Eger - hetilap, 1868
1868-07-09 / 28. szám
VI. évfolyam. 28. szám. Julius 9-én 1868. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft - kr. Félévre . . . 2 .. 5U Negyedévre . . 1 ., 3<>.. Egy hónapra . — 41 .. EGER. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejébei. minden hirdetéstől 30 k: fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. KIAlizetéseket elfogad •- a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch G. könyvkereskedése s nimien kir. postahivatal.. _ Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler M. király-utcza 60. sz. A hevesmegyei bizottmány iskolaügyi küldöttségének j jelentése. (Vége.) Tisztelt bizottmány! Ezelőtt pár évtizeddel a müveit külföld, az úgynevezett civilisált világ csak annyit tudott rólunk, hogj létezünk ; azonban már meggyőződött arról is, hogy létezni jogunk is van. Mert ha egyes embernél a születés már magában jogot ád a létezésre, az államoknál ez nem igy van. A világtörté- i netnek joga magasabban áll; épen úgy, mint az államok magasabban állanak az egyénnél; mert amott a létezésre való jogot csak az életképesség adja meg, mely életképesség a nemzeteknél a culturával, a haladással egyértelmű. Nekünk nem szabad azon hitet, azon bizalmat lerontanunk, melyet a civilisált Európa életképességünkbe helyezni kezd, sőt inkább azt emelnünk kell, oda törekedvén, hogy a müveit világ belássa, miszerint mi velők egyenjogúak vagyunk a világtörténelem mértéke szerint, vagyis hogy az emberiség nagy czéljainak elérésében aránylag annyi részünk van, mint nekik. Hogy ez kivihető legyen, első rendben gondoskodnunk kell arról, hogy népünk szellemi erejét növeljük, melynek eléréséhez szükséges, hogy az kellő nevelésben részesittessék. S a feladat, mely e téren a megyékre vár, valóban magasztos. Mint autonom törvényhatóság, hivatva van az, a népnevelés mindazon ügyeire, melyek valamely vallásfelekezetnek az egyház és iskola körüli önkormányzati jogánál fogva hatásköréből elvonva nincsenek, a legkiterjedtebb mérvben intézkedöleg hatni, mondhatnók, mintegy a népnevelést vezetni, annak irányt adni s hiányait eltávolítani ; s mint független, alkotmányos polgárokból álló testület, a megye mélyen behat a közvélemény alakítására, s azt a népnevelés áldásos terére vezetve, megérleli a polgárok lelkiiletében azon eszméket, melyek az őszinte, buzgó, s feláldozó tevékenységnek legbiztosabb ébresztői s leghívebb kísérői. — Bátran elmondhatjuk, t. bizottmány, hogy alig van tér, hol a megyének áldásos működése a nemzeti elöhaladás és emelkedés nagy munkáját jobban előmozdítaná; alig van jog a megye önkormányzatának széles keretében, melylyel mélyebben, s termékenyítőbben hathatna népünk állami s társadalmi életének alakulására, s alig van érdek, mely méltóbb volna rá, hogy féltékenyen őrzött autonómiánk gyöngyét képezze, mint az, mely a népueve- lés nagy föladatában rejlik! De ha valahol, úgy bizonyára itt gondosan kell óvakodnunk az elhamarkodás veszélyétől. Minden javaslatnak életképességét annak kivihetősége határozza meg, s a kivihetőség gyakorlati kérdés, melynek megoldása a fönálló körülmények, helyzet, viszonyok kellő s alapos ismerete s azoknak egybevetése s helyes megítélésétől függ. Hogy ez kivihető legyen, hogy tehát a szükséges és czélirányos reformok a népnevelés terén kettős megyénk területén is mihamarább megin- dittathassanak; továbbá, hogy a netalán czélszerünek látott javaslatoka kormánynak előterjesztethessenek, valamint az ezen utóbbi által tett intézkedések a népnevelés körül kellő bírálat alá vétethessenek, — szükségesnek tarja alúlirt küldöttség, bogy a megyei bizottmány kebléből egy állandó, egy elnök s 12 tagból álló iskolai bizottság, az iskolaügyekben mind elméletileg, mind gyakorlatilag játras férfiakból neveztessék ki, melynek föladata lenne, minden fontosabb, a népnevelésre vonatkozó tárgyak s kérdésekben, melyek előleges megvitatás végett hozzá kiadatnak, véleményt és javaslatot terjeszteni a megyei bizottmány elé. Mindenekelőtt azonban szükséges, t. bizottmány, hogy alaposan ismerjük a helyzetet; mert ebből kell kiindulnunk. Ez pedig csak azon egy módon lehetséges, ha a népnevelés körébe tartozó minden fontosabb körülményekről helyes és részletes ismeretet szerzünk magunknak. Miért is elkerülhetlenül szükséges, hogy a megye saját közegei által készíttessen minden egyes járásról egy az eddigieknél alaposabb, gondosabb és részletesebb statis- tikai kimutatást. Ezen kimutatás minden egyes járás szolgabirája által pontosan és leglelkiismeretesebbe n volna vezetendő, s következő részletekből, illetőleg rovatokból állana: I. Először is azon helyek, hol népiskolák vannak : 1) Neve a járásnak, községnek. 2) A község lakosainak összes száma, vallása, nyelve, országos és pótadója. 3) A róm. katb. lakosság összes száma és országos, valamint pótadója. 4) A tanodát ki alapította ? ki fedezi annak összes költségeit jelenleg ? van-e fekvő birtoka és mennyi az iskolaalapnak? ki kezeli azt? kinek számol? vannak-e egyéb ingóságai,s ki kezeli, kinek számol? 5) Mennyivel járulnak az egyesek (különösen a közbirtokosok, volt földesurak, — patrónusok) a község, a megye, vagy az állam az iskola költségeinek fedezéséhez? 6) Tűrhető karban van-e az iskolaépület ? Nem egészségtelen-e orvosi bizonyítvány szerint ? Hány terem van benne? hány ablak a tanteremben? Ki van-e pallózva? Minő a bútorzat? Van- e benne a tanítónak lakása és minő ? nem tanterem-e egyúttal a tanítói lakás? 7) Hány pad van az iskolában? mennyi gyermek fér el azokban kényelmesen ? Hány padra van szükség, hogy azokban az összes tanköteles gyermekek elférjenek, s volna-e helye annyinak az iskolatermekben ? Nem szűk-e az iskolahelyiség a gyermekek számához képest ? mennyire tehető azoknak száma, kik az iskolabe- lyiség sziikvolta miatt az összes tankötelesekből az iskolát nem látogathatják ? 8) Ha nem az iskolaépületben, hát hol lakik a tanító ? Egészséges lakása van-e, s ki van-e pallózva? 9) Vannak-e segédeszközei az iskolának, különösen van-e tábla, földteke, földabroszok, természettani és természetrajzi ábrái, műszerei, példányai ? s van-e elegendő tintája s papírja ? 10) Mennyi költséggel lehetne az egész iskolaépületet jókarba helyezni? és mi történt legutoljára, hogy az iskolahelyiség hiányain segítve legyen ? 11) Hány osztály van? Vegyesek-e az osztályok vagy pedig nem szerint elkülönitvék ? 12) Hány tanító van ? Azoknak nevei, életkoruk , vallásuk, nemzetiségűk. Hány és milyen iskolákat végeztek? Milyen bizonyítványokkal vannak ellátva ? Mióta működnek mint tanítók ? Hány nyelvet beszélnek? Házasok-e vagy nőtlenek? Mekkora családjuk van? Nem nyomorék-e a tanitó?Forog-e fenn a tanitó- személyzet megszaporitásának szüksége? 13) Kizárólag tanítással foglalkoznak-e a tanitók, vagy kell-e egyéb szolgálatokat is végezniük, és melyek azok? 14) Ki terjeszti föl, ki jelöli ki, ki nevezi ki, és ki erősíti meg a tanítót? 15) Mi a tanitók évi fizetése készpénzben ? Honnan fedeztetik az? Mi jövedelmök van ingatlan iskolamesteri alapból? Vannak-e egyéb járulékaik, és melyek azok? Mennyire tehető tehát évi összes jövedelmök ? Kapják-e rendesen fizetéseiket ?