Eger - hetilap, 1870
1870-04-14 / 15. szám
VIII. éri folyam. 15. szám. Április I4-én 1870. Előfizetési díj : Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szára . 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr.- 45 kr. — 12 kr. Politikai $ vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit Borhelyért 8 ki nzettetik. Kiadó-hivatal: a lyceunii nyomda. I, löli/.Hi'sckct elfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch G. könyvkereskedés s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Megyei élet. A heves-szolnokmegyei bizottmány f. hó 4-én s következő napjain tartott havi gyűlésében a következő tárgyak kerültek szőnyegre. (Folytatás.) Fölolvastatott a honvédelmi minisztériumnak Budán 1870. febr. 25 érői kelt 3080. sz. rendelete, melyben fölhívja a megye közönségét, hogy a katonai élelmezési raktárak által beszerzendő czikkek körül a raktár-igazgatóságoknak segédkezet nyújtván közreműködjék, hogy az élelmi s egyéb czikkek beszerzése jutányosán eszközöltessék. Tudomásul vétetett. A honvédelmi minisztérium fölhívja e megyék közönségét, hogy a katonaságnak akadálytalan beszállásoltatása és aránylagos fölosztása végett, az év elején és nyár végén tartandó közgyűléseken úgy a nyári, mint a téli beszállásolásra alkalmas községeket kijelölje, és ez által lehetségessé tegye, hogy a beszállásolási ügy halasztás és fönakadás nélkül elintéztethessék, s a megyei jutalék meg- határozhatása tekintetéből a beszállásolásra kijelölendő községek, s az azokban elhelyeztetendö katonaság száma felöli kimutatásokat minden év febr. és aug. hó 5-ik napjáig fölterjeszsze. Hogy az e részbeni kimutatások s följegyzések kellő pontossággal elkészíttethessenek, mindenekelőtt az ennek foganatba vételéhez szükséges anyag beszerzendő, ennélfogva meghagyatik a megyei fő- és alszolgabiráknak, miszerint f. hó 30-ig tegyenek részletes jelentést, hogy kerületeik minden egyes községe mennyi és mily fegyvernemü katonaságot képes befogadni, tekintet fordítandó a szállás és istállók mennyi- és minőségére, s az ivóvíznek megkívántaié mennyiségére; miután ezen adatok szolgálandnak zsinórmértékül a katonabeszállásolás terhének, a közteherviselés elvének lehetőleg megfelelő arányosítása- és felosztásához, elvárja e megyék közönsége, hogy az e részbeni munkálatok kellő pontossággal és gyorsasággal fognak gyüjtetni s beküldetni. Szolnokmegyei törvényszéki helyettes elnök Hubay Ferencz hivatalosan jelenti, miszerint a Szolnokon székelő megyei törvényszék részére Obermayer Lajos és neje Ludvig Teréziától 10 évre bérelt, 222. népsorszám alatti épülettel — bár a bérleti szerződésben e részben semmi kikötés nem foglaltatik — az átadási leltár szerint csak az egyik, az épület udvarából nyiló pinczehelyiség lett a megyének átbocsátva, mig ellenben az utczáról nyiló pinczehelyiség a háztulajdonos által használtatott, s használtaik, és az általa bérlet utján hasznosittatik, jelenleg is magtárnak van bérbe kiadva; ezen pinczehelyiség állítólag a bérlet tárgyát sem képezé, és azt a .háztulajdonos — mint állítja — saját használatára föntartotta. Az e megyének Szolnokon székelő törvényszéke részére Ober- majer Lajos s neje Ludvig Terézia szolnoki lakosoktól kibérelt lakház bérletére vonatkozó 1866. aug. 18-án kelt bérszerzödés szerint, a kibérelt épület minden része kivétel nélkül, s ennélfogva a pinczehelyiség is a megyének használatába 10 évre — évenkint fizetendő 2000 ft. bérösszegért átbocsáttatván, s annak, hogy bérbeadó a bérbe adott háznak bármely részét is magának föntartotta legyen, sem a szerződésben, sem az átadási lajstromban semmi legkisebb nyoma sem találtatván, de meg sem is lévén egyeztethető egy megyei törvényszék székházával, hogy annak egyes részei magánosok által a törvényszék tudtán s beegyezésén kívül használtassanak ; a megye érdekeinek megóvása czéljából a fönjelzett hivatalos jelentés, a bérleti szerződés másolata, és az árvételi leltár eredetiben Zabolay István megyei tiszti ügyésznek azzal rendeltetnek kiadadatni, hogy a bérbeadót a szerződés szószerinti teljes betöltésére, ha máskép nem, per utján kötelezze, az elidegenített helyiséget azonnal visszaszerezvén, a megye tulajdonává nyilatkoztassa, annak használata vagy értékesítése iránt Fülep József másodalispán ur intézkedéseit kikérje, a megyét illető és eddig elvont hasznot megtéríttesse, és az eredményt a közlemények visszarekesztése mellett följelenteni siessen. A földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium Kápolna község kérvényét — a részére engedélyezendő évenkinti 4 országos és hetenkénti egy hetivásár tarthatás aért — oly fölhívással közli e megyék közönségével: hogy azt kimeritő tárgyalás alá vévén, tegyen véleményes jelentést arra nézve, hogy váljon tekintettel az ez iránt kihallgatandó szomszéd vásárjogos helységek nyilatkozataira, úgy Kápolna község jelenlegi népességére, kereskedésére s nemzet- gazdászati érdekeire, a kért vásárjog a kérelmező községre nézve szükségesnek és hasznosnak mutatkozik-e s egyátalában megadható-e vagy sem ? Tekintetbe véve, hogy Kápolna község ebbeli kérvényét — Eger városa kivételével, melynek azon egyedüli kifogása, hogy 3 mérföldnyi távolságra esik, figyelembe nem vétetett — a közel eső helységek támogatják; továbbá, minthogy a jarásbeli szolgabiró is ezen kérvényt véleményes jelentésével pártolja; és végre tekintve azt, hogy ezen vásárjognyerés mellett a közérdek és szabad verseny nagy lendületet nyer: az összes iratok a földművelés-, ipar és kereskedelmi minisztériumhoz pártolólag fölterjesztetni határoztattak. Fölolvastatott a belügyminisztériumnak 8306. sz. rendetete, mely mellett Neszvadba Sándor kerecsendi és Lechner Ferencz verpeléthi jegyzők folyamodványát, — melyben a Heves és K.-Szolnok t. e. megyék községjegyzöi testületé részéröl „nyug- és segély- díjalap“ czim alatt alakult egylet alapszabályai megerősítését kérik, — tárgyalás és véleményes jelentéstétel végett leküldi. E megyék közönsége a községi jegyzők ezen igyekezetét, melynél fogva „nyug- és segélyalap“ létrehozásán fáradoznak, örömmel tapasztalja, s ezen korszerű eszmét pártolja ; de az alapszabályok tárgyalásába nem bocsátkozik, mert ez az illető egylet belü- gyeihez tartozván, ezeknek megbirálására magát hivatottnak nem érzi; mely ebbeli elhatározása a megyének 1868. évi 622. és 844. számú végzéseiben letett elveknek is megfelel, mely határozatok értelmében a megye területén alakulandó egyletek s társulatok a- lapszabályai az illető minisztériumhoz tudomásul vétel végett föl- terjesztendők; — mivel azonban a belügyminisztériumtól leérkezett folyamodvány hiányosan van fölszerelve, a mennyiben az alapszabálytervezet csak 2 párban lett bemutatva, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve pedig hiányz ik : mielőtt az a minisztériumhoz vissza fölterjesztetnék, az illetők fölhivandók, hogy az alapszapálytervezct 3-ik példányát és az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét pótlólag mutassák be, hogy az ilykép fölszerelt kérvény illető helyre fölterjesz- tetbessék. (Vége köv.) Országgyűlési tudósítás A képviselöház april 5-iki ülésében Horváth Boldizsár igazságügy miniszter válaszolt a hozzá intézett régibb interpellatiókra. Wahrmann Mór interpellatiójára a büntető-, kereskedelmi és csődtörvény tekintetében válaszoló : A blintető-törvénykönyv, ha vala
