Eger - hetilap, 1869

1869-01-21 / 3. szám

19 A pákái kerületben dr. Poór Imre lépett föl jelöltül. Szaboicsmegyében a deákpárti jelölteknek, mint mondják, kilátásuk van a sikerre. Eddigelé a következő jobboldali jelöltek megválasztatását tartják biztosítottnak: gr. Vay Ádám a kis-várdai, Ibrányi Zsigmond a bogdányi és Mandel Pál (izraelita) a bátori kerületben. Anagykállói kerületben eddig az egyedüli jelölt Böször­ményi László, volt szélsöbali képviselő. Kassán a baloldali b. Luzsénczky Pálnak tetemesen csökken­tek kilátásai; aligha újból megválasztják. Torontálmegye zicbyfalvi kerületében Dániel Pál újbóli meg­választatása biztosítottnak tekinthető. Nógrádmegye ecsegi kerületében a Deákpárt egyhangúlag Tö­rök Sándort, a megye volt alispánját és országgyűlési képviselőt kiál­totta ki képviselőjelöltül. A losonczi kerületben a baloldal Kovács Sándort tűzte ki jelöltül. Ugocsamegye halmi kerületében Lator Gábor a Deákpárt je­löltje. Pozsony első választó-kerületében Németh Károly ellenében Ivánka Imre fog föllépni; a 2-ik kerületben Geduly Lajos volt követ, Jeszenczky József és Samarjai Károly a jelöltek. Politikai hetiszemle. Eger, jan. 20-án. A conferentia Párisban befejezte működését, még pedig a gö­rög meghatalmazott nélkül, ki nem akart abban résztvenni, hacsak neki is döntő szavazatot nem engednek, mit azonban meg nem nyerhetett. A conferentia tanácskozinányairól még semmi hitelest sem közöltek a lapok. A „Constitutionnel“ azt mondja: hogy a meg­hatalmazottak érett megfontolás után megállapodtak azon nyilatko­zat fölött, mely a görög- török viszályban megsértett nemzetközi jogelveket emlékezetbe fogja hozni. Mihelyt e nyilatkozat el lesz látva a szükséges aláírásokkal, azonnal tudomására juttatják Gö­rögországnak. — A „France“ úgy tudja, hogy a conferentia nyi­latkozata elfogadja a török ultimatum három első pontját; a negye­diket a törvényszékek határozatára bízza, az ötödiket pedig a meg­előző pontok által elintézettnek tekinti. Törökország hajlandó len­ne kijelenteni, hogy visszaveszi az ultimátumot, ba Görögország osztja a hatalmak nézeteit a viszály lényeges pontjairól. — A kér­dés lényege mindenesetre az : fog-e Görögország a eonferentia hatá­rozatainak engedelmeskedni ? Az angol meghatalmazott állítólag keresztülvitte azon határozatot, hogy Görögország ne kényszerit- tessék a conferentia nyilatkozatának kivitelére. A legjobb esetben is tehát localisált háborúra van kilátás Görög- és Törökország közt. A franczia kamrákat a császár f. hó 18-án nyitotta meg. Trón- beszédéből közöljük a következőket: A katonai törvény segitett az ország bizalmát megszilárdítani, — azon tudatban, hogy az ország oly helyzetben van, hogy bármely eshetőségnek szemébe nézhet. A landokat, melyeket egyszerű magányában tapasztalt, és mindazon szép és különös dolgokat, melyekkel életpályája alatt találkozók. Szónokias melegséggel festette, tavaszszal és nyárban mily festői szép a vétség, hol lovagunk majdnem életét veszté, mily buja a nö­vényzet, szépek a virágok, és mily borzasztóan szép, mikor ez ösz- szel leég. *) Aztán leírta az erdő szépségét, mely a kunyhó nyugati részén fekszik, és a Moines folyó által képezett zubatagot, annak kristályiiszta vizét, és hogy partjain mily nagy számmal találtat­nak agátok és gyöngyrejtö kagylók. Ezután elbeszélte az indián barezost, kinek vadászati kiránduláspontjait a körülfekvő tájék ké­pezi, kinek sötét leánya gjakran meglátogatá öt, hogy a vadak mes­terségére tanítsa, és a madarak ezüstös tolláiból koszorút fonjon számára. „És kegyednek kedve telik az ilyen társaságokban ? Nem tart kegyed az indiánok cseleitől, hűtlenségétől vagy épen durva kegyet­lenségétől?“ kérdezé érdeklődve Hugó. A fiatal hölgy remegett, arcza elhalványul, és félelmesen te­kintett maga körül, mielőtt folytatná : „Az utolsó hónapig nem volt okom remegni, mivel ha barátsá­gosan bánik az indiánnal az ember, jobban bizbatik bennök, mint a fehér testvérekben. Azonban mostanában folytonos rettegésben élek: atyám fiatal főnökeik egyikét megbántotta, minek következményei reá és reám nézve végzetteljesek lehetnek. Atyám tudja ezt, és azért tegnapig láttávolnál nem távozott messzebb kunyhónktól. No­') A megszáradt, fű a szabadban éjjelezű utasok által, midőn ezek tüzelnek, gyakran meggyujtatik, mely aztán az egész tájékon elharapódzik. szárazi és tengeri haderő békelábra van állítva ; a tényleg fegyver­ben lévő haderő összege nem haladja tűi az előbbi kormányok