Eger - hetilap, 1869

1869-06-03 / 22. szám

170 így bukott — hogy örökre-e, az csak a mi nemzeti egyetérté süuktöl függ — a becsi udvar egykor oly félelmes cabinet-politikája, e roppant rázkódások adták vissza három százados kitürés után a királyt a nemzetnek. S ez eseményekkel s Beust gróf két évi tapintatos eljárásával szemben vannak még igen sokan, kik azt, hogy most is csak cabinet- politica követtetik, logicai következtetés utján akarnák bebizonyíta­ni, ha már tényekre hivatkozni — még eddig legalább — nem lehet. Saury Ferencz. (Vége köv.) Országgyűlési tudósítás. A képviselőházban még mindig folynak a válaszfölirati átalá- nos viták, részint azért, mivel igen sokan kívántak jól-roszul hozzá- szólani, részint pedig, mivel a napi rendet megelőző interpellatiók s egyéb tárgyak majd minden ülésen l'/a—2 órát is vesznek igénybe. A máj. 25-iki ülésben gr. Miké Imre előbb a fiumei képviselő, azután pedig a Szatmár város képviselője által, a fiumei, illetőleg északkeleti vasút ügyében hozzá intézett interpellatiókra adott kie­légítő feleletet. A miniszter válaszát három uj interpellatio követte; névszerint Kraljevics horvát képviselő azt kérdé a közlekedési mi­nisztertől: vájjon elkészitette-e már az eszék-sziszeki vasútra vonat­kozó törvényjavaslatot? ha igen, mikor szándékozik azt a ház elé terjeszteni? s mily irányban terveztetik a kérdéses vasút? P Szath- máry Károly az igazság- és belügyminisztereket interpellálta az iránt: van-e tudomásuk a Babocsán f. évi april. hóban tartott, kato­nai executioval támogatott, s botoztatás és a kínzás egyéb nemeivel összekötött vallatásról? és ha van tudomásuk, mit szándékoznak tenni a visszaéléssel szemben? Végre Bobory a pénzügyminisztertől azt kérdé: hajlandó-e a májusi fagyok által károsodottaknak méltá­nyos adóelengedést engedélyezni ? Ezen interpellatiók egyikére sem válaszoltak azonnal az illető miniszterek. — A fölirati vitákban részt vettek: Aczél Péter, Ghyczy Kálmán, Zsedényi Ede és Irányi Dániel. A máj. 26-iki ülésben fölolvastatott az állandó igazoló bizottság jegyzőkönyve, mely szerint Rákóczy János választása ügyében vizs­gálat rendeltetvén el, annak végrehajtására Tury Sámuel, Kiss La­jos és gr. Zichy Ferraris Viktor jelöltettek ki, kik a házszabályok értelmében, az ülés végével letették az esküt. Több bíráló bizottság jelentése után következett a válaszfölirati javaslatok tárgyalásának folytatása; beszéltek: Bánó József, MednyánszkySándor, b. Eötvös József, Német Albert, gr. Zichy Jenő, Móricz Pál, Majláth István és Szakácsy Dániel. A május 28-ik ülésben mindenekelőtt több bíráló bizottság je­lentései olvastattak föl, melyekből megemlítjük , hogy Drágffy Sán­dor váczkerületi képviselő megválasztása tárgyában vizsgálat ren­-4 T Á B Társaséletünk ferdeségei. Bármely város fényét, tekintélyét s jó hírnevét a kebelében ural­kodó társasélet finomsága, műveltsége és egyátalában életrevalósága emeli. Nem egy kis város kebeléből hallottuk már gyakran azon kese­rű panaszt kifakadni, hogy élete pang, az egyes családok egymás köz­ti viszályai ellenségeskedést szülnek, és igy a velük érintkezni óhajtó müveit ifjúságot maguktól elriasztják, minek következménye, hogy a viszály és gyűlölet fekete daemona öli meg a társadalmi élet szellemét. Szomorú jelenség, de tapasztalásból mondhatjuk, hogjr igaz. De ennek még szomorúbb következménye azután, hogy az ifjú­ságra nézve a legkárosabb erkölcsi hátránynyal van, mert ez talán örömmel sietne az egyes családok körébe, hogy ott részint a társal­gási finom modort elsajátítsa, részint pedig szellemi műveltségét a társalgási érintkezés által terjeszsze és fokozza; de látva az egyes csa­ládok körébe befészkelt intriguákat, kicsinyes apró körülményekből származott írigykedéseket s főleg azon dölyfös fenhéjazást, melylyel egymás vagyoni tehetségeit mérlegelve, üres képzelődések által ma­gát egyik a másik fölé emelni iparkodik, elriasztja a fiatalságot, s ez kerüli a családi kört, mert nem találja föl benne azt, a mit sóvárgó s talán ábrándozó lelke keres, s a müveit időtöltés helyett fölkeresi a dorbézoló tanyákat, hogy ott alacsony élvekben találja föl szórako­zását, mert a iegtöbb családi körnek társadalmi modora s gondolko­deltetett el, Halász Boldizsár, dabasi kerületi képviselő választása pedig megsemmisittetett. — Jókai Mór a közlekedési minisztérium­hoz intézett interpellate, s kérdé: vájjon fogja-e magát a köziek, minisztérium képviseltetni a salgó-tarjáni kőszénbányatársulat máj. 29-iki közgyűlésén, mely társulat igazg. tanácsa ellen több rendbeli panaszok fordultak elő ? Gorove miniszter teljesen kielégítő választ adott. Ezután folytattatván a válaszfölirati vita, abban résztvettek: Kerkápolyi Károly, Latino vies Vincze, Simay Gergely, Domahidy Ferencz, GyőríFy Gyula, Királyi Pál, Ivánka Imre és Petrovay Ákos. A május 29-iki ülésben fölolvastatott a IV. bíráló bizottság jelentése, mely szerint Huszár Imre megválasztása tárgyában vizs­gálat rendeltetett el. Várady Gábor, Ciotta János fiumei képviselő ellen kérvényt nyújtott be a fiumei Vukovics-párt részéről. Miután Ciotta már végleg igazoltatott, hosszú vita támadt a fölött: vájjon ezen kérvény az illető bíráló, vagy a kérvényi bizottsághoz utasit- tassék e? Végül a többség ez utóbbi értelemben nyilatkozott. Ezu­tán három rendbeli interpellatio történt. Kuuk Jenő kérdi a keresk. minisztériumot: van-e tudomása a statisztikai osztály kibocsátott füzeteinek hiányosságáról, s nem szándékozik-e e hiányokat pótol­ni? Huszár Imre az igazságügyminisztert interpellálja: szándéko­zik-e a telepitvényes községek ügyeinek rendezése iránt a ház elé még ezen ülésszakban törvényjavaslatot terjeszteni ? Végül Perczel Béla a báttaszék-dombovár-zákányi vasút ügyében tett kérdést a közlekedési minisztériumhoz. Válasz egyik interpellatióra sem ada­tott azonnal. Ezután az igazságügyminiszter két törvényjavaslatot tett le a ház asztalára, melyek egyike a bírói hatalom gyakorlásá­ról, a másik a bírói felelősségről szól. Mindkét törvényjavaslat ké­sőbb fog tárgyaltatni. Csak most került a sor a válaszfölirati javas­latok folytatólagos tárgyalására, melyhez ezúttal hozzászóltak: Kautz Gyula, Nyáry Pál, Prileszky Tádé, Jókai Mór, Ghyczy Kálmán, Anker Hugo és Mukics Ernő. A május 31-iki ülésben az igazságügymiuiszter felelt Huszár Imre minapi azon interpellatiójára: ha vájjon van-e szándéka a con- tractualis vagyis telepitvényesek viszonyaira vonatkozólag törvény­javaslatot terjeszteni a ház elé ? A mennyiben, úgymond, a telepitvé­nyesek viszonyai is a hűbéri maradványok sorába tartoznak, a kor­mány által okvetlenül még ezen ülésszak alatt beterjesztendő javas­lat a hűbéri maradványok megszüntetéséről, ezek viszonyaira is ki fog terjedni. — Áttérvén a ház a fölirati vitára, szólották : Nedeczky István, Zlinszky György, Horváth Boldizsár, Schvarcz Gyula, Rud- nay István és Dietrich Ignácz. Politikai hetiszemle. Livorno olasz városban m. hó 24-én nagy sensatiót okozott merénylet követtetett el. Ugyanis az osztrák főkamarás, gr. Cren neville tábornok, azon pillanatban, midőn este az osztrák főkonzul € Z A. y zásmódja egy értelmes ifjú szivével, bensőjével épen semmi öszhang- zásban nincs, sőt azzal a legnagyobb ellentétben áll. íme ez az alapja azon erkölcsi romlottságnak, melybe jelenleg ifjaink oly nagy mértékben sodortatnak. De kérdem, mind-ennek nem léteznék-e ellenóvszere ? nem vol­na-e arra czélszerü eszköz, mely a fiatalságot mindettől elvonni igye­keznék, s azt finom, müveit körökbeni megjelenésre serkentené, mi ál­tal a szellemi élveket megkedvelvén, megutálná a fajtalan s önrontó élveket, melyek öt oly koi’án kiélt vázzá, minden nemes és jó eszmékre fogékonytalanná teszik, és igy a hazát annyi polgárától oly korán megfosztják. Nem akarom itt az ifjúságot mentegetni s hibáit simítani, mert tudva van, hogy nagy részben ö is hibás, de hibásnak vehetők azon családok is, melyek hivatva volnának egy kis városban a müveit ifja­kat köreikbe édesgetni, s ott velük a művelt s udvarias modort meg­kedvelteim, miután tudjuk, hogy bármely ifjú egy müveit család kö­rében avagy nők társaságában visszatartó, szavait s észmenetét meg­válogatja, annak rendes irányt kölcsönöz, szegletes modorát simitani igyekszik, s egyátalán a nyerseséget kerüli. Ezen útra vezetni az ifjúságot, a legszebb föladat, s ez hölgyeink­nek jutott. Vannak egyes családok, hála az égnek, melyek e hivatásukat föl­fogva, müveit társalgási kört nyitnak,az ifjakat oda édesgetik,s gyengéd modoruk, finom tapintatuk által őket helyesebb s nemesebb eszmei­rány felé vezérlik, s igy az ifjúságot észrevétlenül művelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom