Eger - hetilap, 1869
1869-10-21 / 42. szám
VII. évi folyam. 42. szám. Oktober 21-én 1869. Hirdetése* ért minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejéi en minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 ki fizettetik. Politikai s vegyes tartalmi! hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Siadó-hivatal: a lyceumi nyomda. KIAIizetrseket diósad •• a szerkesztőség (Széchenyi-ulcza 26. sz.) — Jent sc h O. könyvkereskedés S minden Hr. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Bel- és külföldi hirdetéseket elfogad: Zeisler M. Pesten király-uteza 47. sz. Előfizetést díj: Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2 ft >0 kr. Negyvtiévre . . i ft'*Oki. Egy hónapra . —r ?5kr. Egyes szám . — 12 kr. EGER. A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter 1869. é. okt. 11 én 17446. sz. a. kelt s Heves és Külső-Szolnok vármegyék királyi biztosához küldött rendeletének mása. Eger város képviselő-testületének f. évi aug. 22-én 2115. sz. a. kelt azon végzése ellen, — mely szerint „az Egerben létező népiskolák községieknek nyilváníttattak,“ — a mennyiben ezen végzés által a fonállá róm. katb. iskoláknak közösekké leendő átváltoztatása ezé- loztatik, — úgy az egri r. kath. képviselet, mint egri érsek ö nagy- méltósága fölfolyamodott; — kérik továbbá, hogy mindazon iskolai helyiségeknek háboritlan használatában meghagyassanak, melyek eddig a róm. kath. elemi iskolák helyiségéül szolgáltak ; — végre hogy a róm. kath. hittelekezeti népoktatás jogos kezelésében s rendezésében senki által se háborgattassanak. Eger város képviselő-testülete fönebb idézett végzésének hibás és szabálytalan szövegezése, — mely szószerinti értelmezésben a már fönállott népiskoláknak és igy a hitfelekezetieknek közösekké átváltoztatására érthető, — képezvén a fölfolyamodás egyik okát és tárgyát, — úgy a fölfolyamodók teljes megnyugtatására , Eger város közönségét illetőleg pedig, kellő tájékozás és miheztartás végett, megjegyzem : miszerint az 1868. évi XXXVIII. t. ez. alapján — a népiskoláknak felekezeti minőségét megváltoztatni, kizárólag az illető hitfe- lekezetnek áll jogában. A községeknek az idézett törvényezikk 25. §. értelmében csak azon jog adatott: „hogy szabadságában áll a bitfelekezeti iskoláknak eddig adott segélyt továbbra is megadni, de ez esetben az adandó segélyezés a különböző hitfelekezeti iskolák között igazságos arányban osztandó meg ; — vagy pedig azt határozni: „hogy hitfelekezeti iskolákat nem segélyeznek.“ Állíthat végre a község a törvényezikk 10. § a alapján közös, felekezet nélküli iskolát azon esetben is, ha ott egy vagy több felekezet a törvényben kijelölt kellékeknek megfelelő hitfelekezeti iskolát is tart főn, —- de ez esetben a község azon lakosait, kik a hitfelekezeti iskola föntartásához egyenes adójuk öt százalékát kimerítő összeggel járulnak, e czélra iskola-adóval nem terhelheti, — valamint a népoktatási törvény 38. §. értelmében köteles fekvő birtokban vagy készpénzben iskolai alapot alkotni, és azt évről évre szaporítani. Valamint pedig mindezekre teljesen jogosítva van minden község, ha azon kötelezettségnek, melyet a törvény követel, megfelel, — úgy másrészről arra nézve, hogy a fönálló hitfelekezeti iskolák jellegére és igy átalakítására nézve nyilatkozzék, illetéktelen; — és igy Eger város képviselő-testületének kérdéses 2115. sz. a. végzése csak a közös községi iskolák fölállítására vonatkozbatik, mely végzés magában foglalja azon határozatot is, hogy ezentúl községi vagyonból és jövedelemből bitfelekezeti iskolát nem segélyez; mely értelemben az idézett végzés helyeslő tudomásul vétetik. A mi az iskolai épületek továbbra mily czélra és ki által leendő használatát illeti, — Eger város közigazgatási tanácsának a hevesmegyei tanfelügyelőhöz f. évi szept. hó 11-én 2205. sz. a. beadott nyilatkozata szerint — a város mindazon iskolai helyiséget, melyek eddig