Eger - hetilap, 1868
1868-02-13 / 7. szám
55 pénztárnok Kürthy Antal, ellenőr Rigó Antal. E szerint a megválasztottak inneniül mint az intézet tisztviselői tekintetnek, kiknek hivataloskodási ideje a takarékpénztári üzlet megnyitásával — mely f. év april hó 24-kére tűzetett ki — veszi kezdetét; fizetéseiket azonban — a gyakorlati megszerzés költségeinek némi fedezése tekintetéből — f. év april hó 1-től huzandják. A mi a leteendő biztosítéki összeg mennyiségét illeti: mintán a közgyűlés az alapszabályokban foglalt összeget sokallja — az igazgató, pénztárnok és ellenőrre nézve fizetéseiknek kétszeresen, a könyvvivőnek pedig egyszeresen megfelelő összegben állapitá meg. S mintán ezáltal az alapszabályokban változás tétetik, ezen változás helybenhagyás végett a minisztériumhoz föl- terjesztendö lészen. Ezzel egyidejűleg, az e tárgyban tett indítvány folytán megbizatik a megválasztandó igazg. választmány, hogy az alapszabályokat higgadtan átvizsgálván, a netaláni hiányos kitételeket, felmerülhető összeütközéseket és a nem korszerű pontokat kijavítsa, s azt a legközelebbi közgyűlés elé ter- jeszsze, mely a közgyűlés által elfogadtatván, jóváhagyás végett a minisztériumhoz szintén fölterjesztendö lészen. Megválasztatott még a fennebbieken kívül közfelkiáltás utján Borhy László az intézet rendes ügyvédéül. Ezek után elnök felhivja a részvényes tagokat, hogy az igazg. választmányi tagok választására megkívántaié szavazati czédulát adják be, még pedig — időnyerés tekintetéből — csak egy példányban, de annak hátára olvasható betűkkel ráírván: hány szavazatot képvisel? s miután azoknak összeszámítása igy is sok időt vesz igénybe, annak kihirdetése csak holnap délutáni 4 órakor történend, a mikorra a t. részvényeseket újabban felkéri. Volnának még, úgymond, elintézni való tárgyak, azonban minthogy még ez évben egy közgyűlés tartása elkerülhetetlen, azoknak elintézését akkorra javasolja halasztani. Az indítvány elfogadtatott, s a jövő közgyűlés napjának meghatározása a megválasztandó igazg. választmányra bizatik, azon hozzáadással azonban, hogy az a második részletfizetési határnap utáni időben — a körülményekhez alkalmazkodva — állapíttassák meg. Az alapszabályok értelmében a jelen jegyzőkönyv hitelesítésére : Berecz Fereucz, Mahóvszky Antal, Vezekényi István és a megválasztott tisztviselők jelenlévő tagjai kérettek föl. Végre elnök azon reménynyel, hogy zsenge intézetünk iránt tanúsított ama buzgalom, melylyel eddigelé fölkaroltatok, lankadni nem fog, sőt óriási lépésekkel fog jövendője elé haladni ; továbbá azon kéréssel, hogy a hibát, — melyet önakaratán kívül netán elkövetett — neki megbocsátani és további sze- retetiikben megtartani fogják — az ülést berekeszté. Jan. hó 30-án délutáni 4 órakor a közgyűlés tagjai összejővén, a már búcsút vett Kovách László helyébe az ülés vezetésére — közakarattal Vezekényi István kéretett föl; ki is a bizalomnak engedve, az elnöki széket elfoglalta, s röviden elöadá, hogy a mai gyűlés teendőjét csupán a megválasztott igazg. választmányi tagok névsorának kihirdetése képezi, kéri tehát a szavazatszedő küldöttség elnökét annak felolvasására. Mely felhívás folytán a szavazatszedö küldöttség elnöke következő neveket olvasá föl, s mint legtöbb szavazatot nyerők lettek az igazg. választmány tagjai: Kozmári Jánosll2, Berecz E’erencz 110, Barna Márk 107, Györffy Ignácz 105, Vezekényi István 99, Kovách László 97, Mintzér János 97, Kürthy Antal 95, Kálazdy Mór 91, Bogdán Jónás 83, Hirschl Sámuel 87, Kocziánovich József 87, b. Beust Qdön 86, Kern József 86, Spitzer Mór 82, Mahóvszky Antal 79, Csala Sándor 64. Szávoszt Frigyes 61, Beökönyi Viktor 53, Lov- csányi Pál 51 sza vazattal. Azon esetre azonban, ha a megválasztott tagok közöl valaki e tisztet el nem fogadná, — nehogy uj választás szükségét vonja maga után, következők, mint póttagok jelöltettek ki, kik megüresedés esetében rend szerint lépnek az igazg. választmány tagjai sorába : Móczár János 42, Kékesy Kálmán 32, Himffy József 29, Veiszberger Ignácz 29, Zsiga Pál 29, Horváth Zsigmond 23 szavazattal. Elnök fölemlíti, hogy miután Bakó József megválasztott igazgató nem folyamodott, a választásnál pedig jelen nem volt, a közgyűlés nem bizonyos abban, hogy ezen állomást elvállalja-e? óhajtaná tehát, hogy e tárgybani szándékát itt a közgyűlés előtt nyilatkoztassa ki. Az indítvány helyeseltetett, s Bakó Józsefért a gyűlésből küldött menesztetett, ki is azonnal megjelenvén, a közgyűlés előtt kijelenté, hogy a bizodalmát szives köszönettel fogadja, s a reá ruházott tisztet elvállalja. Mely kijelentés után szeren- csekivánatok közt az ülés eloszlott. Kelt mint fenn. Hitelesítek: Mahóvszky Antal, Berecz Ferencz, Kürthy János. Jegyzettet Rigó Antal id. jegyző. Politikai hetiszemle. Az egyidö óta uralkodott politikai szélcsöndet mintegy tiz nappal ezelőtt egy nyugtalanító hir zavarta meg, mely Keletről érkezett, s jelenté, hogy a Dunafejedelemségekben fegyveres csapatok alakultak, oly czélból, hogy betörjenek Bolgárországba forradalom támasztása végett. Konstantinápolyi, párisi és londoni tudósítások megerősítik e hirt, mely Európaszerte méltó aggodalmat okozott. A „Constitutionnel" szerint, kiilön-külön 450 egyénből álló hét fegyveres csapat alakult Románia földén, s úgy látszik, hogy idegen parancsnokok által vezényeltetnek. Ezen csapatok az „Etandard“ szerint szerbek, oroszok és románokból állanak. Azt állítják, hogy Francziaország, Anglia és Ausztria előterjesztést tettek Bukarestbe, felszólítván Károly fejedelmet a fegyveres csapatok lefegyverzésére s rendzavaró kísérleteik megakadályozására; sőt egy párisi sürgöny szerint, már Oroszország is tett lépéseket Bukarestben a béke érdekében, mit azonban nehéz elhinni, ha meggondoljuk, hogy az orosz kormány nemcsak hogy örömmel látná Keleten az átalános forradalom kitörését, de azt kétségbe nem vonható folytonos izgatásai által előidézni is törekszik. Ha megvalósulna is, hogy a szent pétervári kabinet szintén tett előterjesztéseket Károly fejedelemnél, azt alig lehetne képmutatás és komédiánál egyébnek tekinteni. Ez lényeges tartalma azon híreknek, melyek a múlt hét folytán az összes európai sajtót bejárták. Most (febr. 10.) Bukarestből czáfoló távirat érkezik, mely jelenti: „Hivatalosan a leghatározottabban erősitik, hogy az összes európai sajtó által ho- ! zott hírek szerb csapatok alakulásáról Romániában], pusztán ( czélzatos koholmányok.“ E szerint az egész hir egy nagy hírlapi kacsa volna. De sokszor czáfoltak már meg hivatalosan való tényeket is ; mielőtt tehát a táviratnak hitelt adnánk , várjuk be a további tudósításokat. Ha a Keletről érkezett hírek csakugyan koholmányok, annál jobb, de ha valóknak bizonyulnak is be, az | még korántsem egyjelentőségü a háborúval. Oroszországot kivéve nincs hatalom Európában, melynek érdekében állana a háború, Oroszországnak pedig elszigetelve aligha lesz kedve egymagában síkra szállani, s a többi hatalmakat maga ellen ingerelni. Ha ezt meggondoljuk, a béke komoly megzavarásától, legalább a közel jövőben, nincs mit tartanunk. Ezen reményünket még a Francziaországból érkező aggasztó hirek sem képesek megingatni. Ezen hirek szerint Párisban rendkívüli izgatottság uralkodik, úgy hogy a kormány szükségesnek látta, a fővárosban jelentékeny haderőt öszpontositani. Az izgatottság az ország több részében is állítólag aggasztó mérveket vön. Ily körülmények közt, mint némelyek vélik, a császár meg akarja változtatni külpolitikáját, nevezetesen elő akarja rántani a rajnai kérdést, hogy a nemzet figyelmét kifelé irányozza. Mi ezt nem tartjuk valószínűnek, mert Francziaország egy nagy háborúra még nincs elkészülve, s szövetségese sincs, Ausztria ily szerepre semmi hajlamot sem mutat. Azt is jól tudja Napoleon, hogy Poroszország elleni háborúja tüstént maga után vonná a keleti háborút, ezt pedig előidézni nincs érdekében, sőt azt mindenkép meggátolni törekszik. i A „Moniteur“ franczia hivatalos lap kedvezöleg szól Olasz- | országról. Oly jelek mutatkoznak, úgymond, melyek Menebrea ! minisztériumába bátorságot öntenek, s melyek a királyság bizalmát a rend és közbéke alapelveinek fentartása iránt megszilár- | ditják. De a „Moniteur“ ezen hivatalos dicséretét a tények meg- czáfolják. Olaszország jelenlegi állapotai távolról sem olyanok, hogy a rend és közbéke megszilárdulását egyhamar remélni lehetne. Lamarmora választóihoz intézett levelében a legsötétebb oldalról tünteti föl hazája helyzetét. A római kérdés, a zilált pénzügyi viszonyok, az elűzött fejedelmek nyílt mesterkedései trónjaik visszaszerzése körül, a Nápolyban mindinkább terjedő bourbonistikus rokonszenvek, a meg-megujuló zavargások, az átalános elégületlenség — emlitsünk-e még többet is, hogy az | ország szomorú helyzetét föltUntessük ? A követkamrában sem a legjobban folynak a dolgok. Az ellenzék nagyon el van kesered- I ve a kormány ellen, s egyidő óta nem is igen vesz részt az iilések- ' ben, sőt állítólag azon tervvel foglalkozik, hvgy tömegesen kilép
