Eger - hetilap, 1868

1868-05-14 / 20. szám

173

Levelezés.

Gyöngyös, május 1.

Tegnap városunk lakói egy megható ünnepélynek voltak szemtanúi. Letétetett ugyanis a Mária leánytan- és dolgozóiskolának alapköve, melyet a minden közjó iránt buzgólkodó gr. Szapáry Józsefné, b. Orczy Anna asszony kezdeményezett, és ernyedetlen fáradsága által létrehozott, felséges koronás királynénk királyi adománya pedig, — melyet ezen létesülő intézetnek f. évi április hó 25-kén legkegyelmesebben nyújtott, és azon örvendetes királyi legkegyelmesebb leirat, mely szerint ezen iskola a legközelebb született fenséges föherczegnő Mária nevét vi- selendi, — nem csekély mértékben elősegített és örök emlékű fényben tüntetett föl.

Az ünnepély emlékére nem csekély díszt kölcsönzött szeretve tisztelt polgármesterünk azon intézkedése, hogy az egész egyházi szertartás alatt taraczk-lövésekkel hirdettetett e magasztos esemény, ki azonfelül személyesen is egész tiszti karával jelent meg a színhelyen.

Lesz tehát már a jövö iskolaév kezdetén leány-tanintézetünk, lesznek irgalmas-szüzek, kik a tanítást vezérlendik, és igy teljesülni fog minden józan és keresztény szülőnek azon óhajtása, hogy leánygyermekeit nem egyedül irás és olvasásban, hanem az élet legfőbb támaszaiban, a vallás, és erkölcsben is előhaladni tapasztalja.

Ezzel befejezhetném ez érdembeni jelentésemet, ha ezen iskola felállításánál magyar szokás szerint viszályok és ellenpártok nem merülnek föl, melyek törekvését ismerni annyival inkább szükséges, mivel ezen uj intézet a lelkes támogatást nem nélkülözheti, és téves eszmék terjesztése által a nemes indulatok köny- nyen részvétlenséggé fajulhatnak.

Nem oly oppositió volt az, mely rombolni és megsemmisitni akart, sőt szenvedélyes buzgalmában túlszárnyalni kívánta a nemes grófnő tervét, oly iskolai épületet óhajtván, mely a közönség igényeinek — szerintük — tökéletesebben megfeleljen.

Ily oppositio csak köztiszteletet és közelismerést érdemel; azonban minden jó szándéknak megvannak saját határai is, melyek ha túlhajtatnak, a közjó rovására csak zavart és egyenetlenséget eredményeznek.

Méltán kérdezheti tőlünk ezek előre bocsátása után valaki: mi okból nem vétetett foganatba az ellenpárt terve, miután saját vallomásunk után, az a kitűzött czéllal megegyezöbbet akart?

E kérdésre legelőször is azzal válaszolunk, hogy az e párt által kitűzött helyiség a legszerencsétlenebbül választatott, mert kivéve azt, hogy a város mintegy közepén létezik, — sem kiterjedésére, sem berendezésére nézve nem nyújt annyi előnyt, mely a most felépitendőt csak meg is közelíthetné. Szűk udvar, szorult levegő, piaczi vásári zaj, alig hiszem, hogy szakértő előtt ajánlatul tekintethetnének egy női tan- és dolgozóintézetre.

Másodszor: az előszámlált hiányok daczára — miután az ajánlott terv szerint két épületet kellett volna átalakítani, maga az építési költség — nem számítva a berendezési kiadást, — 8000 ftot maghaladt!

Harmadszor: mert mind a helyiség megszerezhetősége, mind a kívánt költségek megszerzése pusztán ideális számításra valának fektetve. De a legfőbb hiba abban állott

Negyedszer, hogy midőn még a tervezési időszak előttük nyitva volt, sőt abban részt venni föl is hivattak, akkor tétlenül engedték az ügyet elöhaladni, és abbani részvétüket megtagadván, csak is midőn az uj iskola építése már megkezdődött, léptek elő nyíltan, s e föllépést is nem az ügy elősegítésére, hanem inkább meddő és nem mindenben ildomosnak nevezhető agitatióra fordították.

Nem ekként a nemes lelkű grófnő! ki előbb meggyőződést mind maga, mind mások által szerezvén az ellenpárt tervének alaptalanságáról és kivihetlenségéről, a városi képviseleti testület elé egy kész tervvel lépett, mely semmi mást nem tartalmazott, mint az általa kijelölt tér átengedését, melyre az iskolát a városi pénztárnak legcsekélyebb részbeni igénybevétele nélkül fölépíteni ajánlja; egyedül a bevezetendő tanítónők évi fizetését kérvén a városi pénztárból megalapittatni.

Hogy e tényleges s ekként életképes tervet a városi képviseleti testület elfogadta, a puszta reményekre alapitottat pedig tárgyalás alá sem vette, ez, úgy hiszem, senkit sem fog meglepni, annál kevésbbé azon gondolatra vezérelni, hogy a czélszerübb- nek tartottat, ha azt kivihetőnek látja, ép oly szívesen föl ne karolta volna.

Mind a tervezett, mind a most már épülő iskolai helyiségnél alkalmasabb helyiségek is kínálkoztak városunkban, hogy ezek ép úgy számításba nem jöhettek, annak oka egyedül tehetségeink számításában keresendő, mert minden vállalat felkarolásánál az első kérdés: quid valeant humeri?

Óhajtjuk és szivünkből kívánjuk, hogy ezen nemes versengés egy közczél iránt, hovaelőbb egyesülve találjon mindnyájunkat, hogy egy szívvel és lélekkel a városunkban annyira elhanyagolt leánynevelést előmozdíthassuk, és a sikeresen megkezdett ebbeli vállalatnak annál nagyobb lendületet kölcsönözhessünk. Nem emberi hiúság, hanem emberbaráti szeretet legyen köztünk a jelszó. Vezekényi.

Egervárosi és vidéki hírek.

— Városi hatóságunk utján következő levél érkezett Lévay Sándor püspök ő mlgához, mint az ö Felségénél tisztelgő egri küldöttség elnökéhez: „Méltóságos és Főtisztelendő Püspök ur! Eger városa küldöttségének folyó hó 23-án Méltóságod vezénylete alatt 0 cs. és apóst. kir. Felségénél történt hódoló tisztelgése alkalmával, B alogh János egri polgár, mint e küldöttség egyik tagja, a felséges uralkodó családot legújabban boldogító eseményre vonatkozó üdvözletének még külön is, hazánk népszokásai módjára kifejezést adván — legfelsőbb megbízás folytán szerencsém van Méltóságodat az illetővel leendő szives tudatás végett, tiszteletteljesen értesíteni, miszerint 0 Felsége nevezett Balogh János hti érzelmeinek ezen őszinte népszerű nyilvánulását köszönettel, kegyesen fogadni méltóztatott. Kiváló a tisztelettel maradván Méltóságodnak, Budán, 1868. évi aprilhó 'J 30-án, alázatos szolgája, Pápaylstvánm. k. udvari tanácsos

s 0 cs. és ap. k. felségének cabineti titkárja.“ / : V j I'

— Múlt vasárnap tartatott meg a helybeli kaszinó termében azon, tánczvigalommal egybekötött zenészeti és szavalati estély, melyet a hevesmegyei honvédegylet a Kápolnánál elesett honvédeknek emelendő emlék javára rendezett. A Rákóczy-induló előadása után Szabó Sándor Illyés Bálint „Szabadsághős felett“ czimlt költeményét szavalta, a helybeli kath. legényegylet 16 tagja az „Oh ne mondj engem rózsádnak“ czimü népdalt s az „In- surgens-indulót“ énekelte el; Juhász Irene és Kőszeghy Szerafin kisasszonyok a „Trovatore“-ból egy részt játsztak zongorán, négy kézre; Sugár Lajos naturalista hegedűs magyar népdalokat, Kö- szeghy Szerafin Székely I. „Abránd“-ját adta elő zongorán; Kapá- csy Dezső, Arany János „A honvéd özvegye“ czimü költeményét, Poppel Gyula Vörösmarty „Jóslat“-át szavalta el ; Pók György a „Komáromi emlék“-et s „Repülj fecskéinket adta elő magánfuvolán. Neszvadba Mari k. a. szavalata rekedtsége miatt elmaradt. — Taps és koszorú volt derűre borúra. A közreműködött műkedvelők buzgalmukért megérdemlették e kitüntetést. A hangverseny után tánczra kerekedett a vendégkoszoru, és izzadt kivilágos kiviradtig — a hazáért. Közönség nagy számmal.

— A magyar orvosok és természetvizsgálók Egerben tartandó XlII-dik nagygyűlésének emlékére veretni szándékolt érem költségeinek fedezésére, adományozás és gyűjtés végett kibocsátott aláírási ivek beküldését,tisztelettel kéri a rendező albizottmány pénztárnoka, dr. Fekete Károly.

— Székely Bertalannak az egri vár hősi védelmét ábrázoló képe már elszállittatott a nemzeti múzeumba, melynek igazgatója, Kubinyi Ágoston, a következő köszönő levelet intézte Nánásy-Csernyus Amália asszony ő ngához :* Tisztelt Nagysád! Vettem Nagysádnak f. május hó 1-éről kelt, becses levelét, és vettem tegnap Székely Bertalan Eger várának hős védelmét ábrázoló jeles festményét, mely Nagysádnak indítványára és hathatós eszközlésére az egri lelkes nők részéről létesittetett, és nemzeti múzeumunknak nagylelküleg átadatott. Fogadja tehát mind Nagysád, ki e vállalatnak éltetője volt, mind általában a tisztelt egri nők, kik őseik nyomdokait követve, a jelenkor igényeihez képest, a nemzeti művészet és nemzeti muzeum pártolásában is tanúsítják honszeretetöket, intézetünk hálás köszönetét. Pest 1868. évi májushó 8-án stb.

— Az egri pénzügyi felügyelőség f. évi aug.

1-én feloszlik, s Hevesmegye a budapesti, Borsod pedig a kassai pénzügyi igazgatósághoz fog csatoltatni. Mint halljuk, a hazánkban jelenleg fennálló 26 pénzügyi felügyelőségből csak 14 marad meg, a többi feloszlik, s a fenmaradók pénzügyi igazgatóságokká változtatnak át.

— E hét első napjaiban tartott országos vásárunk, a gab- naforgalmat illetőleg csekélynek mondható; ellenben barom, ló