Eger - hetilap, 1868
1868-02-13 / 7. szám
54 volna, az Füzes-Abonynak vezettetve, e tekintélyes várost har- madfél mérföldre hagyja el magától. - A gy.-halászi kanyarnak csak egy megfejtése lehet, t. i. Gyöngyöshöz a vonalat % mföld del közelebb hozni, mint hogyha az Vámosgyörk-Adácsnak vezettetett volna. Ezt értjük, s csak irigyelhetjük a boldog gyöngyösiek helyzetét, bogy érdekükben a magyar kormány részéről ily áldozat nagynak nem tartatott; noha most már, mint halijukba gyöngyösiek attól tartva, hogy városuknak rakodóhelyi jelentősége végkép megszűnik, ezen kedvezménynyel nem igen látsza nak megelégedve lenni, mert úgymond, vagy Gyöngyöst, magát érintette volna a pálya, vagy ha ez nem kivihető, ám ment volna Gy.-Halász helyett Vámosgyörk-Adácsnak, megmaradván igy Gyöngyös rakodóhelyül. Ezt azonban bízzuk a gyöngyösiekre. — BennUüket inkább érdekel a második kérdés, melynek megfejtését mór nem találtuk oly egyszerűnek, miut az elsőét, különösen miután több, a vidék területi viszonyaival teljesen ismeretes szakértővel érintkezvén, ezek műszaki tekinteteknél fogva sem találták eléggé indokolhatónals, Eger városa érdekeinek érzékeny mellőzésével, a vonalnak Makiár helyett Füzes-Abonyra vezetését. Hogyha valamely közlekedési vonal bizonyos nevezetesebb ponttól több mérföldnyi távolra esik, akkor öt negyed mérföldnyi kisebb vagy nagyobb távolság nem sokat nyom a mérlegben. De midőn arról van szó, hogy a vonal 5/4 mérföldre közelitse-e meg ama kérdéses pontot, vagy még egyszer oly távolságra essék el tőle, azt hiszszük, hogy már itt az 5/4 mérföldnyi differentia mind a személy-, mind az ár^forgalomra nézve igen jelentékenynyé válik, különösen jó országút hiányában. Itt tehát már igen is jogosan vethető fel a kérdés, hogy mi által indokolható azon költség-és időveszteség, mely ezen kétszeres távolság által egy, kiválóan kivitelre termelő és industriosus város producenseinek okoztatik? — Mi által indokolható egy né pes magyar város a cultura teréni haladás szempontjából is oly szükséges éiénkebb közlekedésének megnehezítése? Mert hogy e megnehezítés, hogy e költség- és időveszteség csakugyan nem jelentéktelen a kérdéses távolságban, azt a kormány maga a legvilágosabban beismerte a '/a mérföldnyi gy.-halászi kanyar által, melyet Gyöngyös városa érdekében tett, s melyből egyszersmind kitűnik, hogy mily súlyt fektet maga a kormány a nevezetesebb helyeknek a vaspálya általi lehető megközelítésére. — Mi által indokolható, kérdjük továbbá, egy netaláni zsákvonalnak (Mák lártól Egerig,) melyet városunk valószínűleg nevezetesb pénzbeli áldozattal is kiépítendő lenne, a kérdéses távolság általi megnehezítése, sőt talán lehetetlenitése ? Szóval: mi által indokolható a hiányosság a hatvan-miskolczi nagyfontosságu vonalban, mely e — minden tekintetben figyelemre méltó városnak mellőzése által támad? Szerintünk erre csak két elfogadható ok lehetséges: vagy nagyobb távolság, vagy az aránytalanul nagyobb költség. Az elsőre vonatkozólag megjegyezzük, hogy Kápolnától Mezőkövesdig a vonal hosszaságában alig van 200 ölnyi különbség, akár Füzes- Abonyt, akár pedig az Egerre sokkal előnyösebb Makiárt érinti a pálya. Hogy azonban ezen 200 ölnyi nagyobb távolság legkisebb fontossággal sem bírhat, azt bővebben magyarázni fölösleges. Fenmaradna tehát a másik akadály, a netaláni aránytalanul nagyobb költség. Igaz, Makiáron túl egy, körülbelöl 10 láb magas ságu fensik emelkedik, mely hosszúsága miatt (szakértők véleménye szerint) szükségessé tenné az előtte fekvő pályatérnek töltések általi emeléséi. De ugyancsak szakértők nyilatkozata szerint, töltések a füzes-abonyi irányban sem volnának teljesen mellőzhetők. Mi nem puhatolhattuk ki, hogy ezen töltésezési munkálat mintegy mennyivel szaporítaná a pályaépítés költségeit, erre csakis a kormány, melynek kiküldött jeles szakférfiúi a helyszíni vizsgálatot tették, tudna biztos felvilágosítást nyújtani; de azt nem hihetjük, hogy egy oly tekintélyes pont, mint Eger, ne bírna annyi nemzetgazdászati jelentőséggel, melynél fogva az említett nagyobb közelségből *) háramló közhaszoa nagyon sokszorosan fel ne érne azon plussal, mely az általunk óhajtott pályairány mellett az építési munkálatokban netalán mutatkoznék. **) Ezen előadott tekintetekhez járul egyébiránt még az is, hogy Makiár már magában véve is jelentékenyebb pont Füzes-Abonynál, s hogy igen gazdag, útépítésre alkalmas kavics-teleppel rendelkezik. *) Egertől Makiár egy rövid óra járásnyira esik. V. B. **) Meglehet, hogy a Woikersheimmel kötött mérföldenkénti általán- egyezmény (főleg, ha az csakugyan oly előnyös erre nézve, mint az „Ungar. Lloyd" Írja) a makiári irány által talán épen semmi módosítást som szenvedne. V. B. Egyébiránt városunk képviselö-testülete legközelebb elhatározta, e tárgyban kérvénynyel járulni a magyar kir. közlekedési minisztériumhoz, s mi bizton reméljük, hogy az, oly rég táplált óhajtásunk, ha nem is teljes, de legalább lehető mérvbeni kielégítése által, nehéz, igen nehéz anyagi helyzetünkön segitend. Eger, 1868. jan. 22-én. (P. N.) Vavrik Béla. Budapest, febr. 8-kán. A vidéki olvasó közönséget, úgy hiszem, érdekleni fogja, hogy mily külsőt vesz föl magára haz.ánk fővárosa, ha az nemcsak névleg, hanem valóságban is főváros. Ős Buda fölékitve számos nemzeti zászlókkal, vidorau tekint a testvér Pestre, mert érzi, hogy oly nőt fogadott kebelébe, kiben az egész ország szeretete központoséi. Mily szokatlan élet pezsgi most át az ősi váro9 különben oly csöndes utczáit! az udvari kocsik, medvebundás és háromszög kalapos kocsisaikkal jőnek, mennek, mindig valamely palotahölgyet, vagy más előkelő udvari személyt vive el sétakocsizásra; amott gyalog a különben oly egyszeiü és mindenki iránt leereszkedő b. Eötvös jő magyar díszruhában tisztelegni 0 Felségéhez, jobbján magas tetejű cyiinderrel s tetőtől talpig franczia ruhában nem Beust, hanem báró Wenckheim,— szóval, az előkelő magyar világ gyiilhelye itt van. De menjünk most át Pestre. Az alagút előtt s a bidon a hatalmas árboczok vígan hordják a nemzeti lobogókat, melyek bennünket múltúnkra büszkékké, jelenünkben megelégedettekké tesznek, jövőnk czéljául pedig a magyar nemzet nagygyátételét teszik kötelességünkké, s hazafias czéljaink legnagyobbikává. A Duna, mintha ő is a kedvelt királyné iránti meleg érzelmeiről akarna tanúskodni, jegét elveszti teljesen, s a munkás kereskedelem a Duna sima tükrén központosítja az ország anyagi érdekeit; vígan füttyentgetve czirkálnak a gyönyörű gőzösök, jólétet és gazdagságot terjesztve az egész hazában. A tőzsde előtt a gabnakereskedök dicsérik áruik minőségét, s szerződést kötni a gabnacsarnokba mennek be, mig fönt a tőzsde termében a kereskedők százai lesik a távirdahuzal minden mozzanatát, mely az európai piaczok érzelmeit, bizalmát s bizal matlanságát híven tolmácsolván, a nagy politika lüktetései szerint önkényleg hatnak az értékpapírok emelkedése vagy esésére. Atellenben a tudomány számára a nemzet filléreiből emelt palota díszeleg, pompás kivtll-belöl, s büszkén tükrözi vissza homlokát a Duna, megvivén hírét a Dél népeihez, hogy a magyar nemzet szabadságát kivíva nem állapodott meg ez eredménynél, hanem azt pusztán eszköznek tekintve, a tudomány élveivel igyekszik uemesitni nemzeti életét. Minden egy dicső jövő reményével kecsegtet, s büszkén hordozza homlokán nagy Széchenyiek ez annyiszor ismételt mondatát: „Magyarország nem volt, hanem lesz.“ — Nemzet, melynél tudomány, ipar, keseskedelem karöltve halad, egy szebb jövő iránti reményét nem vesztheti el egy perezre sem. De haladjunk tovább. — Legutóbbi idő óta, mint talán szí vés olvasóim is észrevették, a pörgekalap teteje szokatlan erély- lyel növekedett, mig a széle mindinkább lapult, s most a farsang első tavaszi fuvallatára, a frakkal két első levelét is kihajtá; de már ekkor e mérges növényt raegbonositni óhajtó 40 összeesküdt four ellen egész uemzeti visszahatás keletkezett, melyuek jelével találkozunk itt a váczi-útczában is, hol a hordárok nagy vörös hirdetménytáblán ezen czimü röpiratot ajánlják a magát csak frakkban civilisáltnak érező magyarnak: Nem kell a frakkt és mért nem kell? — Bizony, csak a franczia igazán boldog nemzet a földön, mivel még a ruhája szabásával is egybe van forrva a műveltség és polgárosultság; szegény attila,te a barbar magyarok ruhája, félröf posztó, s néhány rőf sujtáskával van több rajtad, s már is oly uagy korlátja vagy az európai polgárosodásnak 1 Saary Ferencz. A gyöngyösi takarékpénztár részéről, Gyöngyösön 1868-ik év jan. hó 29-én id. elnök Kovách László elnöklete alatt tartott választási közgyűlés jegyzőkönyve. (Vége.) Elnök a reggel megnyitott s folytatólag tartott ülést, délutáni 4 órakor újólag megnyitván, kéri a szavazatszedő küldöttség munkálata eredményének felolvasását. A felolvasott eredmény következő: igazgató Bakó József«
