Eger - hetilap, 1868

1868-05-14 / 20. szám

172 tapintatos, czélszerü kezelés mellett a közönségnek legnagyobb kényelmére van, a nélkül, hogy a részvényesek anyagi előnyét koczkáztatná. E társulat legközelebb a városligetet köttette ösz- sze egy vasutággal a várossal, s igy, mire egy év előtt alig gon­doltunk, a városligetbe vasúti közlekedés vezet tegnap óta, midőn az megnyittatott. Ezen vasút a legjobb sikerrel kecsegteti a rész­vényeseket, mit bizonyít azon körülmény is, hogy a részvények értéke mindinkább növekedik. Egyátalában csak elfogult ember tagadhatná azt, hogy vá­rosunk pénzviszonyaiban alkotmányos életünk helyreállta óta semmi lendület nem történt. Napról napra uj részvényvállalatok keletkeznek, s az ezek érdekében kifejtett építkezések a főváros emelésére hatályos befolyással vannak. A svájczi magyar gyár­társulat, melynek érdekében K 1 a p k a a derék tábornok oly buz­galmat fejt ki, a legéletrevalóbb vállalat ígérkezik lenni. Számos örvendetes mozzanat jelezi már eddig is a productiv erők szapo­rodását. Vajha ezt mondhatnék a tudományról is. Itt legtöbbnyire még a régi csökönyösséggel találkozunk. Van-e reményünk igy, hogy népünk a tudományos műveltség azon fokára, melyre hivat­va Van, fölemelkedhetik ? A tudomány nehány elzárt körben mű­velteivé csak, soha sem válik népünk vérévé. Igaz, hogy a túlnyo­móan abstract irányú müvek, s azon körülmény, hogy a tudomány népszerűsítésére eddig kevés gond fordittatott, igazolhaták a szel­lemi nagy hátramaradást, de hogy ez szomorúan lesújtó, említe­nem sem kell. Pedig nézetem szerint a tudomány népszerűsítésére ma fő­gond fordítandó, s e czélból úgy Pesten, mint vidéken népszerű tudományos felolvasások s estélyek, mint azt egyvalaki inditvá- nyozá, kétségtelenül hathatós sikerrel lennének. Hogy egyolda­lúság hibájába ne essünk, mellöztetni vélném bennök az egyoldalú felekezeti s pártkérdéseket, úgy a napi politikát is. Ilyes individuális törekvések ma annál szükségesebbek, mert a kormány, noha a népmüvelődés érdekeit erkölcsileg s anyagi­lag gyámolitani köteles, kivált ez utóbbi tekintetben — tekintve az állam szorult pénzügyi viszonyait, igen keveset tehet. Egyéb­iránt mindenki, ki a quid valent humeri elvét kellőleg latba veti, természetesnek fogja azt találni, hogy b. Eötvös, daczára tekintélyes és nyomatékos állásának, maga mindent nem tehet, ő legfölebb az irányt jelöli ki, de azon tovább haladni, mindnyájunk feladata. Addig is, mig a jövő héten tartandó történelmi társulati közgyűlésekről, melyek érdekes programmal kínálkoznak, kime­rítőbb tudósítást adnék, ezen társulat lefolyt választmányi ülésé­ről emlékezem meg. Megállapittatott itt a f. hó 13.'és 14. tartadó közgyűlés soro­zata, melyben Toldy Ferencz értekezése „nemzeti történetírá­sunk kezdetéről“ s Wenzel Gusztávé „Visegrád egykori fénye s nagyságáról,“ bir kitűnő érdekkel. Felolvastatott Lehoczky Tivadar tag értekezése Beregszászról s pecsétéről, melyben Be­regszász különféle helyneveit történetileg fejtegeti, s pecsétéről, mely az országban egyike a legrégiebbeknek,érdekes felvilágosítá­sokat ad. Ezen pecsét, miként értekező ur kifejté, a keresz­tények részére fekete, a zsidók részére veres viasz­ban alkalmaztatott. Ezen ülésen még B o t k a Tivadar tett jelen­tést egy általa a csallóközi sz. Antal-zárdában fölfedezett Corvin- hártyacodexről, mely, miként a könyvben levő jegyzetek mutat­ják, Péczeli-Király hires reformátor birtoka volt. Akadémiánk mozgalmairól legközelebb szólandok, s ma azon óhajjal zárom be soraimat: vajha a kisebb vidéki városok is a tudományos czélu társulás terén nagyobb erélyt fejtenének ki, mert mi egyéneknek nehéz, az lehetséges társulatoknak, hol az egyéni képesség hatálya sokszorosan hatványoztatik, a közügy pedig szép lendületet nyer. Quod faxit Deus! Politikai hetiszemle. A jelenleg Berlinben tanácskozó német vámparlament ma­gatartását nagy figyelemmel kisérik, különösen Francziaország- ban. A vámparlament nemzeti szabadelvű vagyis porosz pártja felirattal akart válaszolni a porosz királynak a vámparlament megnyitásakor mondott trónbeszédére, e feliratban a német nép teljes egyesülése iránti óhaját kívánván kifejezni. A délnémet képviselők nagy része a vámparlamentböl kilépéssel fenyegető­zött a felirati javaslat elfogadása esetére. A kérdés a f. hó 7-iki ütésben akkép dőlt el, hogy a porosz pártiak indítványukkal meg­buktak, s az egyszerű napi rendre térés indítványa 168 szavazat­tal 150 ellen elfogadtatott, daczára annak, hogy a „Prov. Corr.“ porosz félhivatalos lap erősen biztatta a vámparlamentet a felí­rásra, kijelentvén, hogy arra kétségtelen joga van, s a külföld hangulata iránti tekintetnem ok annak mellőzésére. A felirati in­dítvány megbukása szerencsés incidensnek tekinthető, mivel Fran- cziaország úgyis gyanús szemmel nézi az egész vámparlamentet. Párisban a helyzet folyvást ugyanaz. Egyik fél meg van győződve, hogy a háború kikeriilhetlen, mig a másik a békét hi­szi. A vélemény-megoszlás a legfölsöbb régiókig terjed, s ennek következtében a helyzet bizonytalan, s a bizalmatlanság átalá- nos. A kormány folyvást a béke fentartását hirdeti, de e mellett a hadkésztiletek folytattatnak, innen ered a bizonytalanság. Fel­tűnt, hogy a „Moniteur de la Flotte“ azzal indokolja a dünkircheni kikötőnek a kormány által segélyezett építését, hogy egyik vagy másik pillanatban bonyodalmak keletkezhetnek a keleti és észa­ki tengeren. Az „A. A. Ztg.“ pedig leveleket kapott BécsbŐl, me­lyek szerint napról napra feszültebbekké válnak a viszonylatok Franczia- és Poroszország közt. Angliában a Disraeli-miniszterium az ir kérdésben nagy vereséget szenvedett. Gladstonenak az ir államegyház eltörlésére vonatkozó indítványa az alsóházban 65 szótöbbséggel elfogad­tatott. Disraeli ennek következtében a parlament feloszlatását tanácsolta a királynőnek, ki azonban e tanácsot nem fogadta el, mire Disraeli beadta lemondását, de ezt sem fogadta el, s azon óhajtását fejezte ki, hogy a következő évi uj parlament döntsön az ir kérdés fölött, addig pedig maradjon a mostani állapot a mostani minisztériummal és parlamenttel. Ez az ellenzéknek se­hogy sem tetszik, s vezére Gladstone keményen kifakadt Disraeli ellen, ezt alkotmányellenességről vádolván, a miatt, hogy megma­rad a kormányon, habára képviselők többsége ellene nyilatkozót*. Nagy figyelmet ébresztett a politikai világban Czartory? herczeg azon beszéde, melyet a londoni lengyel irodalmi és ' ténelmi társulat f. hó 3-iki gyűlésén tartott, midőn a társul 1791-iki lengyel alkotmány évfordulóját ünnepié. Bár a le»' királyság — úgymond — elnyomatott, mely ellen a lengyel, takoznak: nem szabad csüggedniök; uj kilátások kecseg, ügyökre nézve. A gácsországi lengyeleknek, kik szabads'" veznek, gondoskodniok kell aziránt, hogy összes hazájok húzzon az általuk élvezett szabadságból. Ausztriát ny: védelmezniök azon veszélyek ellen, melyek azt fen czélból őszintén kell csatlakozótok a magyarokhoz, s sült két nemzetnek ismét meg kell ragadnia történél Nyugat bástyáját kell képezniük a muszkák elit' beszédének Párisban nagy fontosságot tulajdon kább, mert a herczeg Londonba utazta előtt kiha tatott Napoleon császár által, s úgy vélik, hogy a l a beszéd tartalmát; miből azt következtetik, hogy -yski beszéde egyszersmind Francziaország programmja „vűgyelor- szágra vonatkozólag. Az „lud. beige“ ugyan nem hiszi ezt, de a beszéd fontosságát nem tagadja. Természetes, hogy Berlinben is föltűnt a herczeg beszéde. Hire jár, hogy a lengyel herczeg Lon­donból Magyarországba fog utazni. Konstantinápolyban f. hó 10-én nyittatott meg ünnepélye­sen az ujouan szervezett államtanács, mely 34 muzulmán és 16 keresztény tagból áll. A miniszterek előterjesztést tettek a hely­zetről,a munkálatokról,a hadseregről és különböző törvényjavasla­tokról, mire a szultán beszéde következett. Az államtanács szer­vezése igen fontos lépés a reform terén; ezzel kimutatta a Porta, hogy nem idegenkedik a korkövetelte reformoktól. Törökország hadkészületeiről is olvasunk újabb tudósításo­kat. Belgrádból távirják, hogy egy uj török hadtest érkezett Sofi- ából Nishbe; s hogy nagy hadoszlopok indultak ismét a romániai határok felé. A Nish melletti tábort erősítik. Azt is olvassuk, hogy a Porta elhatározta a már szervezés alatt levő lengyel lé­gión kívül még egy, kizárólag keresztényekből toborzandó 8000 főnyi csapat alakítását lengyel fővezér alatt. A lengyel emigraiio Czartoryski hg. vezérlete alatt állítólag 1,200,000 font sterlinget ajánlott fel a török kormánynak kölcsön fejében. Az alkudozások most folynának. Mint a tengerentúli távirda jelenti, Johnson észak-amerikai elnök pere közel áll a befejezéshez. Az Ítélet f. hó 12-én volt ki­mondandó. Washingtonban bizonyosnak tartják az elnök elitélte­tését. Egy new-yorki lap azt Írja, hogy Johnson és családja uta­zási készületeket tesznek, s kabinetének tagjai magánéletbe fognak visszavonulni. _________

Next

/
Oldalképek
Tartalom