Eger - hetilap, 1869

1869-04-08 / 14. szám

109 Luganóból azonban ellenparancs érkezett volna, mert bizonyos várt események nem közetkeztek be. A „Kölner Ztg-“nak írják Flórencz- böl márcz. 27-röl: hogy Nápolyban számos befogatások történtek, hir szerint messze elágazó összeesküvést fedeztek föl, melybe a hadsereg egy része is be vau bonyolódva. — Hogy máris történtek fölkelési kisérletek, kitűnik egy Flórenczböl april 1-röl keltezett táviratból, mely a következőket jelenti: „Az előfordult nyugtalansá­gokról szóló hírek tulcsigázottak. A különböző helyeken megkisérlett fölkelések nincsenek egymással összeköttetésben. Mazzini ellenezte ezeket. A mozgalom főnökei meggyőződhettek tehetlenségökröl; leg­kevesebb viszhangra sem találtak a népnél, kivált a földművelők­nél." A kormány a szándéklott fölkelési kísérletekkel szemben szük­ségesnek látta a kellő rendszabályokról gondoskodni, s a hadügy­miniszter intézkedett, hogy szükségeseién egy hadtest azonnal moz­góvá tétessék. Konstantinápolyból egy franczia lapnak távirják, hogy a be­duinok Syriábau föllázadtak. Aleppo és Alexandretta közt minden összeköttetés megszakadt. A Portának aligha meg nem gyűl a baja Perzsiával. A perzsa sach terve, Bagdadot elfoglalni. Mithad basa jelentékeny törzskar­ral Bagdadba megy, több zászlóalj gyalogság is van útban a mezo­potámiai hadsereg megerősítésére. A konstantinápolyi perzsák azt hiszik, hogy a török csapatok nem lesznek képesek a sach Bagdad­ra vonatkozó szándékait meghiúsítani. A spanyol corteseknek már előterjesztetett az alkotmányjavas­lat, melyből kiemeljük a közetkezö főbb pontokat: A kormányforma örökös monarchiái. A trónt mindig az elsöszülött örökli. A király te­hetetlensége, kiskorúsága vagy trónüresedés esetében a cortesek kormányzóságot neveznek ki. A dynastia kihalása esetében a korte­sek újra választanak. A törvényhozó hatalom a corteseket, a kezde­ményezés joga ezeket s a koronát illeti. A cortesek 4 évre válasz­tott congressusból s 12 évre választott senatusból állanak. A király összehívja, fölfüggeszti és föloszlatja a corteseket. Az ülésszakok 4 hónapig tartanak. A senatus tagjait a tartományi képviseletek nevezik ki, melyekhez a helyhatósági tanácsok hatodrészének megfelelő számú választók járulnak. Ezen választók általános sza­vazatjog által neveztetnek ki. Senator csak a polgári jogok élveze­tében levő, 40 éves spanyol lehet; továbbá bizonyos hivatalokat kellett a megválasztandónak viselnie; végül megválasztható minden tartományban 30 oly földbirtokos,kik a legtöbb adót fizetik,és ugyan- ily föltétel mellett 20 iparos. Congressusi tag csak oly spanyol lehet,ki 25 éves, s a polgári jogok élvezetében van. Minden tartományra négy senator s minden 40,000 lakos után egy képviselő választatik, A király a háború jogával bir; de a kamaráktól fölhatalmazást kell kérnie, hogy valamely országrészt elzálogosíthasson, átengedjen, elcseréljen, területet annectáljon, idegen csapatokat bocsásson Spa­nyolországba, kereskedelmi és szövetségi szerződéseket ratificáljon, vagy a trónörökös házasságát megengedje, vagy ha le akar kö­szönni. A felelős miniszterek vád alá helyezése a congressust, az íté- lethozás a senatust illeti. Biztosítva van az alkotmányban az egyéni, vallás-, szólás , sajtó-, gyülekezeti, társulati és kérvényezési szabad­ság is. Madridból jelentik, hogy a minisztertanács elhatározta javas­latba hozni don Fernando jelentőségét, azt azonban nem tudni, váj­jon ez hajlandó lesz-e elfoglalni a spanyol trónt. Párisból pedig azt írják, hogy Prím és Serrano a monarchicus párt beleegyezésével titkon Lissabonba utaztak, hogy dón Feruaudót a spanyol korona elfogadására birják. Ideje is már, hogy gondoskodjanak a trón be­töltéséről, mert a forrongás az országban aggasztó mérvben növek­szik ; a pártok élesen állanak egymással szemben, a republicanusok nyíltan kimondják,hogy köztük, a monarchicus párt közt nem maradt egyéb hátra, mint élethalálharcz. Don Carlossal is aligha meg nem gyűl a baj. A „France“ állítása szerint, néhány nap óta sokat be­szélnek arról, hogy a nevezett trónkövetelő elhatározta, eddigi néző szerepével fölhagyni, s az eseményekben tényleg is részt fog venni. Városi és megyei hírek. — Jövő vasárnap, mint a pápa ö szentsége 50 éves áldozár- sága jubileumán, az ünnepélyes szent misét a székesegyházban ér­sek ö nagyméltósága fogja végezni. Ugyanez alkalomból az egri növendékpapság, szintén az említett napon, d. u. 4 órakor, a papnö­velde egyik termében ünnepélyt rendezend, melyre a közönséget tisztelettel meghívja. — Miután Hevesmegye központi választmánya f. hó 3-án tar­tott ülésében a kápolnai uj választási határnapra vonatkozó beltigy- ministeri rendeletet mellőzni határozta, ezen rendeletnek azonnali foganatosítására egy, a belügyminisztériumtól f. hó 4-én érkezett távirat a közp. választmányt ismételve komolyan utasította. Mihez képest Isaak László másodalispáu a közp. választmányt jövő szom­baton d. e. 10 órakor tartandó gyűlésre hívta egybe. — A magyar orvosok és természetvizsgálók Egerben tartott nagygyűlése alkalmából alakult nagybizottmány,múlt szomba­ton d. u. a megyeház nagy termében gyűlést tartott, mely alkalom­mal dr. Fekete Károly, mint pénztárnok, előterjesztvén számadását, kitűnt, hogy az éremre és költségekre aláírás utján begytilt 1413 ft 45 kr, 2 tallér és 3 húszasból fönmaradt 183 ft 25 kr, 2 tallér és 3 huszas. A bizottmány azt határozta, hogy ezen maradékösszeg az egervárosi szegényebb népiskoláknak természettudományi tansze­rekkel való fölszerelésére fordittassék. A fönmaradt 200 db. éremből mindenekelőtt azok fognak kapni, kik magukat tagokul beíratták, de meg nem jelentek, a többi pedig azok közt osztatik ki, kik nagyobb összegeket írtak alá, — a mennyiben érmet meg nem kaptak volna. — Az iparkamara részére az egri kereskedők múlt szombaton egyhangúlag Décsi Mórt és Sir Antalt választották meg tagokul. — Gyöngyösön, ugyancsak az iparkamara részére, f. hó 5- én történtek a választások az iparosok részéről. Legtöbb szavazatot nyertek : Streitman József kötelesmester (509 sz.) és Medveczky Jó­zsef csizmadiamester (507 sz.) — Az egri sajtó legújabb terméke: „A szabadságért. Ké­pek és jelenetek 1848. és 49-böl. Akkori följegyzések nyomán közli Gothárd Endre. — A hevesmegyei jótékony nőegylet árvabáza javára, a hús­véti sz. ünnepekre a következő kegyes adományok folytak be: Máriássy Gábor püspök ur 10 ft, Kovalcsik József kanonok 4 véka búzát, Lengyel Miklós kanonok kalácsot és sódart, 8zele Gábor ka­nonok kalácsot és sódart, Ádám Józsefné 2 ftot és tejet, Sir Antalné 20 font 0 lisztet, Okolicsányi Józsefné kalácsot és mákot, Kürthy Fe- renczné kalácsot, Nánássy-Csernyus Amália 1 itcze vajat, 3 font túrót, 30 piros tojást, egy sódart, kalácsot, 2 czilinder bort, Hartl Edén© tejet, Chalaupeck egy kalácsot; Szuhányi Jánosné kalácsot, sódart, Pá- czány Ignáczné egy kalácsot és 4 itcze zsirt; Simácziusné egy ka­lácsot, sódart, 10 piros tojást. Mindezen kegyes adományokért köszö­netét szavaz a választmány az árvák pártfogóinak, s különösen hálá­ját fejezi ki Alexy Mihály urnák, ki évente 6 köböl búzát ajánlott föl az árvaháznak, s az ez évi illetményt máris átadni kegyeskedett. Az egylet alapítói közé újólag beléptek : özv. Beniczkvné 100 ft, Beniczky Csiky Antonia 100 ft. és Lux Sománé 50 fttal. Kelt Egerben, 1869. évi april 6-án. A hevesmegyei jótékony nőegylet választmánya nevében : Nánásy-Csernyus Amália, 1-ső alelnök. Szinház. April 1. adatott: „A társaságból.“ Buuernfeld színmüve 4 felv. Lübeuau herezeget Egressy, Hohenheim grófnőt Fodorné, Feldern grófot Zádor, Werner Magdolnát Kézsmárky Ma­rt, Hagen ügyvédet Tóth Antal személyesítette. Ezen szereplőknek köszönhetjük az élvezetet, mit az előadás nyújtott. Ágnes herczegnő csekély szerepét Kecskeméti Róza tökéletesen elejtette. Már puszta megjelenése is mosolyra indította a közönséget. No de nem lebet mindenki művész. Aztán a herczegnöi toilette titkait sem ismeri mindenki. Aztán meg a ruhatár is sok bajnak lehet oka. April 3. „A vak tengerész és leánya,“ Bayard szín­müve 2 fölv. Ezt megelőzte: „Fipsz, a híres nőszabó.“ Mu­lattató vígjáték 1 fölv. A czimszerepet Zádor igen ügyesen adta, a közönség folyvást derült hangulatban volt, s Zádort többször zajosan kitapsolta. Futóné csinos „Liza“ volt, nem csodáljuk, ha Fipsznek fájt rá a foga. Bekéné és Eőry is jól megállták helyüket. — A szín­műben, a vak tengerészkapitány szerepében, Egressy jeles alakitó tehetségének adta bizonyítványát. Fodorné jó „Karolina“ volt, ki­vált a levélolvasási jelenettől kezdve. Megemlítjük még Bekénét, Eöryt és Abonyit. April 4. „P e t ö f i halála, vagy: a hazafiak.“ Eredeti népszínmű 4 szakaszban. Gyenge vasárnapi darab, melyből még a művészet sem csinálhat semmit. April 5. „Egy szó a miniszterhez.“ Vigj. 1 fölv. Lan­ger Antaltól. Ezután: „A miniszterelnök bálja.“ Balogh Tihamér vigjátéka 1 fölv. Az előbbi darabban Egressy Kaunitz mi­niszterből igen jó alakot teremtett. Játéka ellen alig lehetne kifogást tenni. Hegyessy mulatságos kapus volt, Zádor jól adta a csizmatisz- titót, valamint Tóth Antal is a zsidót. Hubenay Ida és Bekéné is dicséretreméltó igyekezettel játsztak. —• A második darab köztet­szést nyert, s ebben nagy érdemök van a .szereplőknek, különösen Fodornénak, ki Lottit oly jelesül, oly élethiven adta, mintha csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom