénztárban kamatozva heverhetett volna. Ily utkezelés arra mutat, hogy Hevesmegyének ebbeli gyakorlati jó irányadója nincs, vagy ha van, úgy az utak fontosságának a közönség kárára kellő figyelmet nem szentel. Akár egyik, akár a másik áll, tény marad az, hogy tekintve az előbbi, — sokkal nehezebb időkben kiépült állami és megyei utaknak fönebbi hosszát, valamint a jelenleg kiépült vasutakat, megyénkben alkotmányunk alatt az utak ügyében aránylag mi sem történt; holott municipális önkormányzatunknál fogva, saját belátásunk szerint, úgy a közmunka természetbeni leszolgáltatása, mint a közmun- kaváltsági pénzösszeg fölhasználása iránt, szabadon rendelkezhetünk. Ezek voltak azon gondolatok, melyeket bennem leginkább múltkori utazásom alkalmával a makiári útépítkezésnek megszemlélése költött. Schier Ferencz, m. k. s. mérnök.
