Eger - hetilap, 1868

1868-11-26 / 48. szám

408 Ily módon mind a pénzügyi kormány és törvényhatósági pénzügykezelés között fölmerülhető súrlódások el volnának ke­rülve, mind az adózó nép is túlterheltetés ellen biztosított lenne, egész pénzügyi szervezetünk pedig e központktilitett alapon sza­badon s hatékonyan működhetnék, de egyszersmind rendszeres, egyöntetű egészet is képezhetne. Befejezem végre czikkemet azon reményben, hogy szives olvasóim hajlandók leednek elnézni hiányait s netaláni tévnéze- teit ; egy hang ez csak a nagy tömeg közül, melyet helyes útba vezetni, hazánk jeles szakférfiainak képezi [föladatát. Saáry Ferencz. Országgyűlési tudósítás. Pest, nov. 24. A képviselöház f. hó 17-iki ülésében az elnök, néhány kér­vény bemutatása után, jelenté a háznak, hogy a belügyminisz­ter tudatta vele, miszerint e hó 19-én, királyné ő Felsége névnap­ja alkalmából, Budán istenitisztelet fog tartatni. A királyné min­dig kegyes jóakaratot tanusitott a magyar nemzet iránt, s a nemzet sem felejtette el eddig érzelmeinek kifejezését; a ház megegyezését véli tehát megnyerni, ha megkéri a belügyminisz­tert, tolmácsolja ez alkalomból ö Felsége előtt a ház meleg ér­zelmeit. Mire a ház megegyezését hosszas, lelkes éljenzéssel tu­datta. Ezalatt b. Nyáry Gyula, felsőházi jegyző, áthozta a főren­dek több határozatát, nevezetesen: a fiumei országos küldöttségbe gr. Majláth Antal rendes, Szőgyényi László pedig póttagul válasz­tatván, erről a képviselőházat értesíti; továbbá az arad-temesvári vasútról szóló törvényjavaslatot elfogadta; végül a polgári pör- rendtartást magában foglaló törvényjavaslatot szintén elfogadta, de némi módosításokat tett, melyekhez kéri a képviselőház hoz­zájárulását. Ezután fölolvastatott a központi bizottság jelentése a népoktatási, valamint a bor- és husfogyasztási adóra vonatko­zó törvényjavaslat fölött. Mindkét jelentés kinyomatása és szét­osztása határoztatott el. Napirenden volt a dalmatiai külön vám- tariffa módosítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. Az átalános, valamint a részletes vitában szólásra senkisem jelent­kezvén, a javaslat egy stylaris javítással elfogadtatott, és vég­megszavazása f. hó 19-re tűzetett ki. Következett az uj házsza­j bályok kidolgozására kiküldött bizottság munkálatának tárgya­lása, mely munkálat elöleges megvitatás végett az osztályokhoz utasittatott. A f. hó 18-iki ülésben Bobory interpellatiója folytán jelenté, hogy az ipartörvényjavaslat készen van, s ha a ház kívánja, elő­terjesztheti. Azonban nem hiszi, hogy a ház azt más fontosabb teendőinek halmaza mellett még ez ülésszak alatt elintézhetné, J s igy most alig tehet a ház egyebet, mint hogy kimondja, misze­rint e törvény meghozatala a jövő törvényhozás első teendői kö zé tartozik. A miniszter ezen nyilatkozata helyesléssel fogadta­tott. Ezután a személykereseti, valamint a bor- és husfogyasztási adótörvényjavalatok kerültek tárgyalás alá. A személykereseti adóra vonatkozó törvényjavaslathoz senkisem szólván, az úgy átalában, mint részleteiben is változatlanul elfogadtatott. Ugyan ez történt a bor- és husfogyasztási adótörvényjavaslattal is áta lánosságban, de a részletes vitában többen részt vettek. Elfogad­tatott a központi bizottság azon javaslata, hogy a 40 akóig terje­dő évi bortermésből átlagosan két akó, negyven akót meghaladó termésből pedig 5 százalék, mint saját fogyasztásra szolgáló, ne essék fogyasztási adó alá. Csiky Sándor még azt kívánta volna, hogy ezen 2 akó bort a termelő necsak a termelés területén, ha­nem bárhol is adómentesen fogyaszthassa el; indítványa azon- lan nem nyert elfogadást. Végül fölvétetett a kereskedelmi mi niszterium 1869. évi kötségvetése, mely a pénzügyi bizottság vé leményezésével észrevétel nélkül elfogadtatott. A f. hó 19-iki ülésben gr. Audrássy Gyula miniszterelnök átnyujtá a király ő Felsége által szentesített törvényczikket a horvát-magyar kiegyezésről, mely fölolvastatván kihirdettetett, s azután hasonló czélból a felsőházba vitetett át. Ugyancsak a miniszterelnök, a jelen nem levő miniszter helyett átnyujtá a nagyvárad-kolosvár-brasói vasútvonal engedélyezésére vonatko zó törvényjavaslatot azon kérelemmel, hogy azt a ház ne utasítsa a bizottsághoz, hanem közös ülésben vitassa meg. Az elnök ez értelemben mondá ki a ház határozatát. Ezután a népoktatási törvényjavaslat vétetett tárgyalás alá. Legelőbb is Zsedényi Ede emelt szót, indítványozván, hogy a népoktatási törvényjavaslat egyszerre tárgyaltassék az interconfessionalis törvényjavaslattal, mig ez el nem intéztetik, a népnevelési kérdést sem lehet kielégi tőleg megoldani. Azonban a nagy többség Zsedényi indítványát TÁR Egy nő boszuja (Folytatás.) Palmer ezredest Letty azelőtt sohasem látta. Az első táncz után úrnőjéhez közeledett,hogy némi szolgálatokat végezzen. Mily boldog és mégis mily félénknek látszott az igéző leányka, midőn az ifjú urhölgynek átnyujtá a kifeszitett legyezőt! Az ezredes megjelenése által megilletődött. 0 ugyan semmit sem szólott, de szemei Lettyn'?nyugadtak, a ki észrevette ezt, elpirult és úrnőjé­nek széke mellé húzódott. Midőn Palmer ur esetlég közeledett, kérdezé öt az ezredes : „Az Istenért! ki ezen festöileg szép leány?“ „Ah, ez leányom komornája“, válaszoló hanyagul Pal­mer ur. „Csak talán nem szerecsen?“ „De bizony. Én anyját Charleston ban vettem. Nem tagad­hatni, hogy igen fehér, és azonfölül jó, becsületes leányka. Läti- tia mindig igen szerette őt, és egyáltalában akarta, hogy ez es­télyen vele legyen.“ A társalgás többi részét nem hallhatóm, mivel igen halkan beszélgettek; de bárhova ment Letty a pompás termekben, hogy szolgálatot tegyen, mindenüvé követték őt az ezredes szemei egész este. Az anya és leány figyelmét sem kerülte ez ki, és ezen tapa sztalás jellemük legsötétebb oldalát hozá napfényre. Követhet el valaha nő nagyobb bűnt, mint a minő az, hogy má­soknak csodálatát vonja magára, mit versenytársnője igényel ? Az ezredes valóban csodálta Lettyt, jóllehet csak komorna és af­rikai származású volt; több más szem is követte a nyúlánk, bájos alakot és a kedves arczot, de senkinél sem mutakozott a benyo­más oly élénknek, mint nála. Nem tekintve meggondoltságát és tapasztalását, nem titkolhatta bámulatát, mely végre a fiatal örökösnönél oly hatást szült, minőt nem vártam volna. Vonásai az irigység és a féltékenység miatt eltorzultak. És én valóban C TIá A. Ir­attól tartottam, hogy a szegény, ártatlan lényt megveri, midőn Letty közeledett, hogy úrnője fején a félrecsuszott koszorút hely­reigazítsa. Kevély tekintetével visszautasítván a szegény leány zót, dühtől elfojtott hangon mondá: „Nincs rád itt tovább szük­ségem !“mire az anya egy szolgának megparancsoló, hogy mond ja meg neki, miszerint a cselédszobába menjen le. Letty tüstént távozott, oly levert és aggódó arczczal, mintha gyilkosságot köve­tett volna el. Az ezredes, ki mindezt látá,megilletődött — és boszan kodni látszott, mert rövid mentegetőzés után Lätitia oldala me) löl hirtelen fölkelt, és egyenesen a verandába ment, hol nyugta lanul föl és le sétálva, egy fél óránál tovább időzött. Midőn azon ban a terembe visszatért, visszanyerte higgadtságát. Letty ez este nem volt többé látható. Pompás estebéd következett, s csak hajnal felé oszlott szét a társaság, miután Lätitia és anyjánál a jó kedv visszatért. Az ezredes, a mint várták, folytató látogatásait. Majdnem folyvást volt társaság a házban, úgy délben, mint este, és én is gyakran részesültem meghívásban, mivel úgy látszott, hogy Pa) mer ur különös hajlammal viseltetett irántam, és igy láthatára, hogy az ezredes folyvást udvarolt a házi kisasszonynak. De a szegény Letty, emhuga és játszótársnöje eltűnt. Eltávolították, és fölügyelet alatt tartották, s ha olykor-olykor találkoztam vele, ifjú arczárói olvastam a mély, odaadó bánatot. Én erősen hiszem, hogy érdekkel viseltetett az ezredes iránt, mert néha láttam, hogy lopva nézett egy mellékablakból az ezredes után, midőn jött vagy elment. Azonban ritkán volt alkalma erre, mivel Palmer asszony parancsából anyjánál dolgoznia kellett, ez utóbbinak meghagyta, hogy a leánynak fejéből a balga eszmét kiverje. Ha vájjon Elva megfelelt-e ebbeli kötelességének, vagy nem nem tudom, azonban amint bizonyos délután — azon időben, mi­dőn a dél hölgyei belső termeikben vannak — Palmer ur házá I hoz jöttem, hogy némely ügyekben vele értekezzem, az ezredest

Next

/
Oldalképek
Tartalom