róm. katb. népiskolául használtattak, közös iskolák használatára kívánja fordítani. Minthogy a hatvani, újvárosi, mária-utezai és makiári külvárosi elemi iskolai épületek, a folterjesztett telekjegyzökönyvi hiteles bizonylat szerint, „Tanoda“ czim alatt, mint Eger város tulajdona vannak bejegyezve, ezen épületeket a város, de egyedül és kizárólag „mint tanodákat“ használhatja : valamint ugyan a telekjegyzökönyvi jogezim. alapján az egri lyceumban és az angol kisasszonyok zárdájában létező iskolai helyiségekre nézve az egri róm. kath. hitfelekezet, illetőleg ennek törvényes egyházi képviselete teljes szabadsággal rendelkezhetik. A mennyiben azonban bármelyik vagy mindkét fél azon iskolai épületekre és helyiségekre nézve, melyek a telekjegyzökönyvben nem nevére jegyezvék, — a tulajdonjogra nézve igényt tart, ezen igénye a törvény rendes útján lesz érvényesítendő. Kérdéses ügy ekként az iskolahelyiségek használatára nézve is, a telekjegyzökönyvben bejegyzett birtok-jogezim alapján rendez- tetvén, a r. kath. hitfelekezet a saját képviselete által föntartandó és állítandó iskolában, valamint a telekjegyzökönyvben katholikus tulajdon- kint jegyzett épületek szabad, használatában továbbra senki által sem háborgattathatik. Ezek folytán tisztelettel fölkérem (czime . . . det) miszerint mindezekről Eger város közönségét hivatalosan értesíteni, illetőleg jelen rendeletem pontos megtartására kötelezni szíveskedjék. Egyszersmind tudósítom, hogy jelen rendeletem másolatát egri érsek ö nagyméltóságának megküldöttem. -------Másolat hiteléül Hirt János s k. aligazgató. Városi ügyek. A f. hó 17-én Eger városa részéről tartott képviselői ülésben a következő ügyek tárgyaltattak: Fölolvastatott a f. évi 2299. számú végzéssel megbízott küldöttség jelentése, melyben a katonaság részére kiszolgált s kiszolgáltatandó elöfogatozás mikénti arányosítása iránt véleményezi, hogy Eger városa s a megye többi községei között az elöfogatozási teher akként lenne arányosan megosztva, ha a város évenként 52 elő- fogatot szolgáltatna ki, a még ezenföliil sziikséglendök előállítására pedig a körülfekvő, s katonai beszállásolástól ment községek lennének kötelezendők. A fölolvasott vélemény elfogadtatván, jóváhagyás végett a központi föszbiró utján a n. m. belügyminisztériumhoz fölterjesztetni határoztatok. Fölolvastatott a hevesmegyei m. kir. tanfelügyelő urnák f. évi 103. számú megkereső levele, melyben a képviselőtestületet, a f. évi aug. hó 22-én 2H5. sz. hozott határozata folytán, melylyel a népiskolákat közöseknek nyilvánította — fölhívja, hogy a népiskolai törvény 38-ik §-a értelmében kívánt iskolai alapot; továbbá az iskoláknak kertül alkalmas telket, s a gyermekek létszámához mért test- gyakorló-tért jelöljön ki; nemkülönben az iskolák megnyitása előtt költségvetést rendel készíttetni azok évenkénti szükségleteiről, valamint arról, vájjon a község e szükséglet fedezésére mennyi évi jövedelmet bir saját erejéből, s minden forrásból előállítani, végül kijelenti, hogy azon községi lakosok és birtokosok, kik a jelen törvényben kijelölt kellékeknek megfelelő hitfelekezeti népiskolát tartanak főn, csak annyiban köteleztetnek az ekkép alkotott községi iskola föntartásához adóval járulni, a mennyiben azon összeg, melylyel saját felekezeti iskolájuk föntartásához pénzben vagy terményekben járulnak, nem meríti ki egyenes adójuk 5 százalékát. Jelen tanfelügyelői átirat, véleményadás végett a községi iskolaszéknek kiadatik. Fölolvastatott királyi biztos ur ö méltóságának f. hó 10-ről kelt, s a központi föszbiró utján átküldött, 1135. számú reudelete, melyben meghagyja, hogy a népiskolai helyiségeknek f. év szept. 28-án fegyveres erővel történt elfoglalásánál követett eljárás, és annak indokáról jelentés tétessék; továbbá, hogy e képviselőtestület addig is, mig az illetékes hatóság az iskolák kérdéses ügye fölött határozand, minden erőszakoskodástól tartózkodjék, különösen
