Eger - hetilap, 1869
1869-01-28 / 4. szám
27 Lajos és Horváth Lajos, az előbbi ellenfele Mocsáry Lajos, az utóbbié Kun János ; a csáthi kerületben a jobboldali Orosz Mihály ellen az ellenzék Gencsy Gézát léptette föl; az edelényi kerületben a jobboldal jelöltje Fekete József, a baloldalé Ragályi Gyula; a dédesi- ben a jobboldal részéröl Szepessy Gyula főszbiró lépett föl; a szirrna- besenyeiben b. Vay Béla volt képviselő jobboldali, az ellenzéknek jelöltje még nincs; a keresztesi kerületben Prónay József, a köves- diben Majtényi Dezső volt képviselők léptek föl a baloldal részéről, ellenükben a jobboldal csak ezután fog jelölteket fölléptetni. Vasmegyében ajobboldali képviselőjelöltek közül Horváth Boldizsár a szombathelyi, Hollán Ernő a felső-őri, Szabó Miklós a kő szegi, Ernuszt Kelemen a néinetujvári kerületekben ellenjelölt nélkül állanak ; Sárvárott Horváth László megválasztatása, miután Horváth Antal eddigi képviselő Sopronmegye főispáni helytartójának neveztetett ki, bizonyosnak tekinthető, a baloldal jelöltje, Bárdossy István központi főbíró ellenében. A szent-gothárdi kerületben a Deákpárt jelöltje és a kerület eddigi képviselője, Széli Kálmán ellenében a baloldal jelöltje, Cseh Sándor keresi a választók bizalmát, melyet a múlt országgyűlésen általa képviselt német-újvári kerületben elveszted; a muraszombati kerület deákpárti jelöltje gr. Sigray Fillöp, a múlt országgyűlésen a kerület képviselője, ki ellen, mint hírlik, a balpártiak Berke Józsefet akarnák fölléptetni. Legkétesebb ezek közt a Deákpárt győzelme a rumi kerületben, hol Bezerédy László ellen, ki már két Ízben képviselte a kerületet, a baloldal Hor váth György volt udvari ágenst léptette föl, s az elámított népet már nagyrészt hatalmába kerítette. Szepesmegyében ajelöltek következők: a golnicziben a jobboldal részéről Fest Imre, az ellenzék részéről Breuer, volt provisori- umi másodalispán; az iglóiban Jendrassik Miksa egyedül áll; a késmárkiban Herczeg Árpád jobboldali és Ludvvigh Brüsselben élő bal oldali hazánkfia állnak egymással szemközt; a szepes-szombathiban Zsedényi Ede egyedül áll; a lublóiban Raisz Szilárd deákpárti, Gergelyi ügyvéd baloldali és Macsik Péter ruthen jelölt. Zemplémmegyében a következő jelöltek vannak fölléptetve: a homonnai r. kerületben Szirmay Ödön és Vladár Tamás, mindkettő deákpárti,ellenjelölt nincs; a nagy-mihályiban Kazinczy István deákpárti és Dercsényi Kálmán főszbiró baloldali; a terebesiben Molnár István jobboldali ellenjelölt nélkül; a sátoralja-ujhelyen gr. And- rássy Gyula,ellenjelöltje nincs; a helmecziben Kossuth Pál deákpárti, ellenjelöltje Hegedűs László ; a liszkaiban Lónyay Gábor deákpárti és Szakácsi Dániel ügyvéd s Stépán Géza baloldaliak; a mádiban Zalay István deákpárti és Sóhalroi János baloldali; a megyaszóiban Harkányi Károly a jobboldal, Mezössy László az ellenzék részéről. Abaujmegyében következő jelöltek vannak: Kassa városban b. Luzsénszky baloldali ellenében gr Zichy Rezső, és Rimanóczy polgármester jobboldaliak ; a kassai kerületben Semsey Albert volt jobboldali képviselő és Répászki József enyiczkei plébános, szintén deákpárti; a cserháti kerületben Csörghe László, volt deákpárti képviselő,ellenjelöltjekint Szentimrey Eleket és Vendégi Gábort emlegetik; a gönczi kerületben Komáromy, Lacsky Vincze és Bárczy János, kik közt csak az utóbbit mondják jobboldalinak; a füzén kerületben gr. Károlyi Ede az ellenzék és Klecz Gyula a Deákpárt részéről ; a szikszói kerületben még bizonytalan, kik fognak föllépni. Temesmegyéböl a következő jelöltekről tudósítanak: Temes- várott a jobboldal jelöltje Klapka György, a baloldalé Missies, volt képviselő; a hidegkúti kerületben Fíilöp Lipót volt jobboldali képviselő és Paulovics Ignácz az ellenzék részéről; a rékási kerületben Fischer István volt ellenzéki képviselő és Janicsári Sándor deákpárti ; az orczifalvi kerületben jobboldali Onossy Mátyás, baloldali Dunyog magyar emigráns és nyug. olasz ezredes; a csákovai kerületben Ivácskovics György deákpárti és Pap Vincze baloldali jelöltek állnak szemközt; a kisbecskerekiben Vukovics Sebőt kérték föl jelöltül. Györmegyében a jelöltek következők: Győr városban Kautz Gyula volt deákpárti képviselő, ellenében az ellenzék Lisz- kai és Virághalmi neveit hangoztatja; az öttevényi kerületben Földváry Miklós jobboldali és Enessey Sándor baloldali; a téthi kerületben Eöry Sándor volt baloldali képviselő ellen a Deákpárt Gya- pay Dienest léptette föl; a peéri kerületben Rónay Jáczint volt jobboldali képviselő megválasztatása bizonyos. Györmegyében átalá- ban az ellenzéknek kevés kilátása van a sikerre. Sopronban a Deákpárt jelöltje Ihász Rudolf, volt képviselő, kinek megválasztatását bizonyosnak tartják. Ungmegyében a „P. N.“ szerint csak egy baloldalinak, az öreg Bernáth Zzigmondnak van kilátása] a megválasztatásra. Politikai hetiszemle. Eger, jan. 27. A párisi conferentiáról számos eltérő híreket hoztak a lapok. Most a franczia kormány hivatalos lapja constatálja, hogy a conferen- tián megállapított, s a hatalmasságok által elfogadott nyilatkozat egy sürgönyben fog közöltetni a görög kormánynyal, mely fölszólit- tatik a csatlakozásra. F. hó. 23-án indult el a sürgönynyel gr. Wa- lewszki Marseilleböl Athénébe; a választ e hó végére remélik. Ha a válasz megérkezik, a conferentia még egyszer egybegyül, hogy ezen válasz alapján véglegesen határozzon. A conferentia nyilatkozata bizonyos nemzetközi jogelvek kifejezésében áll. Abban a „Mem. diplom." szerint a hatalmak kimondják, hogy minden állam, mely idegen területen a fölkelési kísérleteket támogatja , mely kikötőit magánhajóknak megnyitja, melyek a törvényesen megállapított ostromzárlatot áttörik; minden állam, mely idegen területek megtámadására szánt önkéntes csapatok toborzását előmozdítja: elvitázbatlanul sérelmet követ el a nemzetközi jog ellen. A declaratio ennélfogva figyelmezteti Görögországot, hogy tartózkodjék minden oly cselekménytől, mely a fölállított jogelvekkel ellenkezik. Másrészről pedig tanácsolja Törökországnak, hogy azon esetre, ha Görögország kötelezi magát ezen elvek elfogadására, tekintse ezt tényleges elégtételnek panaszaiért, s vegye vissza ultimátumát. Néhány nap alatt megtudjuk, igenlő vagy pedig tagadó lesz-e Görögország válasza. Minden oldalról beszélik, hogy a válasz igenlő lesz. És ha mégis tagadó lenne? Akkor a többi a Porta gondja lesz; a conferentiában résztvett hatalmak nem mutatnak kedvet arra, hogy megállapodásaikat kényszerre! is foganatosítsák. A Porta helyzete semmi esetre sem irigyelhető, nemcsak azért, mert háború esetében bizton számíthat összes keresztény alattvalói föllázitására, hanem mert legújabban a perzsa határok megsértése miatt komoly viszályba keveredett Perzsiával is, mely már csapatokat is öszponto- sitott a török határokon. A Porta erejét szét nem forgácsolhatván, egyik vagy másik részen szükségkép engedékenységet kell tanúsítania. A perzsa-török viszály előidézését is Oroszország sakkhuzá- sának tekintik. Az athenei cabinet, mint a „Patrie“ jelenti, körözvényt készít az idegen udvarokhoz, s emlékiratot fog hozzá csatolni, melyben geographiai és statistikai gazdag anyag segítségével bebizonyítani igyekszik, hogy Görögországnak bírnia kell Krela, Samos és Chio szigetét, nemkülönben Macedonia és Thessalia egy részét, s ezt azzal indokolja, hogy csak igy foglalhatja el az öt megillető rangot, mit nézete szerint különben maga Európa érdeke is parancsol. Spanyolországban a választások befejeztettek, s a monarchicus párt túlnyomó többséget nyert. Akként számítanak, hogy a 350 képviselő között 300 monarchista, 30 köztársasági és 20 bourbonista leend. — A trónjelölteket illetőleg még mindig nem tudnak bizonyost. Az ideiglenes kormány jelöltje, úgy látszik, Aosta olasz kir. herczeg. De vájjon öt akarják-e a monarchicus képviselők is? az kétséges. Oly hir is érkezett, mely szerint a herczeg egy Spanyolországban élő személyiséghez intézett levelében kijelentette volna, hogy megválasztatása esetére nem fogadná el a spanyol trónt. E hir azonbau nem hiteles, s nem is tartjuk valószínűnek. — A carlisták nagy tevékenységet fejtenek ki jelöltjök érdekében. Cabrera tábornok kiáltványt intézett a navarraiakhoz don Carlos mellett. A többi közt ezeket mondja : „Győzelmünket máshol s nem az átalános szavazatjog terén kell kiküzdenünk, értem a csatamezőt. Itt gyorsan el fogunk jutni a rég óhajtott győzelemre.“ A carlisták tehát fegyverrel akarnák jelöltjüket a trónra emelni. Olaszországban az őrlési adó miatti zavargások, daczára a tett szigorú intézkedéseknek, még folyvást tartanak. A katonaság és nép közt több helyen véres összeütközések történtek, mely alkalommal több halott és sebesült maradt a helyszínén, s a rendzavarók százával fogattak be. Egy ily alkalommal a fölingerelt nép az elfogott katonákat a teljes működésben levő malom kerekei közé dobta, melyek a szerencsétleneket a szó szoros értelmében összetörték, így írják Florenczből a „Tgpst“-nak. A belga királyi családot a koronaherczeg halálával nagy csapás érte. Lipót brabanti herczeg egyetlen fia volt a királyi családnak. A koronaherczeg 1859. junius 12-kén született, s gyógyithatlan szívbajban halt meg f. h 22-én éjjel. A trónörökös halála azonban nemcsak a királyi családra mélyen fájdalmas, mely benne egyetlen fiát veszté el, hanem politikai tekintetben is már most komoly aggodalmakra ad okot a belgáknak. A belga trónörökösödési rend szerint, a koronának csak férfi trónörököse lehet. Jelenleg még van férfi *
