Eger - hetilap, 1869
1869-01-28 / 4. szám
2G Vagy talán azon nagyhangú elvek, a melyek némely urak szájában oly otthonosak, nem is egyebek, mint Bőméként függönyök, hogy eltakarják azt, a mi mögöttük rejtve van ? ! Csakhogy a függöny igen rongyos, s azért nagyon átlátszó, — s mintha ama famosus interpretatiónak kulcsa nem épen nehezen volna bizonyos emancipationalis törvényben föllelhető. Ah uraim ! önök nem látszanak ismerni ama jó közmondást: hogy az úristen gondolkodott róla, hogy a fák az egekig ne nyúljanak. Egyébiránt gondoskodott róla a közp. választmány, hogy a ke serü magvat tetszetős hüvelybe rejtse, — a végzést ekként mondván ki: „kereskedők alatt az 1848. 16. tczikkben körülírt, törvény előtt elismert kereskedők értetnek, mit az illetők kétség esetében igazolni tartoznak.“ Tehát a „bejegyzett“ szót egészen mellőzte. Az idézett t. czikk igy szól: „Törvény előtt rendes kereskedőnek csak az tartatik, ki kereskedési czimét az alább következő szabályok szerint bejegyezteti, és kereskedéséről rendes könyveket vezet.“ Itt tehát rendes kereskedőkről van szó, mit nem emlit az 1848. V. 2. §. b.), s azután pedig az 1840. 16. t. ez. a magánjogba vág, holott az 1848 V. t. ez. a közjog terén mozog, amott a bejegyzéssel fontos magánjogi következmények vannak egybekötve, itt azonban ilyenekről nincs szó. A b) pontról átment a közp. választmány a c) pontra, — mely igy szól: „kik habár a fentebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokukból eredő 100 ezüst ft. évenkinti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek.“ Nagy vitát idézett elő a „töke“ szó; s itt a közp. választmány törvény magyarázói hivatásának tetőpontjára hágott. — Határozata ugyanis eme pontra vonatkozólag igy szól: „A c) pont alatt foglalt 100 írt biztos jövedelmet hozó tőke alatt pénzbeli érték értetik. E szerint választói joggal bir, ki 100 frt évi jövedelemnek megfelelő összeget, még pedig vagy telekkönyvileg bekebelezett kötelezvényben, vagy legalább % év óta tulajdonában lévő, saját nevére szóló takarékpénztári könyvecskében, vagy állampapírokban, melyekhezi tulajdonjoga azonban közokirattal bizonyítandó, kimutatni képes, vagy a 100 ft jövedelemnek megfelelő, be nem kebelezett töke után jövedelmi adót fizet.“ A tőke, ezt minden tanult ember tudja, nemzetgazdászati s nem jogi fogalom. Hogydehát mit kell értenünk alatta, arra a nemzet- gazdászat felel meg, s föl kell tennünk az 1848 iki törvények alkotóiról, hogy annyit mégis csak értettek e tudományhoz, mint az egri közp. választmány. — Már pedig a nemzetgazdászat nemcsak pénztőkét ismer, hanem sok más egyéb tőkét is, — a mely más tőke (vegyük csak pl. egy nagy haszonbérlőnek fundus instructusát) épen oly, sőt sokszor biztosabb és állandóbb jövedelmet ad, mint a köz- és magánkötvények. És ha már a sokszor nagyon is bizonytalan magánkötvények után elegendő a jövedelmi adónak kimutatása, miért nem tartatik az elegendőnek más egyéb tőkénél?? A48-iki törvényhozás nagyon jól tudta azt,hogy a pénz a tökének csak egy faja,s ha ezt jól tudta, miért nem használta mégis e szót: „pénztőke“ ? Tehát itt is az egri közp. választmány akar segíteni a törvényhozás feledékeny- ségén, vagy plane ignorantiáján ?! Vagy honnét veszi magának az egri közp. választmány azon jogot, hogy a takarékpénztári könyvecskénél megkívánja, miszerint az legalább '/a év óta legyen már a fölmutatónak tulajdonában ? Mi alapon szab ő korlátokat ott, hol olyanokat a törvény egy szóval sem ismer? Hiszen ez már nem törvénymagyarázás, hanem valóságos törvényhozás. Talán azt mondják némelyek, hogy ezáltal a ne- taláni visszaéléseknek akartak az illetők gátat vetni? De hát ki hallott valaha oly képtelenséget, hogy ezen firma egy alárendelt végrehajtó testületet arra jogosítana föl, hogy korlátokat szabjon ott, hol olyanokat a törvény nem szabott? — Tehát ha én még tegnap 100 ftot jövedelmező tökével nem bírtam, nem birha- tom-e azt már ma? — s mi különbség van a tegnap szerzett, s ezelőtt '/a évvel szerzett tőke közt? Vagy hát miért nem követelték önök ugyan azt az ingatlan vagyonnál is ? Hiszen épen oly joggal tehették volna! Én ma földbirtokos vagyok, eladván birtokomat, holnap tőkepénzes leszek, — s nekem tetszik pénzemet a takarék- pénztárba betenni, s választói jogommal akarván élni, az egri közp. választmány azt mondja rá : '/2 évig kell pénzednek a takarékpénztárban feküdni, tőkepénzes barátom, — s te csak azután gyakorolhatod politikai jogodat, car tel est notre plaisir! — Csakhogy hála a gondviselésnek, az önök plaisirje még nem jogforrás. Szerencsére van felsőbb fórum, mely annak gátat vetni hivatva van. Az állampapíroknál addig megy a közp. választmány, hogy az azokhozi tulajdonjogot közokirattal tartja szükségesnek bebizonyítani. Meglehet, hogy erre egy 1865-iki famosus eset szolgáltatót alkalmat, melyet akkor senki sem tartott a jelenlegi legislatorok közül törvénybe ütközőnek; ma ellenben oly cautelat kívánnak meg, mely nem hogy a törvényben nem foglaltatik, hanem egyáltalában nem is szokásos a forgalmi életben. De nem fejtegetjük tovább azon épületes inconvenieutiákat, a melyeket az egri közp. választmány törvénymagyarázati vajúdásaiban a világra szült; azt hiszszük, a tisztelt olvasó tájékozhatja magát az eddigiekből. Sorainkat azzal zárjuk be, hegy a törvényeken igazítani a törvényhozás föladata, másokuak csak Kötelesség jutott, azokat megtartani. Egy deákpárti választó. Eger váró 8 központi választmányának megállapodásai a választói jogra vonatkozólag. Az 1869. év január 24-én Eger városa részéről tartott központi választmányban, az elnök azon előterjesztése folytán, hogy a válasz tók összeírásával megbízott küldöttségek, az 1848. V. t. czikkben meghatározott választói kellékek alkalmazásánál egyöntetüleg járhassanak el, szükséges volna a törvényszabta qualificátiók mikénti alkalmazására nézve némi megállapodást létrehozni; következő elvek mondattak ki: 1) A hivatkozott tezikk l-§ szerint, a választói jogban azok, kik 1848-ig annak gyakorlatában voltak, továbbra is meghagyatván, e szerint választókul veendők föl a nemesek, világi fölszentelt katb. papok, a megyei s városi alkotmányos tisztviselők, mint olyanok, kik 1848. évig a politikai jogok gyakorlatában voltak. 2) Azon esetben, ha valaki háza után kivan választói jogot nyerni, és a kéznél levő adatokból annak értéke nem volna kivehető, sem pedig egyéb hiteles okmánynyal nem igazoltatnék, annak becslését a küldöttség saját kebléből küldött egyik tagja által, a hites fertálymester közbejöttével eszközli, minden magáubecslés kizárásával. 3) Ha a föld értéke kimutatásánál támadna kétség, s az hiteles okmánynyal nem igazoltatnék, ha a fölvett föld után a legutolsó 1867. évi adókivetés szerint 3 ft 15 kr telekadó fizettetett, az 300 pf értékűnek veendő föl. 4) A kézművesekre nézve, a fölötti kétség esetében, ha vájjon folytonosan egy segéddel dolgoznak,-e ? az ezt igazoló, s az illető ezéhmester, atyamester s jegyző aláírásával, s a ezéh pecsétjével ellátott bizonyitvány teljeserejünek vétetik. Az ily bizonyítványok a küldöttségek által megtartandó!? lesznek. 5) Kereskedők alatt az 1840. XVI. trezikkben körülirt, törvény előtt elismert kereskedők értetnek, mit az illetők kétség esetében igazolni tartoznak. 6) Az 1848. V. t. ez. 2. §. c) pontja alatt foglalt 100 pft biztos jövedelmet hozó töke alatt pénzbeli érték vétetik. E szerint választói joggal bir, ki 100 pft évi jövedelemnek megfelelő összeget, még pedig vagy telekkönyvileg bekeblezett kötelezvényben, vagy legalább '/a év óta tulajdonában lévő, saját nevére szóló takarékpénztári könyvecskében, vagy állampapírokban, melyekhezi tulajdonjoga azonban közokirattal bizonyítandó, kimutatni képes ; vagy a 100 pft jövedelemnek megfelelő, be nem kebelezett tőke után jövedelmi adót fizet. 7) Miután az 1848. V. t. ez. 2. §. c.) pontja szerint a külbirtok után 100 pft biztos jövedelem mutatandó ki, egyéb adatok hiányában, a kérdéses birtok adója által is igazoltathatik, ha t. i. a birtok után 16 ft 80 kr összes adó fizettetik. 8) A rendházak után egyedül azok főnökei fogadtatnak el választói joggal bíróknak. Választási mozgalmak. Pest-Terézváros deákpárti képviselői f. hó 15-én küldöttségi- leg kérték föl Gorove István minisztert a jelöltség elfogadására. Ellenjelöltje Jókai Mór. Pest-Ferenczváros baloldali választói Vidnes Jánost kértek föl képviselőjelöltül. A deákpárti választók jelöltje Török Pál ref. supe- rintendens. B. Kemény Zsigmond, Pest Lipótváros volt képviselője kijelenté, hogy sehol sem szándékozik magát caodidáltatni. A Lipótvárosban deákpárti jelöltek: Wahrmann Mérés Fáik Miksa, miután Vecsey Sándor a jelöltségről lemondott. Pest-Józsefváros baloldali választói Csernátony Lajost újra fölkérték a jelöltség elfogadására. Borsodmegye jelöltjei: Miskolczon a jobboldal részéről Vadnay
