Eger - hetilap, 1869
1869-10-14 / 41. szám
324 minek eredménye az Uszögösödés ; mely kórjele naégnek elhárítására szükségesnek tartottuk, a vetett búzaszemet megóvni az üszög-por megvesztegetésétől, különféle páczolások által. Azonban az újabb tapasztalatok mindinkább kétségessé teszik az említett véleményt, nemcsak azon körülménynél fogva, hogy midőn az üszögnek — mint mondják — ideje van, a bepáczolt búza oly kevéssé marad menten a kórságtól, mint a be nem páczolt, s épen úgy van üszög afris trágya, mint az elövetemény után következett búzában; de megzavarja különösen a fönemlitett nézetet azon jelenség is, hogy egy csirából fejlett, de több szálban elágazott bokorban találhatók egészen elüszögösödött kalászok, sőt ugyan- egy kalászban, gyakran a legépebb és legszebb buzaszemek szomszédságában ott van a romlott, a fekete üszög; és igy, ha a buzasze- met már csirájában lepné meg az üszög-kór, nem lehetne annak ép kalászokat hozni, annál kevésbbé lehetne ugyanegy kalászban ép és romlott szemeket fölváltva találni. Nemkülönben bizonyít a főn- idézett vélemény ellen azon körülmény is, hogy az üszögkor a legegészségesebb buzavetést is meg szokta gyakran támadni, mig ellenben megtörtént, hogy páczolatlan üszögös buzavetés, a legszebb termést eredményezte. Az előbb említett tapasztalatok azon ellenkező nézetre hajlandók vezetni a vizsgálót, miszerint az üszög nem a búzacsírában fejlődik, és igy annak képződése nincs összeköttetésben a buza- szemmel; de függ egyedül az időjárás behatásától, mely a búzát virágzása közben éri, s ezen nézetet megerősíti azon körülmény is, hogy a búza természeténél fogva érzékeny az idő hatásai ellen, a hideg, túlnedvesség megakadályozzák fejlődésében, sőt képesek megrontani, régi tapasztalás, hogy a búza üszögösödését elősegítik a virágzás ideje alatt uralkodó éjjeli hideg harmatok és ködök, melyek különösen a lapályosabb helyeket lepik meg; mig az emelkedettebb hátok menten maradnak; ugyanezen tapasztalatra hivatkozhatnánk az ez évi esetben, midőn az üszög leginkább késői, vagy is azon búzákban volt található, melyeket a májushó második felében közbejött néhány hideg éjszaka virágzás, tehát a termő porok képződésének stádiumában lepett meg. Különösen hivatkozhatuám hasonló jelenségre saját idei tapasztalatomból. Kora tavaszszal túlságosan buja fejlődésnek indulván dola nyilsebességgel röpült a herczegi palota felé. A mint a gróf a szárazra lépett, egy fehér kéz szétnyitotta a palota első emeletén egyik ablak függönyét, s föltűnt ott Franceska halvány alakja. De a gróf semmit sem látott, ő végig haladt a tömlöczhöz vezető homályos folyosón; az ajtó borzasztó zörgéssel csukódott be háta mögött. Másnap bírái előtt állott. A velenczeiek szellemdús emberek , ezt bebizonyiták jelen alkalommal. A dogé kidühöugte magát. Kénytelen volt megelégedni a tizek Ítéletével. Steno hat hónapra száműzetett. Marino, ki legalább is lefejeztetni szerette volna, meg volt gyalázva a tizek ez Ítélete által. Beszélyünkböl majd ki fog tűnni, mennyire elragadja az öreg embert az ellenszenv, ha ő doge, a vétkes pedig csak 25 éves. II. A gyalázat. A velenczei arsenál, mely még csak nem régen is a világon legszebb és leggazdagabb volt, a város azon részén fekszik, mely legközelebb van a tengerhez. Magas, komor falak védik, s vízzel telt mély árkok zárják el a bemenetelt. Történetünk korában még nem volt védve azon szegletes tornyok által, melyek tömérdek puskaporral telve, a szomszéd kis szigeteken állnak. Ezeket csak az 1569-iki nagy tűz után építették, mely az arsenált földig leégette, és a puskaportornyot légberöpité. A Szentháromság-, szent Ferencz- és szent Justin-templomok egészen leégtek, a celestinusok kolostora teljesen összedőlt, s számos szerzetest romjai alá temetett. Már 1355-ben az arsenál többe volt a köztársaságnak 800,000 aranynál, és 120 munkásnak adott dolgot. Egjr része a hajókhoz szükséges részek készítésével foglalkozott, mások ágyukat öntöttek. Száz kovácsmühelyböl hangzott a nagy kalapácsok ütése, ezek horgonyokat, lánczokat s e korszakban szokásos erős fegyvereket készítettek. Mind e munkások egy főnöktől függtek, ki a patríciusok osztályába nem tartozott ugyan, de fontos állásánál fogva még a köztársaság legfőbbjei is tisztelték. Admiral czimet viselt. Az ez évi admirál Morelli Alessandro volt. Morelli az arsenálban lakott nejével, a tiszteletre méltó Mártiiéval és leánya, Imperiával. Azt állítják, hogy a török szerette volbuzavetésem, tanácsosnak véltem annak egy részét lekaszálni, azonban a beállott szárazság miatt a lekaszált rész igen elmaradt fejlődésben, s mi lett az eredmény? — Több gazdatársam panaszkodván a búzák tiszögösödése miatt, gondosan bejártam saját vetéseimet, s mig a korán fejlődött búzában a legszorgosabb kutatás me 1 let sem tudtam hibára találni, a késői elmaradt táblában már üszög mutatkozott, úgy hogy mindenütt ki lehetett mutatni ugyanazon búzatáblában, a található üszögös kalászok után, hogy meddig vala búzám tavaszszal lekaszálva. Ezen jelenségek, úgy hiszem, eléggé bizonyítják, hogy az üszög-képződés szoros viszonyban áll a buzakalász virágzásának fejlődésével, mert különben megfejthetlen volna az, hogy miért volt üszög csak a későbben fejlettben? s miért maradt ment az, mely elébb érte el virágzása idejét? Az idézett tapasztalatok és nézet ellenében azon kérdést tehetné ugyan valaki: hogyan van az, hogy bár az egész búzatáblát azon egy időben éri a kedvezőtlen idő hatása, az üszög mégis csak szórványosan mutatkozik ? mely kérdésre fölvilágositást nyújt épen azon körülmény hogy a búza, bár egyszerre vettetett és indult fejlődésnek, kalászait nem szokta egyszerre s egy napon kidugni, s igy virágzását is több napon át tartja, és igy a beállott kedvezőtlen hatás nem éri mindenik buzafejet a képződés azon egy stádiumában, a mi okozza valószínűleg az üszög szórványosságát; egyébiránt igen sok jelenség van a természetben, melynek okát nem bírjuk tisztán magunk elé állítani; igy méltán kérdhetnök azt is : hogyan történik például, midőn a fagyás éri a veteményeket, hogy azoknak nem mindenike pusztul el, hanem egy elveszett Jkukoriczaszár mellett ott marad épen szomszédja, sőt ugyanegy bokor babnak fele megmarad zölden, mig felét a fagy érte; ugyanazon fának virágai egynémelyikét megvette a hideg s lehull, mig számos virága gyümölcsöt hoz sat. Ámde ha mindazon idézett jelenségek és tapasztalatok arra mutatnak, s azt bizonyítják, hogy az üszög képződésére az időjárásának van kizárólag befolyása, mely az idén különösen a későn fejlett búzákat érte, úgy az Uszögkór csakis a véletlenség eredménye, mivel megeshetik, hogy más körülmények között épen a korán fejlődött buzavetéseket érhetné a csapás ; igy az ellen magát a gazda épen oly kevéssé óvhatja a búza elöleges bepáczolása, mint a korai na Velenczét kezére keríteni, nem annyira a városért magáért, mint inkább az arsenálért, mely megmérhetlen kincset rejtett magában, és a legrettegettebb erősséggé válhatott. A velenczei fiatalság épen úgy gondolkozott, mint a török, s átkozta szivéből ez erős magas falakat, vasas kapuit s átléphetlen árkait. Ha a szerelmi sóhajok úgy összedönthetnék a falakat, mint Josue trombitája, akkor 1355-ben megtörtént volna az , mit két század múlva a puskapor föllobbanása okozott; de a sóhajok és sere- nádok nem ártottak sem a falaknak, sem Imperia szivének. A sere- nádok nagyon is gyakoriak voltak. Ez este zenészekkel megrakott gondolákat lehete látni az admirál erkélye alatt. Amint a zene első hangjai betölték az éji csöndet, egy fiatal ember állott föl, s beszélte szenvedését a falaknak, mig egy inas fáklyát tartva világitá meg az énekes arczát. A zene általában kedves és szomorú volt, az ének fájdalmat árult el. — Szép Imperia — igy hangzott — lagúnák virága, fényes csillag, hallgasd meg kérésem. Ne dobd a kétse'gbeesésnek a szivet, melyben képed él. Az éj kiterjesztő sötét árnyát a gondolák városára, s Venus, a csillagok legszebbike, mint te társnőid között, fölkel a láthatáron. Légy szives azt velem együtt szemlélni stb. stb. Imperia hagyta tovább énekelni. Közben-közben azonban a jó Mártba megjelent az ablaknál, s ha a serenád sokáig tartott, búcsút vett keservesen a szerelmes énekestől. A Dandolók, Pascarik, Man- zonik, Contarinik hasztalan vesztegették itt sóhajaikat. A szép Imperia nem gondolt sem az egyikkel, sem a másikkal. — Mit akarnak velem az ősi házak e nemes ifjai ? — mondá gyakran — én a népből való vagyok, s ha az Ur akarja, maradok. Minthogy szavataytó lány volt, szive mélyéből egy ifjút szeretett, ki ezt viszonozta is, s csak arra várt, hogy kedvese 18 éves s egy napos legyen. E föltételt Mártha asszony szabta, ki épen ti- zennyolcz éves korában ment férjhez, s lányától is ezt kívánta. A 24 óra csak rögeszméje volt az öreg asszonynak. Már csak egy hónap és huszonegy nap hiányzott a kívánt időből, midőn Mártha meglátogatta öreg barátnéját, Perpetuát. (Folyt, köv.)
