Eger - hetilap, 1867

1867-11-28 / 48. szám

V. évfolyam. 48. szám. November 28-án 1867. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft - kr. Félévre . . 2 ,, 50 „ Negyedévre . . 1 ,, 30 ,, Egy hónapra . — 44 „ Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetést#] 30 Ur fizettetik. Politikai s vegyes tartalma hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. KIAiizetéseket elfogad • « szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch O. könyvkereskedése s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Országgyűlési tudósítás. Pest, nov. 25. A képviselöház törvényhozói magasztos hivatásának érdem­leges megoldásához közeledik. A mai ülésben fontos és nagy­horderejű előterjesztések történtek. Az osztályok hevégezve ta­nácskozásukat, az államadósság, a közös költségek, és a keres­kedelmi s vámszerződés iránt, a tanácskozás eredményéről szóló jelentés mind a három ügyben ma olvastatott fel. E jelentés sze­rint a képviselöház elfogadja az e részben előterjesztett törvény- javaslatokat; külön véleménye egyedül a 9-ik osztálynak van. E jelentések országgyűlési tárgyalása deczemberhó 2-ra tűzetett ki. Nevezetes tárgyát képezé továbbá ezen ülésnek az izraeliták emancipatiója iránt a ház elé terjesztett törvényjavaslat. E sze­rint az izraeliták hazánkban a keresztényekkel egyenlő polgári s politikai jogokkal bíróknak nyilváníttatnak, s minden ezzel ellen­kező szokás és törvény megszüntettetik. Azon élénk helyeslés, melylyel a miniszterelnök ur e részbeni előadását a képviselőház fogadta, biztos garantiául szolgál, hogy e törvényjavaslat minden hosszabb vita nélkül el fog fogadtatni. Tárgyalását az osztályok­ban haladéktalanul megkezdik. A másik előterjesztett törvényja­vaslat a magyarországi vasutak és csatornák telekkönyvezésére vonatkozik. Ezt megelőzőleg gr. Andrássy Gyula miniszterelnök ur Ö Felsége, a királyné szives köszönetét adta át a képviselő­háznak, a legmagasb névnapja alkalmából hozzá intézett szeren­cse- és hódolatnyilvánitásáért. Mit a ház lelkes éljenekkel fo­gadott. Többnemü interpellate is tétetett ez ülésben, és számos kér­vény mutattatott be. Megemlítendő ezek közül a szölődézsma iránt Somssich által benyújtott és a kérvényezési bizottmányhoz áttett kérvény, ágy szintén Gajzágó Salamonnak az Erdélyben még mindig érvényben levő örökösödési és közgazdászati német törvények miatt tett interpellatiója. Az igazságügyminiszter ur erre megnyugtató felvilágosítást adott, kijelentvén, hogy a kor­mány mindez ügyekben lehetőleg gyorsan fog intézkedni. A Dózsa Elek halála által megüresült másodalelnökségre ma történt meg a szavazás. A többség Gajzágó Salamonban ösz- pontosult, azért bizonyos megválasztatása. A közelebbi ülés már a kijavított képviselöházban fog tar­tatni. Az elnök köszönetét mondott az akadémiának, hogy az or­szággyűlési tanácskozásnak csaknem két hónapon át megnyitotta és átengedte termeit. Eger város anyagi helyzete. (Kivonat a közigazgatási teendők ügyében kiküldött I. szakosz­tály jelentéséből.) (Vége.) 5-ször. Ugyanezen Bemet polgármestersége idejében 1854- ben jött létre az egri volt földesuraságokkal a bordézsmaváltság feletti egyezkedés is. A város a hosszú idő óta peres váltság feletti vitát befejezte azzal, hogy egyszer mindenkorra fizetendő 50,000 frt összegben kiegyezett. Ezen Összegből a volt földesura- ság 10,000 frtot a Szálában építendő s a makiári hóstyán kijaví­tandó iskolák javára adományozott. A szerződés megkötése után Bemet Ferencz ezen váltságdíj beszedését rendezte, s a volt föl- desuraságoknak 40,000 frt ki is fizettetett, sőt az akkori év dézs- maváltságáért még 6000 írttal megtoldatott; csak az iskolák ja­vára adományozott 10,000 forint maradt kívül egyeseknél. De ezen váltságdíj beszedése is szigorú ellenörködés nélkül menvén, úgy összczavartatott, hogy most már tulajd önképen ki ? és meny nyivel tartozik még? miután a bőstyai iskolákra hagyott 10,000 frt még most is egyesek kezeinél van, biztosan nem tudni. S igy a város terhére ezzel is egy bonyolódott köriilményü, 10,000 ftnyi adósság maradt. 6- 8zor. Ez idötájban 1858-ban történt az is, hogy a város s a volt földesuraság között kötött szerződés folytán, a volt földes- uraság a város határában levő terjedelmes földjeit Felsö-Tárkány, Felnémet, Bakta, Szalók helységekhez csatolván, a város terüle­téből sokat vesztett, s igy a háziadó bevételei kisebb körre szo­rítva, a kisebb kör nagyobb terheltetését idézték elő. 7- szer. Az 186°/j-ik évről, midőn a rövid alkotmányos idő alatt, a város a törvények szerinti jogait kezébe vette, s ezzel együtt első biróságu törvénykezését is ezen időtől gyakorolja, e törvényszék fennállása évi 7000 írttal szaporítja a város kiadá­sait, akkor mikor az országnak minden más tisztviselője az állam pénztárából húzza fizetését, mely pénztárba, az egervárosi tör­vényszék előtt folyó ügyekre kivántató bélyegek ára, valamint a városi lakosságnak a többivel egyenlő s igy az összes törvényke­zésekre is szükséges adófizetései folynak. így a város, midőn az összes törvénykezésre szükséges adómennyiséget fizeti, s egyszer­smind a törvényszéke utján bejövő bélyegösszeggel is az államnak ad jövedelmet, saját bevételeiből fizeti még törvénykezési tisztvi­selőit is, a mi kétszeres, illetéktelen fizetés lévén, eddig 7 éven keresztül 7000 frtot számolva, mintegy 49,000 frtot adott ki, mely­nek visszatérítését a legméltányosabb alapon kérelmezheti, mint azt az erre vonatkozó, a m. kir. ministeriumhoz felterjesztett feli­rataiban kérelmezte is, s most már felsőbb elintézésre vár. 8 szór. Városunk sülyedésének egyik föoka az, hogy egye­dül szőlőműveléssel foglalkozó lakossága, iparágának bizonytalan jövedelme mellett rendkívül meg van adóval terhelve. Városunk határát tevő mintegy 8000 hold terület után egyenes évi adója mintegy 64,000 frt. A város eddigi egyenes adóhátraléka 138,000 írtra rúg, ide nem számitva a házi-adóhátralékot. Ezen szerfelett nagy adóhátralékra nézve a küldöttségnek az a véleménye, hogy e között sok ezerre megy már a teljesen bevehetetlen, e szerint, hogy ily hátralékok egyik évről a másik­ra ne vitessenek át, javalja: hogy ezen hátralékosok összeírására, s a fizetésképtelenek kikutatására a badi-adópénztárnok, ellenőr, számvevő s az ide tartozó Írnokok utasittatnának. A város fogyasztási adója 24,000 frt, melynél a bukás már ismét bizonyos, s e tekintetben a pénzügyminisztériumhoz elenge­dés végett felirat is terjesztetett föl, mire tagadó válasz érkezvén, az országgyűlés elé terjesztetett ezen a méltányosságon alapuló kérelme Eger városának. 9-er. Ezen sülyedés és elszegényedés folytán, a városban mindig szaporodik az olyanok száma, kiktől a hátralékban levő házi-adók bevehetetlenek lesznek. Innen van az, hogy a házi­adók 23,000 frt hátralékában, mintegy 14 ezer bevehetetlennek mutatkozik. Már pedig azon tartozások, melyeket ezen bevehe­tetlen adókból fedezni kell, el nem enyésznek, s igy azoknak fe­dezése végett ismét újonnan kell majd kivetni, a mindig kevesebb fizetésképesek roppant terhére, mig majd az ily túlterhelések folytán ezeknél is hasonló fizetésképtelenség fog beállani. Hogy ennek következtében a város sem vala képes fizetni fizetendőit, nagyon természetes, innen lett aztán, hogy a várost számlák szerinti tartozás terheli mintegy 11,000 frt. Arra nézve, bogy a bevehetetlen házi-adóhátralékosok egy­szer mindenkorra töröltessenek ki, már megtétetett az intézkedés, hogy a hátralékosok nevei összeiratván, majd annak idejében elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom