Eger - hetilap, 1868
1868-02-13 / 7. szám
56 a kamrából. A Viktor Emánael király leköszönéséről szóló hírek most ismét megújulnak; az „International“ szerint, a király azonnal leköszönne Humbert herczeg javára, mihelyt ez oltárhoz vezette Margit herczegnöt. Hire jár, hogy Lengyelországban rendszerváltozást akarnak behozni. Az orosz czár állítólag belátta volna, hogy a mostani állapotok tarthatlanok, s azért a lengyeleknek némi engedményeket akar tenni; felszólította tehát Konstantin nagyhercze- get, vállalja el újra a helytartói állomást Varsóban, s a nagyher- czeg hir szerint késznek nyilatkozott, azon föltétel alatt, hogy gr. Zamoyski Andrást adják melléje lengyel miniszterül. Pl hírrel összeköttetésbe hozzák azt, hogy gr. Zamoyski Tamás, Wielo polski és Ostrowski táviratilag Szent-Pétervárra hivattak. A lengyel lapok nem igen hisznek a rendszerváltozásban; a „Dr. Pozn.“ az egészben csak manővert lát, melylyel Oroszország el akarja hitetni Európával, hogy a panslavismussal szakítani készül, mi hogy nem komoly szándéka az orosz kormánynak, tanúsítja azon szentpétervári távirat is, mely jelenti, hogy Varsóban egyetemet alapítanak az összes szláv törzsek részére. Levelezés. Keresztes-Püspöki, január 27. A vidéki levelező az események közlésében oly téren mozog, hol a vidék beléletében feltűnő szellemi és anyagi haladások, mulasztások és tévedéseknek sajtó utjáni elösorolásában polgári kötelmének tesz eleget; ezen kötelesség elengedhetlenül fűződik mindenkihez, különösen a jelen válságos időben, midőn önmagunk gyakoroljuk a rendelkezési jogot, állásunkat illetőleg, midőn kezünkben van letéve jövőnk megalapítása, nemzeti haladásunk szilárd alapjának megvetése; hogy ne csak eszményképül álljon előttünk hazánk ujjáalkotásának nagy munkája, hanem lássuk egyszersmind az erők öszhangzatos működését is. Kinek kebele ne hullámzanék a legújabban czélba vett vasúti vonalak kiépítéséből származó lelkesedéstől, az elöretörtetés vívmányát szemlélvén azokban; tagadhatlanul honfiúi örömre kelt bennünket is a ránk nézve kétszeres érdekkel ható miskolcz-hatvani vaspályának létesülése, habár eddig a kiépítés kezdeténél még nem vagyunk, korántsem relegáljuk a mulasztások körébe, tudván azt, hogy az ily vállalatok anyagi forrás nélkül nem létesíthetők; azért a vállalat postulátumának megfelelő erő öszpontositását és rendezését bevárva, az egész, mint időkérdés áll előttünk, miben, úgy hiszszük, e lap olvasó-közönségének legnagyobb része egyetért velünk. A vaspályák hasznos emeltyűi lévén a haladás fokozatos fejlődésének, termékeinket könnyen megismertetjük a külfölddel, egyszersmind kelendőséget szerzünk azoknak. Hogy pedig a kivitel nagyobb mérvű legyen, szükséges, hogy a gazdászat, kereskedés és ipar minden tekintetben élénk lendületnek induljon. Az iparra vonatkozólag vidékünket egy eszme foglalkodtatja, mely egy gőzmalomnak Mezö-Kerresztesen leendő felállításában nyerne kifejezést; az eszme ugyan szép, hanem annak megtestesítésére pénzerővel rendelkező consortium igényeltetik ; egy gőzmalomnak létesítése a mellett, hogy saját területének nem csekély előnyt nyújtana, egyszersmind nemes versenyt tartana a megyénkben már több helyen fennálló gőzmalmokkal. Egyébiránt ha ez eszme nagyobb fejlődésnek indul, nem mulasztom el isinéti fölemlitését annak idejében. Ily eszme lépett előtérbe Mezö- Csáthon is, hol szintén egy gőzmalom felállítása terveztetik. Tárgyrokonságnál fogva nem hagyhatom érintetlenül a sályi gőz malomban múlt év nyarán eszközlött berendezéseket, melyek mindenesetre hatályosan jelzik az ipar terén észlelhető haladást; ha az ily intézkedések, az ipar fejlődésének megfelelő czélszerü javítások el nem maradnak, idönkint nagyobb mérvű áruczikkek jőnek forgalomba, bőven ellátva a hazai piaczot, a kivitel is virágzóbb alakban tűnik fel. Bizony nagy áldás az emberiségre a gőzerő alkalmazása, Fulton a gőzerő feltalálásával az emberiség örök hálájára méltó, ö örökségül hagyta nagybecsű találmányát az utókornak, hogy azt saját hasznára fejleszsze és tökéletesítse. Habár kiszámithatlan annak eredménye, nem csekély ellenben az áldozatok száma, melyek explosiók folytán történtek; igy például a múlt év november havában az edelényi czukorgyárban hét ember az explosio áldozatául esett, a gyárnak is nein csekély kárával. Az ily szerencsétlenségek kikerülése végett nagyobb mérvben óhajtjuk kiterjesztetni az ellenőrzést, melyet a megyék közegeik befolyásával könnyen eszközölhetnek; nem is az ellen szólalunk fel, mintha a megyék e tekintetben nem intézkedtek volua, hanem a hatósági felügyeletnek minél többszöri alkalmazását sürgetjük. Megyénkben az ipar terén uralkodó mozzanatokat ily módon jelezvén, illő, hogy a gazdászatnak egyik ágáról is tegyek némi említést. Nem lehetvén itt helye a hosszadalmas értekezésnek, jelzésem csak annyira terjedhet ki, mennyire e lap és a vidéki levelező köre megengedi. A gazdászatnak egyedül azon ágát említem, hol marhatenyésztéssel foglalkozik a gazda. Borsodban Mező-Keresztesen hírneves marhavásárok tartattak, melyek látogatottak voltak nemcsak hazánk felvidékeiről, hanem az északi részen hazánkkal határos területről is. Jelenleg másképáll a dolog, az általános érdekeltséget a közbejött válságos idő devalválta; azelőtt Mező-Keresztes és vidéke kiváló figyelmet fordított a marhatenyésztésre, vásárait legszebb szarvasmarháival érdekesitette, innét könnyen magyarázható marhavásárainak sűrű látogatása. Azonban a körülmények változása, különösen a közteherviselés behozatala folytán mindinkább a juhtenyésztés kezdett lábra kapni, igy apadt aztán le öt-hat ezerre rugó gulyája, tűnt le egyszersmind baromvásáraiuak hirnevessége is. Mindkettő dicsérendő ága a gazdászatnak, hanem óhajtjuk, hogy a juhtenyésztés mellett a marhatenyésztés is fölvirágozzék. Ha már vidékünket anyagi oldaláról jeleztem, constatálom szellemi oldalát is. Jelenleg ki hazájának szebb felvirágzását óhajtja, figyelemmel kisér mindent, ezen figyelmet a hazai dolgokat fejtegető sajtóban igyekszik érvényesíteni; az ily nemes buzgalomnak nyilvános jelét tapasztaltuk legközelebb, midőn Vatta község értelmisége olvasó-egyletet alakítván, szabad tért engedett az alsóbb osztálybelieknek is a beléphetésre; az olvasó-egylet kilencz lapot járat, mi kezességül szolgál a szellemi haladást illetőleg; egyébiránt mi is kifejeznénk ennyi számot, habár olvasó-egyletünk nincs is. Mielőtt vidéki levelem bezárnám, a kegyeletnek egy szép vonásáról emlékezem meg. Az alföld térés mezeje számtalannak nyújt kenyeret, a szegényebbek közül sokan elhagyják falujokat, s költöznek más helyekre, hol szolgálati minőségben keresik napi élelmöket; ez dicséretre méltó, hanem a szeutistvániaknál azon szép szokás is dívik, hogy ha betegség éri őket, a távol helyről falujokba sietnek, hogy ott nyerjék a hitnek üdítő vigaszát, s őseik között aludják ki a sir hosszú álmát. Hi- gye el a t. olvasó, szorul szóra igy áll; azonban bármiként fogja is fel valaki ezen szokást, a szentistvánia.knak szülöfaiujok iránti kegyeletét senki el nem vitathatja. y. Eger, febr. 9. Bár óhajtottuk volna e lapok szives olvasóit megkímélni a nöegyleti sajnos viszály feletti polémia tovább fűzésétől: az „Eger“ 6-ik száma rendkívüli mellékletében Hellebronth Istvánná aláírásával megjelent czikkben az egylet méltóságán ejteni szándéklott csorba kényszerit bennünket a méltatlan vád visszautasítására. Azonban mivel ellenfeleink a ráfogások és gyanusi- tásoknák'dicstelen terére léptek, kijelentjük: hogy ide őket követni tilt önbecsérzetünk, miért is ezzel minden további válaszol- gatást befejezettnek kívánunk tekintetni. Az érintett szám rendkívüli mellékletében t. i. megszólaltak azon „lelkes egri honleányok, kiknél a személyükre háramolható dicsőség mellékes dolog“ — mint önmaguk mondják magukról az „Eger“ 5-ik számában, — megszólaltak nemcsak, hanem a tettek terére is léptek ; — de hogy tetteik megfelelők-e abbeli öndicsöitö szavoknak : ám Ítélje meg a szives olvasó elsorolandó eljárásukból. Mellőzve a Nánásyné lemondásának indokául a legnagyobb alaptalansággal felhozott azon állítást, mintha az az azért következett volna be, mert a választmánynyal önkénye szerint nem rendelkezhetett, holott ellenkezőleg épen arra nem adott soha okot, hogy. ily váddal illettethessék: elég lesz a gyülésteremböl visszavonult nőknek — miként magukat nevezik — a miatti panaszuk megbirálására, hogy a választás elhalasztására tett indítványuk el nem fogadtatott, azon általok nagy gonddal elhallgatott körülményt felhozni, hogy ők maguk sürgették a rendkívüli közgyűlés megtartását főelnöknő ő méltóságához irt következő levelükben: „Méltóságos Grófnő! Folyó 1868. év január 5-én tartott választmányi ülésünk jegyzőkönyvi másolatának megküldése által értesítjük Méltóságodat első alelnök Nánásy-Csernyus Amália és Derszib Ferencz- ué egyleti pénztárnoknők lemondásáról, és ennek folytán kérjük Méltóságodat, hogy ezen tiszti állások mielőbbi betölthetése
