Eger - hetilap, 1867
1867-12-12 / 50. szám
405 hanem mint egyesek akként karoltak fel, hogy, ha nem lettek i volna is tagjai a nöegyletnek, azokat mégis felkarolandónak tar- j tolták volna. Ily eszme volt a fentebb jelölt képnek megszerzése, mely ! által a művészetet előmozdítani, a saját őseik honszerelme iránti i kegyeletnek hódolni, és a nemzeti múzeumot a hazai történet ! egyik fényes lapjáról vett képpel diszesiteni akarták; a mi a nő- j egylet czéljain kívül esett, a mit tehát épen ezért nem tehettek, ; mint ennek tagjai, hanem mint ezen tagságtól eltekintett egyesek. Hogy ez igy van: mutatja már csak az aláírási iv is, me- ; lyen az egri nöegyletröl egy árva szó sincs, de meg az is, hogy | a pénz nem az egylet pénztárába folyt, nem annak rendelkezése alá bocsáttatott, hanem egyenesen csak Nánásy-Csernyus Amália urhölgy kezelése alá adatott, ki ez eszmét fölkarolta, s a gytij- I tést megkezdette, mely gyűjtés következtében a nép alsóbb rété- j geiben is találkoztak számosán, kik a szó szoros értelmében fiilé- ; renkint adták össze csekély, de mert napi szükségeik fedezésé- í tői elvont, tehát annál becsesb adományaikat az ökot lelkesedés- j re indított eszme kivitelére. Miután azonban azon sanyarú időkben az elszegényités rendszere mellett százszorosán és ezerszeresen vétetett minden j egyesnek pénzereje igénybe, nem lehetett összegyűjteni annyit, j mennyi a felkarolt eszmének csak legszerényebb kivitelére is igényeltetett volna: ennélfogva gyümölcsözés végett elhelyeztetett a fentisztelt hölgy által a bejött pénz, minek aztán eredménye az, hogy ma az majdnem megkétszereztetett. A képnek hazai jeles müfestőnk Vizkelety Béla által leen- > dö elkészítésére nézve tétettek is annak idejében lépések, kitől kőnyomatban már hasontárgyú kép kering is a közönség kezei j közt, s ki nem ugyan azt, hanem egészen más felfogású, nagyobb- 8zerü képet hajlandónak nyilatkozott annak idejében, midőn t. i. j a pénz szerény igényeinek megfelelő mennyiségre felszaporodott volna, elkészíteni; — nevezett müfestőnk azonban, a hazai művészet jelentékeny kárára, kora halállal kimúlván, nem igen mutatkozott remény, az eszmét azon szerény eszközökkel, melyek rendelkezésre állottak, kivihetni. Miért is, midőn a hazára kedvezőbb napok derülte után az j egri nöegylet uj életre kezdett ébredni, és annak egy részről me- : gyeivé leendő kiterjesztése, másrészről csupán a jótékonyságra ! szoritkozása, és épen ennélfogva ez utóbbinak hatályosabb ápo- j lása megpendittetett, sőt a mennyiben hevesmegyeivé lett alakú- ; lása után már tisztikara és választmányának egy része a f. évi ! szept. 28-án tartott közgyűlésben meg is választatott, életbelép- j tetősére közelebbi lépések tétettek, a fentisztelt urhölgy, felhozta társalgáskép egyik választmányi ülésben az ama képre gyűjtött pénzt is, és mintegy tanácsképen kikérte véleményét a választmánynak arra nézve, nem volna-e jó, lépéseket, tenni az adako- j zóknál, hogy a pénzt az egylet czéljaira átengedjék. — Midőn a tisztelt hölgy ezt tévé, csak is a választmány irányábani elözé- 1 kenységének adta jelét; mert ez mint tisztán saját kezeihez a kitűzött czélra adott pénz, nem tartozott a nöegylet választmányának rendelkezése alá. A választmány azt véleményezte, hogy a nagygyűlésre vitessék az ügy ; hol azonban az nem vétetett fel, a mint hogy annak tárgyát nem is képezhette. Többek mégis az adakozók közül felkérettek, a pénznek az eredetileg kitűzve volt czéltól eltéröleg leendő átengedésére nézve nyilatkozni, és sokan hajlandóknak nyilatkoztak az átengedésre. Azonban alig hogy az ezen iránybani kérdezösködés meg- indittatott, igen hiteles kútfőből oly értesítések érkeztek a nő egylet egyik tagjához és annak jegyzőjéhez, s ezek által a fen- ! tisztelt alelnökhöz, melyek szerint a fentebb érintett eszmének megfelelő kép készen van hazánknak kitűnő müfestöjétöl, Székely Bertalantól, mely kép jelenleg (ha jól vagyunk értesülve) Bécsben van kiállítva, s melyet a nevezett művész hazánkfia kész volna átengedni a mondott czélra, még pedig (a nélkül, hogy a művész a rendelkezésre készen álló pénz mennyiségéről tudna valamit) nem sokkal nagyobb áron, mint a mennyire most már a gyümölcsöztetés után, az eredetileg gyűjtött pénz felnövekedett. Ily lényegesen megváltozott körülmények után Nánásy- Csernyus Amália ö nsga a pénzt azon eredeti czélra szándékozik fordítani, melyre az adatott, és midőn ezt teszi: egészen helyzetéből kifolyó , kötelességszerü eljárást követ. Az adakozások al halmával kétoldalú szerződés jött létre közte és minden egyes adakozó közt, melyet mindkettőjök (t. i. az egyes adakozó és Ná- násiné ő nsga) kölcsönös beleegyezése nélkül nem is szabad megmásítani ; másnak pedig épen semmi beleszólása nem is lehet. A nőegylet választmányának némely tagjai azonban, köztük többen, kik sem pénzadományaik által, minthogy e czélra nem adakoztak, sem nem egri származásuk miatt, az egri nők öselei iránti kegyelet által nem érdekelvék: azon véleményben vannak, hogy a választmány többsége e pénz fölött rendelkezhetik, és azt a czélba vett jótékonyságra (árva- és dologházra) fordíthatja, s mivel a fentisztelt alelnök e tekintetben tölök eltérő véleményben van, az egyletböli kilépést emlegetnek. Igen sajnálatos volna mindjárt kezdetben e meghasonlás, s méghozzá oly ügy, illetőleg pénz miatt, mely a nöegylet körén kívül esik. Mi azért hajlandók vagyunk ezt annak tulajdonítani, hogy a választmánynak azon tisztelt tagjai, kik az alelnökétől eltérő nézetet táplálnak, nem tudják e pénz gyűjtésének történetét, mert azt ismerve, lehetetlennek tartjuk, hogy az a feletti rendel- kezhetés jogát maguknak tulajdonítsák; holott arról még az adakozók sem rendelkezhetnek többé azon percztöl kezdve, mi dön adományaikat a gyűjtő rendelkezésére bocsátották, és csak is a kitűzött czélra leendő fordítását követelhetik. Az árva- vagy dologház igen szép, igen szent czél; de ezen szent czél meg nem szentesíthetné az idegen pénz feletti rendelkezés eszközét, már pedig ezt akarják azok, kik nem e czélre adott pénzt akarnak arra iorditani. Mi igen nagyon becsüljük a nemes tüzet, melylyel szép czé- lok után hő keblek lelkesedni tudnak, s csak azt óhajtjuk, vajha a czél kivitelétől távol legyen minden szenvedélyeskedés, mely elfogultakká teszi az elméket, s elkeseríteni képes a kedélyeket, s vajha a fenforgó kérdés megoldásánál a szép czél a sikerhez közelebb vitetnék, de az ogyesek jogai is megóvatnának! U. Az Eger-Dormánd vidékén tervezett gőzmalom tárgyában. Eger, decz. 9. E vállalat annyira korszerű és fontos, különösen városunkra nézve, hogy minden lakos figyelmét és részvétét a legnagyobb mérvben méltán igényli. Deczember 15-kén lesz tárgyalva a vállalat hol és mikénti felállítása. E becses lapunk van arra hivatva, hogy egyes egri lakosok e fontos tárgyra vonatkozó véleményeit eszmecsere végett közölje. E malom felállítását mindenesetre Egerben kell létesíteni még azon esetben is, ha az alapitó tagok némelyikének ellenzésével találkoznék is, mert Eger összes lakossága a vele rokonszenvező vidékiekkel úgyis képes azt létrehozni. Az épen nem akadály, hogy már itt egy gőzmalom létezik, egyik a másiknak semmi kárt nem tesz, sőt mindkettő egy mássali verseny által szintúgy nyer, mint a nagy közönség. Világos példák erre a gyári városok, bol minél több gyáros versenyez egymással, annál nagyobb kelendőségnek örvendenek gyártmányaik, mert annál inkább odavonják a kereskedelmi világ figyelmét, és igy mindig nagyobb piaczot nyernek. Hogy mennyire előnyös Eger minden rendű lakosaira itt még több gőzmalom, vagy bármiféle nagyobbszerü gyárak létesítése, helyszűke miatt jelenleg annak részletes fejtegetésébe nem bocsátkozhatom : de a művelt lakosság úgyis belátja azt, hogy nagy haszon az magára a volt földesuraságra úgy, mint a ház- és szőlőbirtokosokra, kereskedőkre úgy, mint iparüzökre, szóval, minden osztályú lakosokra nézve, mert az, az adásvevési forgalmat na- gyobbitja, szaporítja, s igy az anyagi jólétet, mire elég nagy szükségünk van, előmozdítja. Kérem városunk minden lakosát, hogy kiki tehetsége szerint vegyen minél több részvényt, mert ennél hasznosabb vállalatba nem fektetheti pénzét. Világos példa erre a már fennálló egri gőzmalom anyagi elöhaladása, úgy a pesti hengermalom, mely az alakulásakor befizetett 500 ft részvény után most éven- kint 120 frtot jövedelmez, s egy ily részvény ára jelenleg 1625 ft; szintén az első budai gőzmalom 450 ftos befizetett részvénye évenkint jelenleg 115 ftot jövedelmez, s a részvény ára 840 ftra emelkedett. Ez valóságos igazság, mely minden hazai lapjainkban látható. S minthogy Egerben a búza rendesen olcsóbb, mint Buda-Pesten, azért lisztet is olcsóbban lehet előállítani, igy itt az eredmény a fent jegyzetteknél még jobb is lehet, jó kezelés mellett kilátás lehet ára, hogy a most befizetett 200 ftos részvény pár év alatt 600 ftra, sőt többre is emelkedhetik. Igen óhajtandó,
