Eger - hetilap, 1869

1869-08-12 / 32. szám

VII. évfolyam 32. szám. Augusztus 12-én I8t>9. aiöflzetési díj: Egész évre . . 5 ft - kr. Félévre . . . 2 ft 50 kr. Negyedévre . . I ft 30 ki. Egy hónapra . — 45 kr. Egyes szám . — 12 kr. Hirdetésekért minden hasábzotl petit sorhtly után 4, bélyegadó fejéi en minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyéit 8 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. íilftfizeteseket diósad .* ct szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch G. könyvkereskedés $ minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt l frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler M. király-uteza 47. sz. Érdeklik-e községi rendszerünket a közegészségi ügyek ? Az együtt lakó honpolgárok közös érdekét a község képviseli; azért hasznos és szükséges, hogy minden község egy jól szervezett és hatályos testület legyen, mely népessége érdekeit előmozdítani és veszély idején védelmezni tudja. Mert közös erővel lehet a leg­több oly bajt legyőzni, mely minden egyes embernek erejét túlha­ladja. A község tehát a közös erőnek képviselője, egy testület, mely értelemmel, képességgel és hatalommal bir, s arra való, hogy az együtt lakó népcsaládnak kormányzója s birája legyen, hogy hasznát s jólétét kitelhetőleg előmozdítsa, és minden baj ellen a le­hetőségig oltalmazza. A politikai és vagyoni érdekektől eltekintve, most csupán a községnek azon viszonyai érdekelnek, melyekből az embernek egészsége, életföntartása és természetszerű jóléte származik; hogy ha az, a mire különösen a politikai haladás törekszik létrejö, t. i. a községek rendezése; bogy ha a községek saját bajaikat maguk or- vosalhatják, akkor majd tudhassák orvosolni azon sajgó sebeket, melyek jelenleg egész fajunkat gyötrik ; hogy elejét vegyék azon el­terjedt nyomornak, mely különösen a magyar nép fiait sújtja, s hogy megmentené azon áldozatokat, melyeket különféle hydra ször­nyetegek hazánk népségétől évenkint elragadnak, s melyek legkö­zelebbi okai annak, hogy a magyar faj kellőleg szaporodni nem bir. Hogy az élet maga egy oly kincs, melyet megbecsülni nem le­het, azt kiki tudja, és hogy földi javaink közt az egészség első, az sem szenved kétséget; ezért igen egyszerűen következik az, hogy az ember élete viszonyait úgy rendezze be, hogy mi az egészségnek hasznos, azt megszerezni iparkodjék, és azt, a mi egészségét fenye­geti vagy károsítja, távol tartani gyekezzék. Ámde az egészségnek számos oly követelései vannak, melye­ket egyes ember kielégíteni nem képes, és a melyeket kisebb na­gyobb testület csak közös erővel bir elhárítani; azért igen világos, hogy a községek elrendezésénél első és legfontosabb körülmény a közegészségnek tekintetbevétele; a községek felett őrködő hatalom, ha mind a politikai, mind a gazdászati érdekeket a lehetőleg jól el­intézi, még akkor igen hiányosan tett eleget feladatának, ha a né­pesség egészségi viszonyaira kellő figyelmet nem fordít, ha az egész­ség áldásait népének nem biztosítja. Különösen fontos ez ügy a szegényebb községekre nézve ; mert még a jó egészség minden embernek főkincse, addig a szegénynek az az egyedüli élettökéje, melylyel magát és gyermekeit föDtartja. Az egészségi tudományok mivelése reávezetett azon igazságokra, hogy a szegények mindenkor több gyermeket nemzenek, mint a gazdagok, a vagyonosabb osztály pedig folytonos apadásban, mond­hatni sorvadásban van ; és bogy ezen osztályt, valamint általában az összes népesség szaporodását csak a szegény sorsuak tartják fenn és növelik. Mindenesetre elégséges ok arra, hogy minden kor­mány, ha a népesség jólétét és szaporodását szivén hordja, a sze­génység egészségi állapotát telhetöleg előmozdítsa. A magyarnóp életét rongáló mocsárok fölötte számosak, és sok községnek tőszomszédságában még oly tófenekek és pósványok terülnek el, melyeket a tudomány a közelfekvö helységekben ural­kodó különféle betegségek és keletkezni szokott kórjárványok oká­nak ismert el; sőt első rangú királyi városainkban is gyakorta lát­hatni kivált tavaszkor, mig az utczák közepén is akár hajózható tó­csákat, melyek kiszárítását a város lakói egyedül a jókra és a bű­nösökre egyaránt kegyesen letekintő nap jóltevö sugaraira és a négy világrész széleire bízzák, addig pedig mig edögleletes lehelletii pocsolyák ki nem száradnak, a lakosság minden aggály nélkül szívja be poshadt levegőjét, aztán betegszik és korán sírba száll. A tisztátalanság és mocsok undort szül, a csinosság s tisztaság a szemet gyönyörködtetve az érzékekre kedvező hatást gyakorol; azért tehát a tisztaság feletti őrködés minden város s községben a rendőrség hatásköréhez tartozván szükséges,hogy az intézkedjék a fe­lett,hogy a házakból,ezek udvaraiból kihordott rondaságok azutczából minélelöbb a város végére kihordassanak. Az esővíznek csatornák vagy más árkok általi lecsapolása cszközlendő, nehogy a város ut- czáin mocsárok képződjenek s a piszok rakásra gyűljön annyira, hogy szekerek fenakadni, a gyalogok pedig térdig sárban gázolni kényte- lenittessenek. — A házak udvarai mindenkor szárazon tartandók ; ügyelendő arra is, hogy minden hét végén söpertessenek, úgy szin­te házak előtti térek tisztán tartassanak. — Mélyedések, gödrök me­lyekben az álló viz ibnzhödésnek indult betöltendők.-— Kutak és marbaitató válók tisztán tartassanak. Kődarabok, fa-, és köhalmazok nyílt utczákon ne türettessenek meg. Végre átkelési helyek, hidak, karfák mindig jó karban tartassanak. Ezek főbb vonásai ama belrendöri teendőknek, melyek a köz­egészség szempontjából minél erélyesebben viendök keresztül. Vé­leményem szerint erre nézve a czél legkönnyebben eléretnék,ha „ut- cza-tisztitó t ár s ul a t-okat állítanánk föl; például városunk egyik népszerűbb polgára szervezzen egy választmányt, mely az ösz- szes lakossághoz fölhívást bocsátván ki, azt egy társulat alakítására buzdítsa; tagokat gyűjtsön, kik kötelezzék magukat hetenkint egy bizonyos összeget a társulat pénztárába befizetni, melyből aztán az utcza tisztítási költségek fedezendők lennének. A tagsági diják a lehető legcsekélyebbek lehetnének, hogy igy mindenkinek alkalma nyílnék a társulatba magát tagul beíratni. A munkák teljesítése s a fizetések megtételével a társulat részétől az úgynevezett „felü­gyel ö“ volna megbízandó. L'órinczfi János. Városi ügyek. Az Eger városa részéröl f. év augusztus 8-án tartott képviselői ülésben kővetkező ügyek tárgyaltattak. Elnöklő polgármester, mint a megbízott küldöttség elnöke elő­terjeszti, miként a vizi fecskendők vásárlására vonatkozó ajánlato­kat és adatokat, úgy azon körülményt, vájjon Eger városa jelenlegi vizi fecskendője a kívánalomnak megfelelöleg átalakítható e? a küldöttség megvizsgálván azon megállapodásra jutott, hogy miután a város jelenlegi vizi fecskendője, ide nem számítva a rendes kovács és kerékgyártói munkákat, 131 írt 50 krért tökéletesen átalakítha­tó ; még egy újnak megvétele 700—800 írtba kerül, ennélfogva leg- ezélszerübb és előnyösebbnek tartja a küldöttség az ekkénti átala­kítást eszközöltetni. A Párádon kisorsolandó vizi fecskendőre vo­natkozólag fölemlíti, hogy miután a sorsjegyek nagyrésze el nem kelt, a kisorsolás a kitűzött időben nem eszközöltethetvén, bizonytalan időre elnapoltatok. A tett előterjesztés tudomásul vétetvén, a polgármester megbi- zatik, miként a város jelenlegi vizi fecskendőjének, a küldöttségi vé­lemény értelmébeni átalakítását eszközöltesse. Fölolvastatott az egri mltgos főkáptalannak f. évi jul. hó 23-ról kelt 261. számú megkereső levele, melyben tudatja, hogy a n. m. vallás és közoktatási minisztérium f. é. 9123. sz. alatti leiratával megengedte, hogy az úgynevezett „Zöldfa vendéglő" a koldulás megszüntetése czéljáböl a főkáptalan kivánatához képest, Eger vá­rosára tulajdonjoggal telekkönyvileg átruháztassék , kijelentvén ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom