Eger - hetilap, 1869
1869-10-14 / 41. szám
325 vagy késői vetés által, s egyedül azon nézetben nyugodhatunk meg, hogy az liszögösödés oly betegsége a búzának, mely ezen növényt, kedvezőtlen időjárás mellett bármely esztendőben is érheti; s mely csapást a gazdaságra nézve az évenkint bekövetkezhető idő viszontagságaiból erdő veszélyek közé sorozhatjuk, melyek elöl magát a gazdának mentesíteni, nem áll hatalmában. (G. L.) Orczy Gyula. Politikai hetiezemle. A porosz trónörökös f. hó 6-án, mint előre jelentve volt, csakugyan megérkezett Bécsbe, hol a legszivélyesb fogadtatásban részesült. Az indóháznál a király s a polgári és katonai főhivatalnokok fogadták a koronaherczeget. Másnap ö Felsége külön kihallgatáson fogadta a magas vendéget; az értekezlet egy óránál tovább tartott, mi arra mutat, hogy az nem szorítkozott csupán az illemformaságokra. Hogy e látogatás jelentős politikai tény, azt a „Prov. Corr.“ porosz félhivatalos lap is nyíltan bevallja. Az sem titok többé, hogy a látogatás iránt az első lépés Berlinből történt. A pessi- misták kételkednek a porosz kormány közeledésének őszinteségében. A franczia senatust és törvényhozó-testületet egy császári rendelet a törvényes okt. 26-ika helyett nov. 29-re hítta egybe, mi az összes franczia sajtónak számos czikkre adotr alkalmat; a radikál és szabadelvű lapok elkeseredett harczot indítottak e miatt a kormány ellen. A kamrák késő egybehivásának okát a lapok különféle körülményekben keresik; a többi közt valószínűnek látszik azon hir, hogy a kormány nem akart gyengeséget mutatni Keratry és három képviselőtársával szemben, kik nagyszerű demonstratióval fenyegetőztek azon esetre, ha az egybehivás okt. 26-ra meg nem történik. E demonstratio azonban nem fog bekövetkezni, Keratry kinyilatkoztatta, hogy minden tüntetésről lemond. A franczia császárné üdvözlésére Viktor Emánuel király is Velenczébe utazott több miniszter és tiszt kíséretében. F. hó 3-án ment a császári hajó födélzetére, hol egy egész óráig időzött, azután pedig visszatért Florenczbe. Eugenia császárné útját tovább folytatta Keletnek, s már eddig Konstantinápolyban van, mert f. hó 13-ra várták oda. A „P. N.“ velenczei tudósítója Írja, hogy a császárné nagyon óhajtja Magyarországot ismerni, s Keletről visszatérése alkalmával Pestet is meglátogatja, hacsak III. Napokon egészségi viszonya e szándékában nem gátolja. A madridi táviratok folyvást a kormánycsapatok győzelmét hirdetik a republicanusok fölött; de e mellett közvetve azt is consta- tálják, hogy a fölkelés térileg növekedett, a mennyiben minden ilynemű győzelmi jelentésnél mindig egy-egy újabb tartomány emlittetik, melyben a mozgalom kitörésre jutott, úgy hogy, ha e jelentések után Ítéljük meg a helyzetet, azt kell mondanunk, hogy a két Castilia kivételével, a fölkelés majdnem az egész királyságban el van terjedve. A győzelmi jelentésekben nem kevésbbé komolyan hangzik a fölkelők részéről állítólag elesettek és megsebesültek száma. Egy távirat szerint csupán Orenseben 80 halottat, 300 sebesültet és számos foglyot vesztettek a fölkelők. Ha ez áll, úgy a fegyvert fogott republicanusok számát legalább is több ezerre kell tennünk. Sőt a „Nordd. Alig. Ztg.“ levelezője csupán azon fölkelők számát, kik Cataloniában fegyvert ragadtak, 8—10 ezer főre teszi. A kormány táviratai szerint a fölkelök mindenütt visszavonulnak a katonaság elől. Ez azonban a „Réveil“ értesülése szerint, épen a fölkelők hadi tervének felelne meg. E terv t. i. abban állana, hogy a fölkelők a hegyek közé vonuljanak, a katonaságot oda csalják, s ott foglalkoztassák, ekkép a nagy városok védtelenül hagyását eszközöljék, és ott a nép győzelmét biztosítsák, erre, ha egyszer a vidéken győztek, népsereget alakítsanak, s elszántan Madrid felé nyomuljanak, De nemcsak a republicanus fölkelökkel gyűlt meg a kormány baja, hanem az önkéntesekkel is. Egy madridi okt. 9-iki távirat jelenti, hogy Saragossában a csapatok és önkéntesek közt heves ütközet volt; az önkéntesek nem akarták a fegyvert lerakni, sőt rátüzeltek a csapatokra. A zavargás azonban erélyesen elnyomatott. — A helyzet komolyságát legjobban föltünteti azon körülmény, hogy acor- tesgyüiés — miután a republicanusok előbb eltávoztak — egyhangúlag megszavazta az alkotmány fölfüggesztését mindazon helyeken, hol fölkelési mozgalom merül föl. A genuai herczeg trónjelöltségének, mely Spanyolországban oly kevés viszhangra talál, most egy részben az olasz lapok is ellene nyilatkoztak. A misterialis „Opinione“ kiemeli, hogy az esetleges tróntulajdonos, ha a külföldről oda eljutna, nemcsak a republicanu- sokkal, hanem ama két igen számos monarchicus párttal is elvileges ellenkezésbe jőne, melyek közül az egyik az asturiai herczeget, a másik a madridi herczeget akarja királylyá kikiáltani. Madridban —■ úgymond — csak egy maroknyi ember gondol a 16 éves genuai herczegre, a nép tömege előtt ő egészen ismeretlen. A „Natione“ azt mondja, hogy a genuai herczeg csak akkor fogadhatja el a spanyol trónt, ha az alkotmányos monarchia erős alapokat nyer, s népszavazás által elismertetik. Az európai parlamentek már többnyire együtt ülnek. A porosz országgyűlés is megnyiitatott f. hó 6-án. A trónbeszéd a pénzügyi helyzet kedvezőtlen voltát tünteti föl; már a múlt évben sem lehetett a [deficitet kikerülni, a jövő évi költségvetésben szintén nem lehetett a bevételek és kiadások közti egyensúlyt helyreállítani, miért is a kormány kénytelen lesz, uj adópótlékokat venni igénybe. A nemzetközi viszonyokat illetőleg, reméli a trónbeszéd, hogy a kormány törekvései a béke föntartása iránt, jövőre is eredmén ydúsak leendnek. Poroszország minden külhatalommal barátságos viszonyban van. A bajor képviselökamarát csakugyan föloszlatták. Miután az elnökválasztás hétszeri szavazásra sem sikerült, a kormánynak nem maradt más hátra, mint a kamrát föloszlatni. A török-egyiptomi viszályról ismét komolyabb hírek érkeznek. A „Turquie“ azt veti szemére az alkirálynak, hogy a szultánt egyenesen provocálta, a mennyiben közvetlenül ama nagyúri fermán vétele után, mely újabb kölcsönök felvételét megtiltja neki, 35 millió franknyi újabb kölcsönt vett föl, hogy hadkészületeit nagyobb mérvben folytathassa. Továbbá az első nagyúri levelet, melyet a szultán Egyiptomban kiragasztatotí, az alkirály letépeté, s eltávolittatá; a „Turquie“ heves kifakadásaira pedig azzal válaszolt, hogy ama lapot Egyiptomból kitiltotta. Ha e tények valósulnak, a viszály előreláthatólag igen komoly fordulatot fogna venni. Városi és megyei hírek. — E r s e k ö nagyraéltösága ma Pestre utazóit. — A hevesmegyei bizottmány baloldali tagjai múlt vasárnap értekezletre gyűltek össze városunkban, s elhatározták, hogy az országgyűléshez petitiót fognak benyújtani a királyi biztosság megszüntetése végett. Hallomás szerint mintegy 80 tag vett részt az értekezletben. — Szerencsétlenség. Gyöngyösön történt közelebb, hogy egy 67 éves földműves, a mint az uj borral telt pinczébe lement, a kifejlett szénsavtól elkábulva, eszméletlenül összerogyott. Négyen mentek utána, hogy megszabadítsák, de mindnyájukra hasonló sors várakozott. Ezt látva egy 8 éves gyermek, lármát ütött, mire az odaérkezetteknek sikerült az elkábultakat szerencsésen kihozni, s rögtöni segély alkalmazásával életre hozni, kivéve az öreg földművest, ki a borforrás alatt kifejlett fojtó gáznak menthetlenül áldozatul esett. — Szintén Gyöngyösön történt, hogy egy ember nagyon sok bort találván inni gutaütés által szólittatott ki ez árnyékvilágból. — A heves-szolnokmegyei jótékonynőegylet által, saját árva- és dolgozóháza javára rendezendő műkedvelői hangverseny, jövő vasárnap, a lyceum dísztermében fog megtartatni, a helybeli katonai zenekar közremüdödéséve! s következő müsorozat- tal: I-sö szakasz: 1) Az „Ilka“ dalmű nyitánya, Dopplertől, a zenekar által. 2) Hangversenydarab fuvolára, Briccialditől, zenekisé- rettel előadja Szabó Ignácz ur. 3) Változatok a „Lammermoori Lucia“ dallamai fölött, Thalbergtö), 44 ik mü, zongorán előadva. 4) Nagy magándal, Beriottól, zenekisérettel. 5) „Magyar hölgy“, költemény Ga- raytól,szavalja Tavassy Róza urhölgy. Il-ik szakasz. 1) Az „Ősi kincs“ dalmű nyitánya, Reissingertől, a zenekar által. 2) „Rondo capriccio“ Mendelssohntól, zongorán előadja Männer János ur. 3) Magyar népdalok, zoDgorakiséret. mellett előadva. 4) „Rákóczy-induló“, Liszttől, zongorán előadja Décsi urhölgy- A hangverseny után a kaszinó termében tánczczal egybekötött zeneestély lesz, melyre a hangversenyre kiadott belépti jegyek szintén érvényesek lesznek. — Helyárak: ülőhely 1 ft, állóhely 60 kr. Kezdete ö'/s órakor. — Értesítvény. A városunkban 6 évre alakuló „önsegélyző egylet“ alapszabály-tervezetének 3 -ik §-a értelmében — miután az „1000 törzsbetét aláírás utján már biztosítva, illetőleg lekötelezve van“ — alakító közgyűlését folyó évi október 16-án délutáni 3 órakor, a városház nagytermében tartandja, melyre alulírottak megbízatásuk folytán azon tiszteletteljes figyelmeztetéssel hívják meg ezen társulat aláírás utjáni tagjait, miszerint a fölhítt alapszabály-tervezet 38-ik §-a szerint, a közgyűléseken minden törzsbetét annak, kinek nevére szól, 1—5 egy, 6—10 két, és 10-en felül három szavazatot biztosit; három szavazatnál többel nem élhet senki, bármennyi legyen törzsbeteteinek száma.“ Ezzel kapcsolatban újólag fölhívjuk a mélyen tisztelt városi és vidéki közönség
