Eger - hetilap, 1867
1867-01-10 / 2. szám
V. évfolyam. 2. szám. Január 10-én 1807 Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 44 M EGER, Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceuxni nyomda. Előfizetéseket elfogad.- a szerkesztőséi1 (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch G. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. Egei-, jan. 9. Bécsben folyó hó 2-án egy ugyanazon napról kelt csász. nyiltparancs jelent meg, mely megemlítvén, hogy a kormány a magyar korona országainak képviselőivel tárgyalást kezdett, azt mondja, hogy tekintettel ezen tárgyalások állására és azon szándékban, hogy ezen nagyfontosságu feladatnak alapos, minden oldalra méltányos és lehetőleg sietős megoldása eléressék, — császár 0 Felsége elhatározá, a többi királyságok és országok képviselőit közreműködésre meghívni. 0 Felsége első és legszentebb kötelességének tekinti, a monarchia fennállásához és annak összérdekeihez, mint legfőbb s egyedüli czélhoz változhatlanul ragaszkodni. Az időviszonyok és a birodalom helyzete, úgymond a legm. nyiltparancs, azt kívánják, hogy az alkotmány-kérdés feletti tárgyalások a legrövidebb idő alatt bevégeztesáenek, és ekkép a nem magyar koronaországok különböző jognézetei és igényei egy közös gyülekezetben elintéztessenek. 0 Felsége ennek folytán indíttatva érzi magát, a nem-magyar koronaországok képviselőit egy rendkiviili birodalmi tanácsi gyülekezetbe egybehívni, ezen egybehivást az urakházára is kiterjesztvén; minélfogva elrendeli, miszerint az eddigi nem-magyar országgyűlések feloszlatandók, s minthogy ezeknek hat évi választási időszaka nemsokára letelik, uj országgyűlési választások eszközlcndök, s ezen újonnan választott országgyűlések febr. 11-kén fognak egybegytilni. Az igy összeülendő uj országgyűléseknek egyedüli feladata : a rendkívüli birodalmi tanácsi gyülekezet részére képviselőket választani. A rendkívüli bir. tanácsi gyűlés Bécsbe, febr. 25-re bivatik össze; ennek egyedüli feladata lesz: tanácskozás alá venni az alkotmánykérdést. — Ezen rendkívüli birodalmi gyűlés a német centralistáknak egyátalában nincs Ínyére, miért is erősen duzzognak közlönyeikben, ők a teljes reichstrathot akarták volna, melyben aztán kényük-kedvök szerint határozhatnának az egész birodalom, Magyarország sorsa felett is, mint ez a boldogemlékü Schmer- ling-korszakban történt. A közelebb múlt évek szomorú tanulsága, fájdalom, még mindig nem térité észre a centralistákat. Hogy minő eljárást szándékozik a kormány ezen rk. bir. gyűléssel szemben követni, még nincs tudva. Szintúgy nem tudunk bizonyost a kormány szándéklatairól a magyar országgyűlés irányában sem. E részben, mint a „P. N.“j írja, az eldöntés már megtörtént volna. E szerint a feliratban kifejezett kivána- tok nem fognak rögtön és föltétlenül ^teljesittetni, de azért egy lépés sem fog történni hátrafelé. A kir. leirat szövege még nincs megállapítva, de hirképen beszélik, hogy abban 0 Felsége ragaszkodni fog a nov. 17-iki leiratban kijelölt állásponthoz, s fel fogja szólitani az országgjülést a közösügyek körüli munkálat folytatására; azután pedig utaland a lajtántuli képviselet egybe- lépésére, mely országgyűlésünknek alkalmat ad, az ottani népek nézeteivel megismerkedni és azokat tekintetbe venni. — Nagy izgatottságot keltett, különösen hazánkban, azon, decz. 28-án kelt császári rendelet, mely az 1858. szept. 29-iki hadkiegészítési törvény igen fontos módosításait foglalván magában, az általános katonáskodási kötelezettséget a lehető legszé- lesb határokig terjeszti ki. Ezen csász. rendeletnek, mely a határőrvidék kivételével az egész birodalomban már életbe lépett, főbb pontjai a következők : A hadseregbe való belépés kötelezettsége három (21. 22. és 23-ik) évre szállittatik le, még pedig oly módon, hogy az ezen korosztályokba tartozó hadkötelezettek, kik hadi szolgálatra képeseknek találtatnak, föltétlenül besorozandók a hadseregbe. Az 1858. szeptember 29-iki hadkiegészítési törvény 18. 19. 20. és 21. §-aíban foglalt fölmentések, a hivatalnokok^Ugyvédek, tanárok, tanítók, tudorok, tanulók, és öröklött oszthatlan parasztgazdaságok tulajdonosaira vonatkozólag, megszűnnek, e nevezettek azonban rendes viszonyok közt huzamos szabadságot kapnak, úgy hogy szolgálatidejök első három éve alatt, évenkiut 5—5 hétre hivatnak be katonai kiképeztetésök végett, s azonkívül csupán háború fenyegetése vagy kitörése esetében. A szolgálati kötelezettség a sorkatonaságnál töltendő 6, és a tartaléknál töltendő szintén 6 évben van megállapítva, mely utóbbiból 3 év az első, 3 pedig a második reservához tartozik. A sorhadaknál és az első tartalékban levő legénység képezi a hadi, illetőleg hadműveleti sereget. A második tartalék legénységéből háború idején alkotott osztályok rendeltetése főkép, hogy helyőrséget képezzenek a birodalom határain belül; azonban szükség esetében a birodalom határain kiviil is alkalmaztathatnak. Váltságdíj letétele mellett a fölmentésnek többé helye sincs. Azonban a ki szolgálati kötelezettségének a hadseregnél megfelelt, elfogadtatik besoroz- tatásra hivatott testvére helyettesetil.Oly belföldiek, kik fögymnasi- umban, főreáltanodában vagy magasb rangú tanintézetben tanulmányaikat bevégezvén, a hadseregbe önként belépnek, béke idején csak egy évig tartoznak a zászló alatt szolgálni, és további hadszolgálati kötelezettségök ideje alatt minden fegyvergyakorlattól fölmentetnek. A szolgálatra örökre nem alkalmatlan s föl nem mentett katonakötelezett egyének csak a harmadik koro sztály bóli kilépésük után házasodhatnak. A hosszú szabadságra bocsátottak nösülésének, mihelyt a 3-ik korosztályt átlépték, katonai tartozandóságuk szempontjából, azonban hadszolgálati kötelezettségök megóvása mellett, semmi akadálya többé.— Ezenkívül a hadügyminisztérium javaslatot terjesztett 0 Felsége elé, az általános honvédség behozását illetőleg, mely később valószínűleg szintén életbe fog lépni. E javaslat szerint minden fegyverviselhetö állampolgár, ki a hadsereghez beosztva nincs, vagy nem lesz, 18-ik évének betöltésétől kezdve 45-ik évének betöltéséig honvédkötelezett lesz. A honvédség csak háború idején, s csupán azon koronaországokban hivatik föl, melyeket közvetlen veszély fenyeget az ellenség részéröl. — E javaslatot bővebben akkor fogjuk ismertetni, ha majd életbe lép.
