Eger - hetilap, 1868

1868-05-14 / 20. szám

173 Levelezés. Gyöngyös, május 1. Tegnap városunk lakói egy megható ünnepélynek voltak szemtanúi. Letétetett ugyanis a Mária leánytan- és dolgozó­iskolának alapköve, melyet a minden közjó iránt buzgólkodó gr. Szapáry Józsefné, b. Orczy Anna asszony kezdeményezett, és ernyedetlen fáradsága által létrehozott, felséges koronás ki­rálynénk királyi adománya pedig, — melyet ezen létesülő intézet­nek f. évi április hó 25-kén legkegyelmesebben nyújtott, és azon örvendetes királyi legkegyelmesebb leirat, mely szerint ezen iskola a legközelebb született fenséges föherczegnő Mária nevét vi- selendi, — nem csekély mértékben elősegített és örök emlékű fényben tüntetett föl. Az ünnepély emlékére nem csekély díszt kölcsönzött sze­retve tisztelt polgármesterünk azon intézkedése, hogy az egész egyházi szertartás alatt taraczk-lövésekkel hirdettetett e magasz­tos esemény, ki azonfelül személyesen is egész tiszti karával jelent meg a színhelyen. Lesz tehát már a jövö iskolaév kezdetén leány-tanintéze­tünk, lesznek irgalmas-szüzek, kik a tanítást vezérlendik, és igy teljesülni fog minden józan és keresztény szülőnek azon óhajtása, hogy leánygyermekeit nem egyedül irás és olvasásban, hanem az élet legfőbb támaszaiban, a vallás, és erkölcsben is előhaladni tapasztalja. Ezzel befejezhetném ez érdembeni jelentésemet, ha ezen is­kola felállításánál magyar szokás szerint viszályok és ellenpár­tok nem merülnek föl, melyek törekvését ismerni annyival inkább szükséges, mivel ezen uj intézet a lelkes támogatást nem nélkü­lözheti, és téves eszmék terjesztése által a nemes indulatok köny- nyen részvétlenséggé fajulhatnak. Nem oly oppositió volt az, mely rombolni és megsemmisitni akart, sőt szenvedélyes buzgalmában túlszárnyalni kívánta a ne­mes grófnő tervét, oly iskolai épületet óhajtván, mely a közön­ség igényeinek — szerintük — tökéletesebben megfeleljen. Ily oppositio csak köztiszteletet és közelismerést érdemel; azonban minden jó szándéknak megvannak saját határai is, me­lyek ha túlhajtatnak, a közjó rovására csak zavart és egyenetlen­séget eredményeznek. Méltán kérdezheti tőlünk ezek előre bocsátása után valaki: mi okból nem vétetett foganatba az ellenpárt terve, miután saját vallomásunk után, az a kitűzött czéllal megegyezöbbet akart? E kérdésre legelőször is azzal válaszolunk, hogy az e párt által kitűzött helyiség a legszerencsétlenebbül választatott, mert kivéve azt, hogy a város mintegy közepén létezik, — sem kiterje­désére, sem berendezésére nézve nem nyújt annyi előnyt, mely a most felépitendőt csak meg is közelíthetné. Szűk udvar, szorult levegő, piaczi vásári zaj, alig hiszem, hogy szakértő előtt ajánla­tul tekintethetnének egy női tan- és dolgozóintézetre. Másodszor: az előszámlált hiányok daczára — miután az ajánlott terv szerint két épületet kellett volna átalakítani, maga az építési költség — nem számítva a berendezési kiadást, — 8000 ftot maghaladt! Harmadszor: mert mind a helyiség megszerezhetősége, mind a kívánt költségek megszerzése pusztán ideális számításra valának fektetve. De a legfőbb hiba abban állott Negyedszer, hogy midőn még a tervezési időszak előttük nyitva volt, sőt abban részt venni föl is hivattak, akkor tétlenül engedték az ügyet elöhaladni, és abbani részvétüket megtagad­ván, csak is midőn az uj iskola építése már megkezdődött, léptek elő nyíltan, s e föllépést is nem az ügy elősegítésére, hanem in­kább meddő és nem mindenben ildomosnak nevezhető agitatióra fordították. Nem ekként a nemes lelkű grófnő! ki előbb meggyőződést mind maga, mind mások által szerezvén az ellenpárt tervének alaptalanságáról és kivihetlenségéről, a városi képviseleti tes­tület elé egy kész tervvel lépett, mely semmi mást nem tartal­mazott, mint az általa kijelölt tér átengedését, melyre az iskolát a városi pénztárnak legcsekélyebb részbeni igénybevétele nélkül fölépíteni ajánlja; egyedül a bevezetendő tanítónők évi fizetését kérvén a városi pénztárból megalapittatni. Hogy e tényleges s ekként életképes tervet a városi képvi­seleti testület elfogadta, a puszta reményekre alapitottat pedig tárgyalás alá sem vette, ez, úgy hiszem, senkit sem fog meglepni, annál kevésbbé azon gondolatra vezérelni, hogy a czélszerübb- nek tartottat, ha azt kivihetőnek látja, ép oly szívesen föl ne ka­rolta volna. Mind a tervezett, mind a most már épülő iskolai helyiség­nél alkalmasabb helyiségek is kínálkoztak városunkban, hogy ezek ép úgy számításba nem jöhettek, annak oka egyedül tehet­ségeink számításában keresendő, mert minden vállalat felkarolá­sánál az első kérdés: quid valeant humeri? Óhajtjuk és szivünkből kívánjuk, hogy ezen nemes versen­gés egy közczél iránt, hovaelőbb egyesülve találjon mindnyájun­kat, hogy egy szívvel és lélekkel a városunkban annyira elha­nyagolt leánynevelést előmozdíthassuk, és a sikeresen megkez­dett ebbeli vállalatnak annál nagyobb lendületet kölcsönözhes­sünk. Nem emberi hiúság, hanem emberbaráti szeretet legyen köztünk a jelszó. Vezekényi. Egervárosi és vidéki hírek. — Városi hatóságunk utján következő levél érke­zett Lévay Sándor püspök ő mlgához, mint az ö Felségénél tisztelgő egri küldöttség elnökéhez: „Méltóságos és Főtisztelendő Püspök ur! Eger városa küldöttségének folyó hó 23-án Méltósá­god vezénylete alatt 0 cs. és apóst. kir. Felségénél történt hódoló tisztelgése alkalmával, B alogh János egri polgár, mint e kül­döttség egyik tagja, a felséges uralkodó családot legújabban boldogító eseményre vonatkozó üdvözletének még külön is, hazánk népszokásai módjára kifejezést adván — legfelsőbb megbízás folytán szerencsém van Méltóságodat az illetővel leendő szives tudatás végett, tiszteletteljesen értesíteni, miszerint 0 Felsége nevezett Balogh János hti érzelmeinek ezen őszinte népszerű nyilvánulását köszönettel, kegyesen fogadni méltóztatott. Kiváló a tisztelettel maradván Méltóságodnak, Budán, 1868. évi aprilhó 'J 30-án, alázatos szolgája, Pápaylstvánm. k. udvari tanácsos s 0 cs. és ap. k. felségének cabineti titkárja.“ / : V j I' — Múlt vasárnap tartatott meg a helybeli kaszinó termében azon, tánczvigalommal egybekötött zenészeti és szavalati estély, melyet a hevesmegyei honvédegylet a Kápolnánál elesett honvé­deknek emelendő emlék javára rendezett. A Rákóczy-induló elő­adása után Szabó Sándor Illyés Bálint „Szabadsághős felett“ czimlt költeményét szavalta, a helybeli kath. legényegylet 16 tag­ja az „Oh ne mondj engem rózsádnak“ czimü népdalt s az „In- surgens-indulót“ énekelte el; Juhász Irene és Kőszeghy Szerafin kisasszonyok a „Trovatore“-ból egy részt játsztak zongorán, négy kézre; Sugár Lajos naturalista hegedűs magyar népdalokat, Kö- szeghy Szerafin Székely I. „Abránd“-ját adta elő zongorán; Kapá- csy Dezső, Arany János „A honvéd özvegye“ czimü költeményét, Poppel Gyula Vörösmarty „Jóslat“-át szavalta el ; Pók György a „Komáromi emlék“-et s „Repülj fecskéinket adta elő magán­fuvolán. Neszvadba Mari k. a. szavalata rekedtsége miatt elma­radt. — Taps és koszorú volt derűre borúra. A közreműködött műkedvelők buzgalmukért megérdemlették e kitüntetést. A hang­verseny után tánczra kerekedett a vendégkoszoru, és izzadt kivi­lágos kiviradtig — a hazáért. Közönség nagy számmal. — A magyar orvosok és természetvizsgálók Egerben tar­tandó XlII-dik nagygyűlésének emlékére veretni szándékolt érem költségeinek fedezésére, adományozás és gyűjtés végett kibocsá­tott aláírási ivek beküldését,tisztelettel kéri a rendező albizottmány pénztárnoka, dr. Fekete Károly. — Székely Bertalannak az egri vár hősi védelmét ábrázoló képe már elszállittatott a nemzeti múzeumba, melynek igazgatója, Kubinyi Ágoston, a következő köszönő levelet intézte Nánásy-Csernyus Amália asszony ő ngához :* Tisztelt Nagysád! Vettem Nagysádnak f. május hó 1-éről kelt, becses levelét, és vettem tegnap Székely Bertalan Eger várának hős vé­delmét ábrázoló jeles festményét, mely Nagysádnak indítványára és hathatós eszközlésére az egri lelkes nők részéről létesittetett, és nemzeti múzeumunknak nagylelküleg átadatott. Fogadja tehát mind Nagysád, ki e vállalatnak éltetője volt, mind általában a tisztelt egri nők, kik őseik nyomdokait követve, a jelenkor igényei­hez képest, a nemzeti művészet és nemzeti muzeum pártolásában is tanúsítják honszeretetöket, intézetünk hálás köszönetét. Pest 1868. évi májushó 8-án stb. — Az egri pénzügyi felügyelőség f. évi aug. 1-én feloszlik, s Hevesmegye a budapesti, Borsod pedig a kassai pénzügyi igazgatósághoz fog csatoltatni. Mint halljuk, a hazánk­ban jelenleg fennálló 26 pénzügyi felügyelőségből csak 14 ma­rad meg, a többi feloszlik, s a fenmaradók pénzügyi igazgatósá­gokká változtatnak át. — E hét első napjaiban tartott országos vásárunk, a gab- naforgalmat illetőleg csekélynek mondható; ellenben barom, ló

Next

/
Oldalképek
Tartalom