alatt volt haderő létszámát; azonban a fegyverzet most tökéletesebb. A fegyvertárak és hadiraktárak telvék. A tartalékcsapatok be vannak gyakorolva. A mozgó nemzetőrség szervezőben, a hajóhad átalakít­va és a várak jó állapotban vannak. Törekvéseimnek állandó czélja el van érve. Francziaország katonai segélyforrásai most már hivatá­suknak magaslatán állanak. Ily helyzetben nyíltan kijelenthetjük kívánságunkat: a békét föntartani. Ezt kimondani nem gyöngeség, ha készen állunk az ország becsületének és függetlenségének meg­védésére. — A külhatalmasságokhoz való viszonyaink a legbarát­ságosabbak. A spanyol forradalom nem érintette viszonyainkat, a conferentia egy nagy tény, melynek fontosságát méltányolnunk kell. Valamennyi hatalmasság egyetért azon elvek fölött, melyek Török- és Görögország között közeledést előidézni képesek. Ha, mint erős reményem van, semmi sem fogja az átalános egyetértést meg­zavarni, 8ikerülend nekünk számos szándékolt javításokat valósítani, 8 a gazdasági kérdéseket megoldani. Törökország nem várt kielégítő eredményt a conferentiától, azért jónak látta a leggyorsabban fegyverkezni. De Görögország is igyekezett minél jobban fölhasználni idejét, hogy a valószínűvé vált háború készületlenül ne találja. Corfuből jelentik, hogy az athenei kor­mány Bordeauxbau két pánezélos fregattot vásárolt 4 millió frankért, egy 60 ágyús fregatté átengedése iránt pedig egy idegen hatalom­mal alkudozásban áll. Ugyancsak Corfuból jelentik, hogy az egész görög hadsereg a határok mellett van öszpontositva, s Missolunghi megerősítésén élénken dolgoznak. Hogy Oroszország, Románia, Montenegro, sőt Szerbia is hábo­rú esetében Görögország mellé fognak sorakozni, alig szenved két­séget. A romániai határok hosszában hir szerint 10,000 muszka fog fölállittatni. Romániába folyvást szállítják a fegyvereket. Újabban Amerikából 18,000 Peabódy-fedyver, Belgiumból 10,000 fegyver, Toulonból 8000karabin sDanzigból45 ágyú érkezett volna. Bratia- no volt miniszter népgyülést rendezett, melyben háború esetére a görögöknek Törökország elleni támogatása mellett szónokolt. U gyan- csak Bratiano kezdeményezésére manifestum intéztetett a bolgá­rokhoz, melyben gyűjtésekre hivatnak föl fegyverek vásárlása végett, hogy megszabaduljanak a török igától. A montenegrói fejedelem Szent-Pétervárra utazott oly czélból, hogy jelentést tegyen a dolgok állásáról Törökországban, s utasítá­sokat vigyen a függetlenségre törekvő szláv népségek számára. Oroszországból újólag 10,000 hátultöltő fegyver küldetett Monteneg­róba, hol már 30,000 db. van fölhalmozva. A szerb kormány is mind jobban kezdi elárulni,hogy merre vonz­zák szive vágyai. A félhivatalos belgrádi „Einheit“ constatálja Szer­bia érdekét Magyarország megszilárdulásában, azután igy szól: Ma­gyarországnak azonban tudnia kell,hogy Szerbiának föladata, véget vetni az elnyomásnak, meddig csak a szerb nyelv terjed; ha Ma­ira szorgalmasan fürkészte az indiánok nyomait,mégis semmit sem fe­dezett föl; tegnap reggel éles szemei fölismerték a vihart, és régi vadászházába ment; a szarvasok,mint ön tudja, vihar alkalmával az erdőben keresnek menedéket, miért is azt hitte, hogy ez egyetlen nap is elég lesz arra, hogy egész télre el legyünk látva vadhússal. Remegek miatta, ö magát nagy veszélynek tévé ki.“ „És kegyed hogyan merészelt egyesegyedül maradni itt, tud­ván, hogy vörös barátjai ellenséges érzülettel viseltetnek iránta ? Csodálom, hogy nekem ajtót nyitott; hátha egy átöltözködött indián lettem volna ?“ kérdezé Hugó. „Az indián nem úgy beszél, mint ön, és ha csalódtam volna, e hü barátok helyrehozták volna tévedésemet,— mondá, a két ebre mutatva; - ezek csak úgy észreveszik az indiánt, mint a fehér köze­ledtét; jól be vannak tanítva. Atyám egy öreg vadásztól, ki koráb­bi időkben e kunyhót lakta, de meghalt, — ajándékul kapta. Ö tanította be, mivel rájok nagy szüksége volt, mert tudvalevőleg e tájék akkor jóval veszélyesebb volt, mint most. Alig fogja ön hinni, ha mondom, hogy noha ezen állatok zajosan ugatnak, ha fehér kö­zéig, csendesen maradnak, ha a közelgő egy indián; ha ön ébren van, hozzá jönek, és eléje állva oly tekintettel szemlélik, melyet so­hasem feledend el, és haaluszik, oly óvatosan, oly csendesen keltik föl,és értesítik néma figyelmeztetésökkel,hogy csodálatos. Ezek iga­zán önzetlen és szives barátok,“ mondá a hölgy, miközben végig simo- gatá őket. (Folyt, köv.) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom