Eger - hetilap, 1868
1868-07-09 / 28. szám
240 16) Mennyi jövedelemre van ott körülbelül egy polgári osztályú családnak szüksége, hogy állásához képest tisztességesen megélhessen? 17) Ha több tanító van, hogyan van köztük a tanítás tisztje megosztva? Hány órát adnak a tanítók naponkint, t. i. minden egyes tanító? Hogyan teljesitik kötelességüket? 18) Milyen rendes és rendkívüli szünidők tartatnak? 19) Mely kellékek mellett történik a tanonczok fölvétele az iskolába, és ha fokozatos osztályok vannak, az egyes osztályokba ? 20) Hány tanköteles gyermek van (6—12 éves) a községben ? mennyi fi, és mennyi leány ? 21) Hány látogatja az iskolát összesen, egész évet fölvéve, mennyi fi, és mennyi leány ? 22) Hány látogatja a téli (október—márezius) és hány a nyári (april—szeptember) félévben mennyi fi, és mennyi leány? 23) Mi az oka a hanyag iskolalátogatásnak ? és milyen intézkedések alkalmaztatnak az ellen s mily sikerrel ? milyen intézkedés volna legczélszerübb ? 24) Mily tantárgyak taníttatnak az osztályokban, hány óra szenteltetik minden egyes tantárgyra hetenként ? 25) Milyen rendszert követ a tanító a tanításnál ? 26) Mennyi vizsgák, mily modorban, és mikor tartatnak ? , 27) Mi a tanulás eredménye a tanonczoknál ? Hány tud Írni és olvasni a 7 éves, 8, 9, 10, 11 éves tanköteles gyermekek közül, vagyis az iskolába járásnak 1-ső, 2-ik, 3-ik, 4-ik és 5-ik évében? Mennyi azoknak száma, kik utolsó évben az iskolából kikerültek, s hány van azok közt, ki Írni s olvasni nem tud ? 28) Megvannak-e minden gyermeknek szükséges könyvei ? 29) Van-e vasárnapi ismétlő iskola? Hogyan és mily időben történik abban a tanítás ? Hányán látogatják ? Hány fi, és hány leány ? 30) Mi az oka a vasárnapi iskolák nem létezésének ? Hogyan lehetne a hiányon segíteni ? II. Azon helyek, hol iskolák egyátalában nincsenek. * 1) Járás, község neve. 2) A lakosság száma, vallása, nyelve, országos és pótadója. 3) Hány tanköteles gyermek van összesen, és vallás szerint ? 4) Mi az oka, hogy eddig iskola nem létezik ? s mi történt eddig, hogy az fölállittassék ? 5) Hová járnak jelenleg a gyermekek iskolába, s mennyire tehető azoknak száma, kik rendesen látogatják a szomszédiskolát? 6) Kik a vagyonosabb közbirtokosok vagy volt földesurak ? 7) Hogyan lehetne segíteni ? 8) A lakosság évenként mennyivel terheltethetnók meg is- kolaczélokra körülbeiöl ? Ezek volnának, t. bizottmány, a járási szolgabirák által minden évben betöltendő rovatok, melyek mind az állandó iskolabizottságnak javaslatainál, mind a megyei hatóságnak intézkedéseinél biztos alapul és támpontul fognak szolgálhatni. Hogy a járási szolgabiráknak e tekintetbeni munkájok megkönnyebbit- tessék, czélszerü volna ezen rovatokkal ellátott táblás kimutatásokat litograliroztatni, s azokat minden egyes szolgabirónak megküldeni. Ezen kimutatásoknak pedig még ez év folytán és pedig, hogy az iskolai bizottság munkálatát hosszas haladék nélkül megkezdhesse, minél hamarább kellene a szolgabirák által a bizottság elé beterjesztetni. Megyei élet. Kettős megyénk bizottmányának f. hó 1-én, Puky Miklós első alispán elnöklete alatt tartott havi üléséből közöljük a következőket : Puky Miklós első alispán a megyének f. év junius 16-án kelt határozata alapján, a gróf Buttler-féle ludoviceumi megüre- sült hely elnyerése végett hozzá benyújtott öt rendbeli fölszerelt folyamodványokat bemutatja, s az e tárgyban kelt honvédelmi miniszteri rendeletet újból fölolvastatni kéri. Mielőtt a bemutatott folyamodványok s mellékletek fölolvasása kapcsában az illető választás a megyének f. évi junius 15-én kelt határozata szellemében megtörténhetnék: a megye közönsége határozottan kijelenti, hogy jelzett végzéséhez következetesen ragaszkodva, eljárását egyedül az 1836. 40-ik törvény- czikkre fekteti, s ekként a miniszteri rendelet azon ágát, mely szerint a megye hármas kijelölésre utasittatik, mellőzni kénytelen, s a hármas kijelölés helyett a folyamodók közül egyet bemutatás végett megválaszt; kijelenti egyszersmind azt is: hogy mivel a Ludoviceum eredeti rendeltetéséhez biveu fölállítva mai napig sincs, mert az 1804-ki 7-ik törvényczikk szerint abban kizárólag magyar ifjak neveltetendök,— a rendelet 7. pontjában kellékül kikötött német nyelvbeni jártasság, különösen majdnem kivétel nélkül teljesen magyarajku kettős* megyénkben, s főleg 8 éves gyermekeknél, kellékül szigoruan nem követelhető; miről is az illető minisztérium a megválasztandó ifjú bemutatása alkalmával tisztelettel értesittetik. Fölolvastattak ennek kapcsában a Goth Sándort, Csór Vilmost, Fülöp Gézát, Boroviczény Gyulát és Szentpétery Lajost illető folyamodványok. A fölolvasott folyamodványok s előterjesztett hiteles és szabályszerű kelléki okmányok alapján Puky Miklós l-sö alispán a szavazati jog független gyakorolhatása szempontjából a választást szavazásra bocsátván, — az elrendelt szavazás megtörténtével Németh Albert küldöttségi elnök hivatalosan jelenté : hogy ifj. Boroviczény Gyula 29, Goth Sándor 39, s Csér Vilmos 55 szavazatot kapott, — ekként Csór Vilmos az illető alapítványi helyre Boroviczény Gyula ellenében 26, s Goth Sándor ellenében 16 szavazattöbbséggel megválasztatott. Inditványoztatott, hogy a közmunkát május hó végéig nem teljesített közmuukakötelesek ellen a közmunkaváltság behajtására megrendelt végrehajtás, s a végrehajtás utján behajtandó váltsági pénzeknek julius 5-kére kitűzött bemutatása — minthogy a közmuukakötelesek legnagyobb része jelenleg takaráson távol van — későbbre halasztassék. A végrehajtás megkezdése, méltányossági tekintetnél fogva augusztus hó 1 sö napjáig elhalasztatott. A nemesi pénztár és letétek kezeléséről készítendő javaslattétel végett kinevezett küldöttség f. évi junius 24-én kelt vé- leményes jelentése bemutattatván, — nevezett küldöttségnek azzal adatik vissza, hogy a jelentésben foglalt javaslatokon kivtil még az őrültek javára tett, s a nemesi pénztárban kezelt alapítványokról s a Vurumpek-féle és más sikkasztásokról, valamint arról is tegyen véleményes jelentést, hogy a készpénzbeli letéteket rnikép lehetne fönakadás veszélye nélkül legczélszerübben gyümölcsözőkké tenni. A kir. honvédelmi minisztérium f. évi junius 20-áról kelt leiratában, Gyöngyös városa törvényszékének az országos katonai törvényszék német nyelven irt megkeresését a törvény értelmében tett elutasító végzése folytán fölhívja a megye közönségét, hogy a viszonyok figyelemben tartása mellett, az egyesek s a közszolgálat érdekében, további intézkedésig, a katonaságtól érkezendő német nyelvű levelezéseket fogadja el, s egyszersmind erre utasítsa Gyöngyös városa törvényszékét is. Habár Gyöngyös városa törvényszéke a törvények értelmében helyesen utasíthatta vissza a katonaságtól érkezett néoiet- nyelvli megkeresést: tekintve azonban azon fájdalmas helyzetet, mely mindeddig a katonai és polgári hatóságok közötti érintkezésre nézve változatlanul fönáll, s azt, hogy az ily visszautasítás által az egyesek és közszolgálat érdeke szenvedhet, leginkább, azon reményben, hogy ezen sérelmes helyzet már a legközelebbi időben kellő megoldást nyer, jelen miniszteri rendelet Isaák István szolgabiró utján azon fölhívással adatik ki Gyöngyös városa törvényszékének: hogy az előadottakat figyelembe véve, ahhoz alkalmazkodjék. Midőn pedig a megye közönsége ezen — bár törvényeinkbe ütköző-rendeletnek ezúttal foganatot szerez, törvényeink kellő megóvása s annak érvénybe léptetése végett úgy a kir. honvédelmi minisztérium föliratban, mint az országgyűlés külön kérvényben fölkéretik: hogy a katonai hatóság által gyakorlott törvénytelen német nyelveni levelezés megszüntetését mielőbb eszközölni méltóztassék. Borsodmegye közönsége Felső-Tárkány községi kérelmének tárgyában értesíti a megye közönségét, hogy Felső-Tárkány községe átengedése ügyében, mig a kormánytól vagy az országgyűléstől erre nézve fölhtva nem. leend, bármennyire méltányosnak tartja is a kérvény tartalmát, érdemileg nyilatkozni nem fog. Miután Borsodmegye közönsége önmaga elismeri Felső- Tárkány községe kérelmének méltányosságát, a községnek az országgyűléshez benyújtott kérelme e megye részéről adandó pártoló kérvénynyel támogattatni rendeltetik. A kir. közmunka- és közlekedési minisztérium Almás y Zsigmond folyamodását, melyben Hevesmegye közönsége által Déva-Ványáról Puszta-Cséfára vezető közlekedést ut tárgyában hozott végzését feloldatni kéri, a két község közt fönálló közieke
