Eger - hetilap, 1869
1869-08-12 / 32. szám
VII. évfolyam 32. szám. Augusztus 12-én I8t>9. aiöflzetési díj: Egész évre . . 5 ft - kr. Félévre . . . 2 ft 50 kr. Negyedévre . . I ft 30 ki. Egy hónapra . — 45 kr. Egyes szám . — 12 kr. Hirdetésekért minden hasábzotl petit sorhtly után 4, bélyegadó fejéi en minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyéit 8 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. íilftfizeteseket diósad .* ct szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch G. könyvkereskedés $ minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt l frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler M. király-uteza 47. sz. Érdeklik-e községi rendszerünket a közegészségi ügyek ? Az együtt lakó honpolgárok közös érdekét a község képviseli; azért hasznos és szükséges, hogy minden község egy jól szervezett és hatályos testület legyen, mely népessége érdekeit előmozdítani és veszély idején védelmezni tudja. Mert közös erővel lehet a legtöbb oly bajt legyőzni, mely minden egyes embernek erejét túlhaladja. A község tehát a közös erőnek képviselője, egy testület, mely értelemmel, képességgel és hatalommal bir, s arra való, hogy az együtt lakó népcsaládnak kormányzója s birája legyen, hogy hasznát s jólétét kitelhetőleg előmozdítsa, és minden baj ellen a lehetőségig oltalmazza. A politikai és vagyoni érdekektől eltekintve, most csupán a községnek azon viszonyai érdekelnek, melyekből az embernek egészsége, életföntartása és természetszerű jóléte származik; hogy ha az, a mire különösen a politikai haladás törekszik létrejö, t. i. a községek rendezése; bogy ha a községek saját bajaikat maguk or- vosalhatják, akkor majd tudhassák orvosolni azon sajgó sebeket, melyek jelenleg egész fajunkat gyötrik ; hogy elejét vegyék azon elterjedt nyomornak, mely különösen a magyar nép fiait sújtja, s hogy megmentené azon áldozatokat, melyeket különféle hydra szörnyetegek hazánk népségétől évenkint elragadnak, s melyek legközelebbi okai annak, hogy a magyar faj kellőleg szaporodni nem bir. Hogy az élet maga egy oly kincs, melyet megbecsülni nem lehet, azt kiki tudja, és hogy földi javaink közt az egészség első, az sem szenved kétséget; ezért igen egyszerűen következik az, hogy az ember élete viszonyait úgy rendezze be, hogy mi az egészségnek hasznos, azt megszerezni iparkodjék, és azt, a mi egészségét fenyegeti vagy károsítja, távol tartani gyekezzék. Ámde az egészségnek számos oly követelései vannak, melyeket egyes ember kielégíteni nem képes, és a melyeket kisebb nagyobb testület csak közös erővel bir elhárítani; azért igen világos, hogy a községek elrendezésénél első és legfontosabb körülmény a közegészségnek tekintetbevétele; a községek felett őrködő hatalom, ha mind a politikai, mind a gazdászati érdekeket a lehetőleg jól elintézi, még akkor igen hiányosan tett eleget feladatának, ha a népesség egészségi viszonyaira kellő figyelmet nem fordít, ha az egészség áldásait népének nem biztosítja. Különösen fontos ez ügy a szegényebb községekre nézve ; mert még a jó egészség minden embernek főkincse, addig a szegénynek az az egyedüli élettökéje, melylyel magát és gyermekeit föDtartja. Az egészségi tudományok mivelése reávezetett azon igazságokra, hogy a szegények mindenkor több gyermeket nemzenek, mint a gazdagok, a vagyonosabb osztály pedig folytonos apadásban, mondhatni sorvadásban van ; és bogy ezen osztályt, valamint általában az összes népesség szaporodását csak a szegény sorsuak tartják fenn és növelik. Mindenesetre elégséges ok arra, hogy minden kormány, ha a népesség jólétét és szaporodását szivén hordja, a szegénység egészségi állapotát telhetöleg előmozdítsa. A magyarnóp életét rongáló mocsárok fölötte számosak, és sok községnek tőszomszédságában még oly tófenekek és pósványok terülnek el, melyeket a tudomány a közelfekvö helységekben uralkodó különféle betegségek és keletkezni szokott kórjárványok okának ismert el; sőt első rangú királyi városainkban is gyakorta láthatni kivált tavaszkor, mig az utczák közepén is akár hajózható tócsákat, melyek kiszárítását a város lakói egyedül a jókra és a bűnösökre egyaránt kegyesen letekintő nap jóltevö sugaraira és a négy világrész széleire bízzák, addig pedig mig edögleletes lehelletii pocsolyák ki nem száradnak, a lakosság minden aggály nélkül szívja be poshadt levegőjét, aztán betegszik és korán sírba száll. A tisztátalanság és mocsok undort szül, a csinosság s tisztaság a szemet gyönyörködtetve az érzékekre kedvező hatást gyakorol; azért tehát a tisztaság feletti őrködés minden város s községben a rendőrség hatásköréhez tartozván szükséges,hogy az intézkedjék a felett,hogy a házakból,ezek udvaraiból kihordott rondaságok azutczából minélelöbb a város végére kihordassanak. Az esővíznek csatornák vagy más árkok általi lecsapolása cszközlendő, nehogy a város ut- czáin mocsárok képződjenek s a piszok rakásra gyűljön annyira, hogy szekerek fenakadni, a gyalogok pedig térdig sárban gázolni kényte- lenittessenek. — A házak udvarai mindenkor szárazon tartandók ; ügyelendő arra is, hogy minden hét végén söpertessenek, úgy szinte házak előtti térek tisztán tartassanak. — Mélyedések, gödrök melyekben az álló viz ibnzhödésnek indult betöltendők.-— Kutak és marbaitató válók tisztán tartassanak. Kődarabok, fa-, és köhalmazok nyílt utczákon ne türettessenek meg. Végre átkelési helyek, hidak, karfák mindig jó karban tartassanak. Ezek főbb vonásai ama belrendöri teendőknek, melyek a közegészség szempontjából minél erélyesebben viendök keresztül. Véleményem szerint erre nézve a czél legkönnyebben eléretnék,ha „ut- cza-tisztitó t ár s ul a t-okat állítanánk föl; például városunk egyik népszerűbb polgára szervezzen egy választmányt, mely az ösz- szes lakossághoz fölhívást bocsátván ki, azt egy társulat alakítására buzdítsa; tagokat gyűjtsön, kik kötelezzék magukat hetenkint egy bizonyos összeget a társulat pénztárába befizetni, melyből aztán az utcza tisztítási költségek fedezendők lennének. A tagsági diják a lehető legcsekélyebbek lehetnének, hogy igy mindenkinek alkalma nyílnék a társulatba magát tagul beíratni. A munkák teljesítése s a fizetések megtételével a társulat részétől az úgynevezett „felügyel ö“ volna megbízandó. L'órinczfi János. Városi ügyek. Az Eger városa részéröl f. év augusztus 8-án tartott képviselői ülésben kővetkező ügyek tárgyaltattak. Elnöklő polgármester, mint a megbízott küldöttség elnöke előterjeszti, miként a vizi fecskendők vásárlására vonatkozó ajánlatokat és adatokat, úgy azon körülményt, vájjon Eger városa jelenlegi vizi fecskendője a kívánalomnak megfelelöleg átalakítható e? a küldöttség megvizsgálván azon megállapodásra jutott, hogy miután a város jelenlegi vizi fecskendője, ide nem számítva a rendes kovács és kerékgyártói munkákat, 131 írt 50 krért tökéletesen átalakítható ; még egy újnak megvétele 700—800 írtba kerül, ennélfogva leg- ezélszerübb és előnyösebbnek tartja a küldöttség az ekkénti átalakítást eszközöltetni. A Párádon kisorsolandó vizi fecskendőre vonatkozólag fölemlíti, hogy miután a sorsjegyek nagyrésze el nem kelt, a kisorsolás a kitűzött időben nem eszközöltethetvén, bizonytalan időre elnapoltatok. A tett előterjesztés tudomásul vétetvén, a polgármester megbi- zatik, miként a város jelenlegi vizi fecskendőjének, a küldöttségi vélemény értelmébeni átalakítását eszközöltesse. Fölolvastatott az egri mltgos főkáptalannak f. évi jul. hó 23-ról kelt 261. számú megkereső levele, melyben tudatja, hogy a n. m. vallás és közoktatási minisztérium f. é. 9123. sz. alatti leiratával megengedte, hogy az úgynevezett „Zöldfa vendéglő" a koldulás megszüntetése czéljáböl a főkáptalan kivánatához képest, Eger városára tulajdonjoggal telekkönyvileg átruháztassék , kijelentvén ez
