Eger - hetilap, 1869
1869-09-02 / 35. szám
VII. évfolyam 35. szám. Szeptember 2-án 1869. Előfizetési díj : Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . 2 ft 50 kr. Negyedévre . . 1 ft 30 kr. Egy hónapra . — 45 kr. Egyes szám . — 12 kr. Hirdetés eifért minden hasábzott petit Borhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 kr rizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön, Kiadó-hivatal: a lyceuxui nyomda. lilöiizctéseket elfogad; a szerkesztőség (Széchenyi-ulcza 26. sz.) — Jentsch G. könyvkereskedése s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler,— Pesten: Zeisler M. király-utcza 47. sz. Városi ügyek. Az aug. 29-én Eger városa részéről tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak : Fölolvastatott Pósta Ferencz m. kir. honvédőrnagynak f. év aug. 18-án kelt megkereső levele, melyben a 49-ik honvédzászlóalj számára Egerben alakulandó zászlóalji törzs és mintegy 90 főnyi állandósított század legénysége elhelyezésére szolgálandó alkalmas helyiség, valamint a szükséges raktárak megszerzésébeni segédke- zés és azok kijelölése végett a polgármester fölhivatik. — Ezen hivatalos megkeresés a polgármesternek azon utasítással adatott ki, hogy annak elintézését a megkereső örnagygyal egyetértöleg eszközölvén, az eredményrőli jelentését annak idejében mutassa be. Fölolvastatott gróf Szapáry Gyula királyi biztos úr ő mlgának aug. hó 16-ról 1395. sz. a. kelt határozata, mely által e testületnek a városi deszkasátorok elhelyezése és állandó künnmaradhatása tárgyában folyó évi február hó 14-én hozott határozata, a központi fősz- biró által megejtett vizsgálatról fölvett, és megküldött jegyzőkönyvben megállapított s elfogadott föltételek mellett jóváhagyatik. —• A fölolvasott határozat az összes ügyiratok kapcsában foganatszerzés végett a közig, tanácsnak kiadatik, oly kijelentéssel, hogy miután az idő rövidsége nem engedi, hogy a kérdéses sátorok a közellevö egri szent-mihályi vásárig a kijelölt telepen és megállapított rend szerint szereztessenek, azok a most említett vásárig jelenlegi helyükön maradjanak. Fölolvastatott Juhász János főbíró előterjesztése, melyben a sommás bírósághoz egy törvényszéki tanácsnoknak jegyzői minőségben, — eddigi fizetésén fölül megszavazandó rendes havi díj melletti alkalmazását elrendeltetni kéri. Végeztetett: Az előterjesztés azon ágát illetőleg, hogy a sommás bírósághoz jegyzői minőségben alkalmazandó egy tanácsnok havi dija 25 fttal javíttassák, — habár e testület elismeri a városi tanácsnokok fizetésének csekélységét, minthogy azonban a város szorult anyagi helyzete nem engedi a házi pénztárnak ily nemű új kiadásokkali termeltetését — hely nem adathatik. — Azonban előterjesztő főbíró megbizatik, hogy a kérdés alatti sommás bírósághoz, — tekintve, hogy a városi törvényszék hatásköre az 1868.54. t. ez. által megsziikittetvén, ettől több ügy tárgyalása elvonatott, s igy a tszéki tagok foglalkozása megkevesbittetett; — ezekből fölváltva belátása szerint helyettesíthessen, az e részbeni közreműködést a törvényszéki tagok ügybuzgalmától a képviselőtestület elvárván. A tüzrendőrség. Nem lehet semmi kétség, hogy a nép jólétének elömozditására: művelődésére, minden tekintetbeni elhaladására, a közrendörség- nek minél pontosabb kezelése szükséges ; és innen következik, hogy a közigazgatási közegek leglelkiismeretesb dolognak, s egyik legfőbb kötelességüknek tartsák, mindazt, mi a rendőrségből reájok bízatott, vagy mi a dolog természeténél s hivatásuk szelleménél fogva hatáskörükbe tartozik, a legpontosabban s legtökéletesebben teljesíteni s végrehajtani. Gondosságuknak, körülnézésüknek, vizsgálódásaiknak egyik legfőbb tárgyát az képezze, hogy minél jobban föltalálják mindazon hiányokat, melyek községükben a rendőrség tekintetéből még fedezendök, és hogy minél több oly intézkedést tehessenek, mi a közrendőrség körébe tartozó czélok s érdekek előmozdítására vezetnek A községi közegek hivatása és legfőbb kötelme odahatni, hogy a község jobbléte, virágzása, szellemi kifejlődése minél magasb fokra emeltessék. Nekik kell tehát legjobban s legtöbbet arra működniök, hogy minél több rendőrségi javítások történjenek, s a rendőrségi szabályok minél szigorúbban teljesittessenek, mert ez az egyik leg- lényegesb ut s mód a közélet czéljainak valósítására. Ezen okok és tekintetekből czélszerünek s hasznosnak találtuk, ez alkalommal a „t U z r e n dö r s é g r ö 1“ szólani. Nem ok nélkül teszszlik ezt, mert egy évtized óta, s főkép ez évben, városunkban s környékünkön ismét szokatlanul megszaporodtak a tűzvészek, melyek már sok család jólétét megsemmisítették. A tűzvész, melynek megakadályozására vagy bajainak enyhítésére van a ttiz- rendörscgnek hivatása irányozva, a legnagyobb csapás és veszedelem, mert tárgyát végkép megsemmisíti, és sokszor az életre is veszélyeket hoz. Sajnos, hogy épen e tekintetben községeink még rendkívül hátravannak a kellő elöintézkedések, óveszközök és javítások használatában. Községeink állapota még oly szomorú, mikép nagyon természetes, hogy oly sok tűzvész történik, s hogy az rendesen mindig igen nagy terjedelművé szokott válni. Atűzrendörségnek hivatása: a tűzveszélyeket megakadályoztatni, vagy legalább azok bajait enyhíteni. E tekintetből a tüzrendőrség hivatásának főtárgyai és teendői a kővetkezők: 1-ször : Alkalmazása mindazon intézkedéseknek, melyek által a tűzvészek elháríthatok, megakadályozhatók, s a melyeket a tudomány s gyakorlati élet mint olyanokat tüntetett ki, melyek által e vész támadása, elterjedése meggátolható ; 2-szor : arra való törekvés, hogy a tűzvész, ha valahol mégis kiütött, minél gyorsabban fölfedeztessék; 3 szór: hogy a tűzvész, ha fölfedeztetik, gyorsan elnyomassék, s igy elterjedése lehető legnagyobb mértékben meggátoltassák; 4-szer: hogy a tűz elnyomása után a még szükségessé vált biztositó intézkedések, a tűzvész következései irányában megtétessenek; s végre 5-ször: hogy e szerencsétlenségek súlya minél jobban eny- hittessék. Midőn ezeket, mint a tüzrendőrségnek főtárgyait jelöljük ki; szomorúan kell megvallanunk, mikép hazánk nemcsak kisebb községeiben, hanem városaiban is rendkívül keveset találunk azon eszközök közül, melyek az elősorolt tárgyakra vonatkoznak, s melyek a tűzvészek szerencsétlenségeinek ritkítására mulhatlanul szükségesek. Nem találjuk azokban föl a czélszerü épités-módot, melyben egy főbiztositék rejlik a tűzvészek elhárítására. A házak tetői falukon és sok helyütt városokban is, még őseink több század előtti szó-
