Eger - hetilap, 1869

1869-01-14 / 2. szám

a párt végleges szervezkedésére szükséges elöintézkedések megtételével bizatott meg.

Pest-Ferenczvárosban a volt képviselő Horváth Károly a jelöltséget nem fogadván el, a jobboldaliak tekintélyes küldöttsége Rottenbiller Lipót egykori főpolgármestert kérte föl jelöltül, ki azonban gondolkozási időt kért.

Pest-Józsefvárosban a baloldal conferentiát tartott, melyen csak 25 választó jelent meg. Egy polgár indítványára, hogy Cser- nátonyt kandidálják, a többség odanyilatkozott, hogy ők baloldaliak ugyan, de nem Csernátony hivei.

Pest-Teiézváros tekintélyes számú választói Pozner Károlyt (izraelita) kérték föl jelöltül, ki azonban kinyilatkoztatta, hogy nem szándékozik föllépni, s kérte barátait, adnák szavazatukat Gorove István miniszter és volt képviselőre.

AlmássyPál azon hír ellenében, mintha Deák Ferencz ellen föl akarna lépni, kinyilatkoztatta, hogy sem Pesten, sem másutt nem szándékozik|föllépni.

Mohácson Siklósy Károly megválasztatását a „Pécsi Lapok“ bizonyosnak mondja.

A medgyaszói kerületben Harkányi Károly [lépett föl, mint jobboldali jelölt.

Pulszky Ferencz, a szécsenyi kerület jelöltje, egy értekezlet alkalmával a katb. egyházra vonatkozó nézetei körül interpelláltat- ván, azt válaszolta, hogy oda fog törekedni, hogy szabad egyház legyen szabad államban, és hogy a kath. egyház vagyona épen úgy tiszteletben tartandó, mint minden egyesek tnlajdona, valamint hogy a kath. alapitványo k megtámadása épen oly kevéssé engedhető meg, mint a protestáns alapítványok megkárosítása. Pulszky, mint tudjuk, protestáns.

Korponán Plathy Lajos volt képviselő nagy kitüntetéssel fogadtatott. Újból megválasztatása majdnem bizonyos.

Baján a Deákpárt jelöltje Loós Zsigmond, ellenjelöltek: Csupor Gyula és Tóth Kálmán, a „Bolond Miska“ szerkesztője.

Az alsó-lendvai kerület választói csekély kivétellel deákpártiak. Jelöltjük Molnár Pál, ki a kerületet a múlt országgyűlésen is képviselte.

Az almási kerületben deákpárti jelölt ifj. b. Rudies József, a balközép jelöltje Pinkovics Mihály.

Rigyiczán a Deákpártnak két jelöltje van : Szemző István és Állaga Antal.

Zombor városban a Deákpártnak még nincs jelöltje; a középbal jelöltje Kories, a szélsőbalé Kiriakovics.

Az apatini kerületben deákpárti jelölt Szemző János, a balközépé Kürthy István.

Újvidéken a jobboldaliak Ászt Nándor mellett nyilatkoznak, a balközép Mányoki ref. lelkészt lépteti föl.

Nagyszebenben a f. hó 9-én egybehívott székgyülésben az ösz- szes román tagok jegyzőkönyvileg odanyilatkoztak, hogy a magyar országgyűlésbe leendő választásokban részt nem veendnek, minthogy az erdélyi ügyek szabályozására csak az erdélyi országgyűlés illetékes, a legutóbbi magyar országgyűlés csupán a koronázásra lévén összehiva.

Győrmegye péri kerületében a volt követet, Rónay Jáczintot nagy kitüntetés és lelkesedéssel fogadták, s újra fölkérték a jelöltség elfogadására.

Torontálmegye hatzfeldi kerületében , Vuchetich István volt képviselő osztatlan tetszés közt számolt választóinak. Általában egész Torontálmegye választói a Deákpárthoz sorakoznak.

Tolnamegye szakcsi kerületében is a volt jobboldali képviselőt, Cséry Lajost kérték föl a jelöltség elfogadására. Megválasztatására annál alaposabb a kilátás, mert eddigelé más jelölt nincs.

Sopronban a Deákpárt, hg. Eszterházy Pál elnöklete alatt rendkívül látogatott értekezletet tartott. A párt nagy többségben van, és jól szervezett. Minden választó kerületre pártjabeli képviselőjelölteket állított föl, s ezeket bizonyosan keresztül is viszi; jelesen: a kapuvári kerülelben bg. Eszterházy Pált, a csornaiban Hőgyészy Gyulát, a lövőiben Üiményi Miksát, a kis-martoniban Beöthy Ákost, a nagy-martoniban Hoffmann Pált, a nagy-baromiban Halmay Endrét.

A lugosi kerületben Szende Béla miniszteri tanácsost nagyobb körű választóközönség kérte föl a jelöltség elfogadására.

Politikai hetiszemle.

A conferentia Parisban csakugyan létrejött. F. hó 9-én tartá első ülését, melyről a távirda f. hó 10-ről megbízható forrásból a következőket jelenti: A fölhatalmazottak első kötelességöknek ismerték, a résztvevő hatalmakat értesíteni a conferentia megalakulásáról, és elhatározták, a török ultimátumban kifejtett követeléseket a hatalmak bírálata alá bocsátani, azon megyöződésben lévén, hogy úgy a török, mint a görög kormány lelkiismeretesen óvakodni fog mindazon lépésektől, melyek a status quo-t megváltoztatnák, vagy a hatalmak föladatát megnehezítenék. A hatalmak hivatkoznak a Porta mérsékletére, azon kívánsággal, hogy az ultimátumban foglalt fenyegető rendszabályokat a conferentia befejezteig ne foganatosítja. Ä görög kormány egyidejűleg fölhivatik megakadályozására minden ellenséges manifestatiónak, minden fegyveres ex- peditiónak vizen és szárazon. E határozatról úgy a konstantinápolyi, mint a görög kormány értesittetett.

A conferentia tegnap tartotta második ülését. Remélik, hogy

3—4 üléssel befejezi müdödését, de hogy a viszály békés elintézésével-e ? az más kérdés. Konstantinápolyban nem igen bíznak a sikerben, azért a hadkészületeket teljes erővel folytatják. A török kormány Londonban és Párisban 200 millió kölcsön iránt alkudozik, hogy háború esetére legyen miből költekeznie. Belgrádi távirat szerint, hivatalos forrásból jelentik, hogy a Porta legjobb tisztjeit küldi Bosniába, és a Szerbiával határos vidékeken fegyvereket hal moz össze, mi Belgrádban nem kis föltünést okozott.

Oroszországnak, úgy látszik, nem igen volna Ínyére, ha a háború most már kiütni; hanem azért készül, nehogy az események által meglepessék. Hitelt érdemlő odessai közlemény szerint, az orosz kormány a déli hadsereg részére szállítandó tetemes takarmány- és élelmiszer-készlet iránt szerződést kötött egy ottani nagy bankházzal. Ama hadsereg parancsnoka, Kotzebue tábornok visszatért Szentpétervárról, hova öt a kormány meghívta, s most erélyes intézkedéseket tesz a megnyitandó hadjáratra. A tisztek tartózkodás nélkül beszélik, hogy Ausztriával már legközelebb háborúra kerül a dolog.

A görög kékkönyv, melyet az athenei kabinet közzétett, érdekes leleplezéseket tartalmaz a görög-török viszályra vonatkozólag. A többi közt előfordul benne, hogy a konstantinápolyi orosz követ nem egy alkalommal mondta Görögország képviselőjének, hogy a görög kormány tehet Törökország ellen, a mit akar, a Porta nem fog merni ellene föllépni. A görög kormány tehát maga bevallja, hogy Oroszország formaszertileg izgatta Görögországot. Ily okmány ellenében most már az orosz kormány nem tagadhatja bünrészes- ségét, s nem fogja Francziaországot és Ausztria-Magyarországot vádolhatni a viszály előidézésével, mint ezt még a legutóbbi időben is tette.

Aligha nem orosz kéz működik Albániában is, hol a„Vidovdan“ szerint Kucsónál a keresztények és muzulmánok közt véres összeütközésre került a dolog, mely alkalommal mindkét részről összesen 60 halott esett. Aggódnak, hogy a harcz rósz következményeket, fog maga után vonni.

Szerbia magatartása is napról napra aggasztóbbá válik. Egy hivatalos belgrádi közleményben az mondatik,hogy Szerbia a görögtörök viszálylyal szemközt, a mig csak lehet, szabad kezetjfog maga számára föntartani,.azután pedig a saját érdekeire nézve legczélsze- rübb utat választandja; Szerbiát különben semmiféle esemény nem fogja készületlenül találni. Ez lényege ama közleménynek. És valóban, Szerbiába oly mennyiségben érkeznek a fegyverek és hadiszerek, hogy jelenleg már minden katonát négy fegyverrel is el lehetne látni. Azt is hírlik, hogy számos orosz és porosz tiszt állott volna Szerbia szolgálatába.

Bukarestből Írják a „P. Lloyd-nak, hogy ott az utóbbi napokban egypanromán tanácskozást tartottak a hírhedt Bratiano elnöklete alatt, azon kérdés fölött: mikép lehetne az erdélyi románok „szenvedéseire“ vonni Európa figyelmét ? Elhatározták, megnyerni némely szerkesztőségeket Berlinben, Párisban, Londonban és Szent-Péter- várott, a melyek értesítsék a közönséget a magyarok „kiirtási politikájáról.“ (!) Á párisi „Siécle“ meg volna már e czélra nyerve. Ezt nem hiszszük.

Spanyolországban az ügyek nagvonkomoly fordulatot kezdenek venni. Ä fölkelések napi renden vannak.s a kormánynak a köztársaságiakkal mindenfelé meggyűlt a baja. Malagában véres harcz viva- tott a fölkelők és a kormánycsapatok közt. A katonaságból 247 ember lett harczképtelenné, a felkelők halottak és sebesültekben 400 embert vesztettek ; a foglyok száma 830, kik közül 600 szabadon bocsáttatott, 230 pedig elitéltetésre vár. Sevillában és Xeresben szintén voltak republicanus zavarok. Barcelonában pedig messze elágazó carlista összeesküvést fedeztek föl,minek következtében a katonaság közül többeket elfogtak. Izabella hivei is mozognak. Szóval, az ide